A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent három, az új rezsiszabályokat rögzítő rendelet. A jogszabályok pdf-ben itt olvashatók. A telex.hu cikke.

A kormányrendelet és az energiahivatal két rendelete alapján „a versenypiaci költségeket tükröző, a lakossági fogyasztó által fizetendő
forgalomarányos rendszerhasználati díjakat tartalmazó” bruttó földgázárat

idén augusztusra és szeptemberre 21,416 Ft/MJ, míg október–decemberre 22,002 Ft/MJ

szinten határozták meg.

Az MVM honlapján található adatok szerint az egyetemes szolgáltatásban most MJ-onként 2,265-3,101 forint a gáz ára az I. árkategóriában és 2,57-3,567 forint/MJ a II. árkategóriában.

Ez azt jelenti, hogy évi 1729 köbméteres (vagyis havi 144 köbméteres) fogyasztásig marad a kedvezményes 102 forintos köbméterenkénti ár. Az ezt meghaladó fogyasztásnál köbméterenként 747 forint lesz az új lakossági ár, míg a versenypiaci ár 1020 forint lenne.

A másik energiahivatali rendelet a villany árát rögzíti. A jogszabály szerint „a lakossági piaci árral elszámolt villamos energia mennyiség tekintetében a lakossági fogyasztó által fizetendő rendszerhasználati díjakkal együtt számított bruttó (27% áfával együtt számított) végfelhasználói ár az ESZ árrendelet szerint”

A1 és A2 árszabás esetén 70,104 Ft/kWh, B (alap) árszabás esetén 62,884 Ft/kWh.

Az áram mostani, rezsicsökkentett ára szintén az MVM ártájékoztatása szerint A1 árszabásban rendszerhasználati díjakkal együtt 36,386-37,503 forint/kWh, A2 díjszabásban 31,052-41,085 forint (előbbi a völgy-, utóbbi a csúcsidőszakban), míg a B alap árszabás 22,962 forint/kWh.

A villamosenergia ára év 2523 kWh fogyasztásig marad 36 forint (ez a rezsicsökkentett kedvezményes ár), az e feletti fogyasztásnál 70,10 forint/kWh. A valós piaci ár egyébként 268 forint lenne, de a lakosság nem ezt a valós piaci árat fizeti, hanem a 70,1 forintot – írja az új árszabás kapcsán a Portfolio.hu.
Az éjszakai áram 23,1 forint/kWh lesz a fogyasztási korlátig, fölötte pedig 62,9 forintot kell kWh-ként fizetni nem kedvezményes áron.

A rendelet alapján a társasházak és lakásszövetkezetek számára azt a megoldást találta ki a kormány, hogy a kedvezményes alapmennyiségen felül további kedvezményes mennyiségre lesznek jogosultak, ennek mértékét a lakóépületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata alapján kell meghatározni. Ehhez a háznak nyilatkoznia kell az egyetemes szolgáltató részére a helyiségek számáról, a 2022. augusztus 15-ig beérkező nyilatkozatok esetében a kedvezményes mennyiséget 2022. augusztus 1-jétől kell figyelembe venni.

forrás: telex.hu

Ha egy társasházi vagy lakásszövetkezeti épület sikeresen megújul, abban elévülhetetlen érdemei vannak a társasházkezelőnek, közös képviselőnek, intézőbizottságnak vagy lakásszövetkezeti vezetőknek.

Egy ezt támogató közösségi döntést ugyanis biztosan sikerült eredményesen előkészíteniük, s akkor még nem is beszéltünk az esetleges pályázatok elnyerésével vagy a felújítási munkákkal kapcsolatos tennivalókról, melyek mind befolyásolják, hogy a lakóközösség végül nyertesnek vagy becsapottnak érzi magát. Az sem mindegy, hogy mi volt a kiindulási alap, s onnan, milyen műszaki tartalommal hová sikerült eljutni. Ha ezekről valósághű adatok állnak a rendelkezésre, s azokat állami döntéshozókhoz is sikerül eljuttatni, akkor célzottan tudják segíteni a felújításokat, akár törvénymódosításokkal, akár pályázatok kiírásával, vagy más eszközökkel. Ezért tekintjük jelentős kihívásnak és szakmai közösségünk számára kiemelten fontos feladatnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank soron következő Lakáspiaci jelentésének összeállításában részt vállalva közzétegyük a

 „Kérdőív társasházkezelők részére a társasházak műszaki állapotáról, illetve a múltbéli és tervezett felújításokról”

szóló anonim módon kitölthető kérdőív eredményeit.

A kitöltését az alábbiak miatt tartjuk fontosnak mindnyájunk számára:

• Egy ilyen magas szintű szakmai anyag elkészítésében részt venni szakmai elismerés.
• Aki már sikeres felújításokat tudhat maga mögött, az az eredményeivel gazdagíthatja a jelentés megállapításait.
• Aki a felújítások tervezési fázisában van, az a várható változások irányára vonatkozóan adhat fontos információkat.
• Aki még nem jutott el a tervezésig sem, az is fontos információval szolgálhat arra vonatkozóan, hogy mi volt ennek az oka.A fentiek alapján kérjük, az alábbi internet címen elérhető kérdőív szeptember 1-ig történő megválaszolásával járuljon hozzá ahhoz, hogy az Ön által képviselt szakma számára is fontos jelentés a lehető legjobban tükrözze a valóságot és elősegíthesse a lakóközösségeket előnyösen érintő döntések meghozatalát.

​​https://den507066.typeform.com/to/BEp0Ji

​(forrás: tht.hu)

A Magyar Közlöny 144. számában jelentek meg a minap azok a szabálymódosítások és enyhítések, melyek a társasházakra és a közgyűlésekre vonatkoznak, olvasható az okostarsashaz.hu-n.

A koronavírus által előidézett karanténhelyzet alatt nem lehetett közgyűlést tartani, illetve a fontos elintézendő teendők megoldására olyan lehetőségeket kínáltak csak, melyek irreálisan bonyolultak voltak, így gyakorlatilag mindenhol kivártak. Valószínűleg ez volt a legjobb taktika, hiszen most már érdemi változások történtek, írja a portál.

Itt láthatók a legfontosabb átmeneti szabályok társasházi vonatkozásban:

115. § A társasházak – a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően – az ebben az alcímben foglaltak szerint működhetnek.

116. § (1) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie. (2) Ha a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.

117. § (1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni. (2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.

118. § Ha a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárása a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint félbeszakadt, az eljárás a félbeszakadás oka elhárulásának napján vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik, és e naptól a határidők újra kezdődnek.

Tehát összességében mondhatjuk, ezennel hivatalosan is indul a közgyűlési időszak.

(forrás: okostarsashaz.hu)

Az építőipari árak emelkedése és a bérköltségek miatt idén már muszáj lesz emelni a közös költségeket, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége szerint. A napi.hu cikke.

Idén elkerülhetetlen a társasházi közös költségek minimális emelése - mondta a napi.hu-nak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSzSz) elnöke. Ennek alapvetően két oka van szerinte: egyrészt az építőipari árak évek óta emelkednek, másrészt a bérköltségek. Egy átlagos 10 ezer forintos közös költség esetén legalább 300-400 forintos emelést tartana reálisnak.

"A valós költségeken kell számolni, nem lehet befagyasztani az árakat. Tavaly még meg lehetett úszni az emelést, de míg korábban egy munkára akár három ajánlat közül válogathattam, most alig lehet találni például egy számlaképes karbantartó szerelőt" - magyarázta Kaplonyi György, aki egyébként Szegeden 200 társasházat is képvisel.

Tetemes adósság terheli így is a társasházi és lakásszövetkezeti otthonok több mint négy és félmillió lakóját, de azt pontosan senki sem tudja, hogy együttvéve mennyi a felhalmozott adósság, mert erről sehol sincs hivatalos kimutatás. Kaplonyi György korábban a Népszavának elmondta, becsült adatokból saját statisztikát készített, amiből kiderül, hogy a mintegy 750 ezer panellakásban hozzávetőleg 4,5 milliárd forint volt a tartozás 2017-ben. Ehhez hozzáadva az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget, akkor az összeg majdnem eléri a hétmilliárd forintot. A szakember szerint az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Például problémásak a munkanélküliek és a devizahitelesek tartozásai, ők a teljes kintlévőség 60 százalékát tudhatják magukénak.

A lakóknak is van beleszólása - sokan nem élnek vele

A társasházi lakógyűléseknek éppen most van a szezonja. Az első közgyűléseket február közepére hívták össze, az utolsót pedig május 31-ig kell lezárni. Kevesen járnak az évente egyszer összehívott közgyűlésekre, jó ha a lakók 40 százaléka megjelenik. Főleg az 50 évesnél idősebb generáció képviselteti magát, a fiatalok pedig abszolút nem érnek rá ilyesmire.

Az MTOSzSz elnöke szerint a közös képviselők között már egyre kevesebb az ügyeskedő, de persze mint minden piacon, így itt is előfordulnak szélhámosok. Közel egymillió forintot költött el például egy társasház lakóinak megtakarításából egy nő Orosházán. A nyugdíjas nő közös képviselőként intézte a 15 lakásos épület ügyeit. Készpénzben szedte be a közös költséget, amiből befizette a szemétszállítási díjat és a lépcsőházi világítás számláját. A fennmaradó összeget azonban nem különítette el egy bankszámlán, hanem otthon tartotta és 2014 decemberétől 2017 októberéig közel egymillió forintot költött el belőle. A tartozásait és megélhetésének költségeit fizette belőle.

Az is tisztítaná a piacot, ha nem halogatnák tovább a társasházak regisztrációját a földhivataloknál. Eredetileg 2019. január 1-től kellett volna regisztrálni, de ezt elhalasztották végül 2020. január 1-re. A legfontosabb változás az lenne, hogy a társasházak tulajdoni törzslapjaira fel kell vezetni a közös képviselő, a házkezelője vagy az intézőbizottság elnöke nevét, pontos elérhetőségét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a munkájukat üzletszerűen végző tisztségviselők, hanem a magánszemélyként feladatot vállalók nyilvántartása is megtörténik. Bérlők és vevők is meg tudják majd nézni, milyen anyagi hátterű társasházba költözhetnek.

(az eredeti cikk itt érhető el)

Az államilag támogatott LTP-k eltörlése az OTP Banknál lévő lakástakarékokat is érinti. Az üggyel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta ki a pénzintézet.

Előzmény:

Október 15-i nappal a parlamentnek benyújtották „A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot, amely az alábbi változásokat tartalmazza:

• A törvény hatályba lépését követően kötött lakás-előtakarékossági szerződés esetében a lakáselőtakarékoskodót az állami támogatás nem illeti meg.
• A törvény hatályba lépését megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződés megtakarítási idejének meghosszabbítása esetén az állami támogatás a meghosszabbított megtakarítási időre nem illeti meg a lakás-előtakarékoskodót, az állami támogatás ezen meghosszabbított megtakarítási időre nem igényelhető

​

A folyamatban lévő hosszabbítási igényekről a törvénymódosítás nem rendelkezik egyértelműen, ezen igényeket a törvény hatályba lépését követően tisztázzák majd, amelyről az OTP Bank később ígért tájékoztatást.

Az OTP Bank a tájékoztatót az Országgyűlés elé benyújtásra kerülő törvényjavaslat alapján készítette el, amely várhatóan még ma 2018. október 16-án megjelenik a Magyar Közlönyben, így a mai nap folyamán lehet utoljára a megbízásokat felvenni.

A partneri szerződéskötések esetén, a legkésőbb mai napi dátummal ellátott szerződések leadási határideje október 17., melyre a bankfiókok nyitvatartási idejében van lehetőség. A lakástakarék-pénztári szerződések megkötését követően kérik, hogy a befizetéseket a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb október 31-ig fizessék be.

Az Országgyűlés felé beadott törvényjavaslat itt érhető el.

A törvény elfogadását követően további tájékoztatást ígért az OTP Bank a részletekről és a további teendőkről.

BRÉKING: A parlament kedden, különleges eljárásban, 125 igen és 49 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetését. Az erre vonatkozó javaslatot a fideszes Bánki Erik nyújtotta be mindössze egyetlen nappal a szavazás előtt, tudósított a 24.hu.

Rapid sebességgel, nagyon különös érvekkel vágott alá a Fidesz a lakás-takarékpénztári (ltp) rendszernek. Mindez azért is érthetetlen, mert a „NER-es” alternatív megoldás, a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) nagy kudarc, egy év alatt annyi embernek segít lakáshoz jutni, mint ahány szerződést egy nap alatt köt az ltp-világ. Az index cikke.

Pénteken titkos irat érkezett átnézésre az Igazságügyi Minisztériumba, hétfőn pedig Bánki Erik már be is terjesztette a lakás-takarékpénztári (ltp) rendszert megborító törvénymódosítóját, amit kedden már el is fogadhatnak a honatyák. Több ltp-s szakemberrel beszéltünk, akik elmondták: valamit éreztek,

Kinyírja a lakástakarékokat a kormány

Megszüntetik az állami támogatást, ami miatt érdemes volt kötni. Kivételes eljárásban már kedden megszavazhatják. DE ÍGY IS DERÜLT ÉGBŐL A VILLÁMCSAPÁS VOLT SZÁMUKRA A BEJELENTÉS, IPARÁGUK KIVÉGZÉSE.

A szektor tehát természetesen alaposan kiborult. Évtizedek alatt felépült egy nagyon sikeres iparág, amit két nap alatt ledöftek."

„Tudtuk, igen, már a nemzeti otthonteremtési közösségek, azaza nok bejelentése utáni első pillanattól fogva tudtuk, hogy ez vár ránk, mert a mi szektorunkat nem a NER találta ki. Az ő kezdeményezéseik közül a csok valamennyire tényleg sikeres, azt azért kell támogatni a rovásunkra, a nok pedig bántó kudarc, abba azért kell további pénzt és energiát ölni” – mesélték a forrásaink.

A szakmai emberek szerint minden ellenük felhozott érv hamis.

Extraprofitot keresünk? Az ltp tulajdonosai a nyereség egyharmadát vették fel osztalékként, és közben egy olyan kör vádol minket ezzel, akik megszervezték, hogy a letelepedési kötvényekkel 100 milliárdot kapjanak a furcsa baráti offshore cégek.

Nem épülnek lakások az ltp-ből, mert kicsi egy szerződés értéke? Ez butaság, mintha a kormány nem hallott volna arról, hogy a családtagok több szerződést is összetolhattak.

Sok a lakás

Az indoklásban már nem volt benne, de korábban az ltp-rendszer azt is megkapta kritikaként, hogy túlfűti az építőipart.

Ez viszont két szempontból is fals érv. Egyrészt a kormány az ltp-ken megtakarított pénzt is lakáscélú elemekre (csok, nok) kívánja fordítani, másrészt a 4 millió lakásból álló magyar piacon minimális elvárás lehetne az, hogy évente egyszázaléknyi lakás megújuljon, teljesen kicserélődjön, ami 40 ezer új lakást feltételez. Ettől pedig messze vagyunk. Ráadásul a lakások felújítására csak az ltp volt megfelelő támogatási eszköz.

Abban ugyanakkor egyetértettek beszélgetőpartnereink, hogy AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS MÉRTÉKÉT (30 SZÁZALÉK, LEGFELJEBB 72 EZER FORINT) LE LEHETETT VOLNA VINNI.

Ha például 30 százalékról, 15 százalékra viszi le a szabályozó az elérhető támogatást, azzal még nőtt is volna az érintett piac.

A szereplők reakciója

A piacon négyen dolgoztak (Fundamenta, OTP, Erste, Aegon), de valójában méretre az első kettő emelkedett ki. Most ezek a cégek fokozatosan leépülhetnek, új értékesítés nélkül már nincs szükség a 4000 értékesítőre, és a vég felé haladó cégeknél aligha lesz nagy élmény dolgozni.

A szereplők nem ugyanúgy dolgoztak. Az OTP üzleti modellje kicsit eltérő volt, hiszen mivel a bankcsoportban a profittermelés fő hangsúlya a bank volt, az OTP ügyesen kombinálta a banki hitelezést a lakosság által elérhető ltp-kedvezményekkel.

A Fundamenta ugyan tisztán ltp-cég volt, de korábban itt is felmerült, hogy a cég jelzálogbankká alakul, amelynek egy nagy előnye lett volna. Ha beüt a krach, ami tényleg beütött, a bank könnyebben eladható lett volna a versenytársaknak.

Elkeseredettség

Többekkel beszélve a csalódottság nagyon erősnek tűnik. „Mi a pénzügyi szférában nem vagyunk arról híresek, hogy hangosan ostoroznánk a mindenkori kormányzatot. Amikor mégis nagyon kiakad a pénzügyi szektor, mint például a végtörlesztésnél vagy a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) bevezetésénél, esetleg most az ltp-k kinyírásánál, akkor szinte biztosra vehető, hogy tényleg valami teljesen észszerűtlen és igazságtalan konstrukciót próbál a kormányzat lenyomni a torkunkon” – hallottuk.

Az előbb említett intézkedések nem is függetlenek egymástól. A pénzügyi szektort okkal vagy ok nélkül teljesen ellentétes előjellel is szokták kritizálni a politikusok.

Ha a bankok hiteleznek, például devizahitelt adnak, akkor előbb-utóbb rájuk sütik, hogy nem megfelelő tájékoztatással vagy kockázatkezeléssel sózták rá a lakosságra a hiteleket.

Ha nem hiteleznek, akkor ők a gátjai a családok lakáshoz jutásának vagy a gazdasági növekedésnek.

Kell-e lakástámogatás?

Örök vita, hogy van-e egyáltalán bármi dolga az államnak a lakásépítések támogatásánál, miért nem lehet azt a piacra bízni?

Az egyik véglet szerint alacsony kamatkörnyezetben a bankok lakossági hitelei megbízható fedezetek mellett elérhetőek; akinek nem megy önerőből vagy családi segítséggel, az kaphat piaci megoldást.

A másik véglet szerint minden forint, amit a lakhatás támogatásába öl a kormányzat, remek, mert abból a családoknak lakásuk lesz, a gazdaságnak növekedése, az államnak meg a kiadása mellett adóbevétele is, például az áfa révén.

Akármelyiknek is a híve valaki, azt vélhetően biztosan érzi, hogy a sajátos magyar út gellert kapott, hiszen a „mi” lakhatási reformunk, a lakáslottó, más néven a nok elnevezésű program nagyon elhibázott.

Keveseken segít, azok is főleg befektetési céllal vásárló, gazdag emberek, ráadásul mindössze egyetlen cég űzhet ilyen tevékenységet Magyarországon, NINCSEN VERSENY, LÁTHATÓAN A POLITIKA CSAK EGYETLEN ÜZLETI KÖRNEK ADOTT ESÉLYT.

Az állam amúgy a nok 2016-os beharangozásánál ambivalensen viselkedett, ugyan Rogán Antal azonnal beszólogatott az ltp-knek, de az állam azt ígérte, hogy a lakás-takarékpénztárak működési környezete nem fog változni. Nem is változott. Egy ideig, aztán az egész megy a levesbe.

Az ltp-k

Az ltp-k kidobása a független szereplők szemével is meglepetés. Természetesen azt lehetett sejteni, hogy az állam előbb-utóbb megunja a magas támogatási mértéket, de az nem volt benne a pakliban, hogy ennyire drasztikusan zár le egy fejezetet.

Az ltp pozitívuma elsősorban a rendszeresség volt, ezzel vált a lakossági öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság egyik legfontosabb eszközévé. A 22 év alatt nagyságrendileg 4 millió szerződés született, a lakosság hatoda vett ilyet.

Igen, volt vele bőven kiadása az államnak, de bevétele is, 60-70 milliárd forint támogatás mellett évente egy kisebb magyar városnyi lakosság (20 ezer fő) lakhatását segítette, kombinálható volt a kamattámogatott hitelekkel, illetve a csok igényléseket is kiegészítette.

Pozitív szerepe volt a gazdaság, elsősorban az építőipar fehérítésében, hiszen az állami támogatáshoz a lakáscélú felhasználást számlával kellett igazolni, az emiatt befolyó pótlólagos adóbevételek a kiadásokat ellensúlyozták. Az ltp-k felhalmozásai jól tervezhető elemei voltak az államháztartás finanszírozásának is.

Most az állam a csok és a nok irányába tereli el a támogatásait. Előbbi talán tényleg segít a családokon, de a vásárlói csoportszerűen működő sorsolgatás tévútnak tűnik, az ilyen fogyasztói csoportok a nagy értékű vételeknél már egész Európában megbuktak.

(forrás: index.hu)

Közeleg az OTP Business Társasházi Pályázatának beadási határideje.

Idén tízéves az OTP Business Társasházi Pályázata, amelyen a társasházak bármilyen célú fejlesztési támogatásra pályázhatnak egy egyszerű online űrlapon keresztül. Húsz lakóközösség összesen húszmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet, akár liftfelújítás, akár játszótér, akár folyosói wifi kiépítése a cél, ha betartják a közelgő, június 17-i határidőt.

A támogatásra igényelt célt elég röviden összefoglalni és az adatokkal együtt feltölteni a pályázati honlapon (otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat). A leadott pályázathoz önerőt sem kell igazolni. Érdemes ezt a pár perces folyamatot minél előbb megtenni, a jelentkezési határidő június 17.

Idén három plusz egy kategóriában lehet jelentkezni: a házak üzemeltetésének hatékonyságát fejlesztő, a balesetek kockázatát csökentő vagy az akadálymentesítést segítő, illetve a közösségi tereket fejlesztő kategóriák mellett egyéb, a lakóközösség mindennapjait segítő fejlesztési cél is megadható (Jubileumi különdíj). Ilyen lehet például elektromos autók töltését vagy a vezeték nélküli internet a közös terekben való elérését biztosító szolgáltatások kiépítése.

"Az országos programon egy ház több kategóriában is nevezhet, sőt a közös képviselőket is motiválják: a nyertes társasház vagy lakásszövetkezet pályázatának benyújtója 100.000 forint értékű ajándékutalványt kap."

A tízéves pályázat kezdeti éveiben a közösségi terek, a felújítások, illetve biciklitároló beszerelése volt gyakori, majd megjelentek modernebb igények is, mint a LED világítás vagy a napelemek, az utóbbi időben pedig a zöldtetők kialakítása is egyre gyakoribb igény. De előfordultak a szokványostól eltérő nyertesek is: egy budapesti házban a kertfelújítás keretében kisvasútpályát építettek a lakók, egy békéscsabai lakóközösség pedig öntözésre használható esővízgyűjtőt alakított ki.

A pályázat történetének legmeghatóbb története ugyanakkor egy fővárosi házé, amelynek egyik lakója kerekesszékbe kényszerült és korlátozott közlekedését könnyítendő, a közösség példaértékű összefogása mellett az OTP Business pályázati díjának is köszönhetően sikerült a lépcsőház akadálymentesítését megoldani.

Díjazás

· I. helyezés: 1 800 000 Ft (bruttó támogatási összeg) – kategóriánként
· II. helyezés: 1 400 000 Ft (bruttó támogatási összeg) – kategóriánként
· III. helyezés: 1 000 000 Ft (bruttó támogatási összeg) – kategóriánként
· IV. helyezés: 500 000 Ft (bruttó támogatási összeg) - kategóriánként
· V. helyezés: 300 000 Ft (bruttó támogatási összeg) - kategóriánként

Nevezés és további információk: otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat

(forrás: player.hu)

Huszonöt év nemcsak egy ember mellett, hanem egy munkahelyen is dicséretre méltó idő és teljesítmény. Főleg akkor, ha több ezer emberrel, több ezer lakó kényelmes mindennapjai jegyében telik el ez a 25 esztendő. A minap jubilált egy keszthelyi társasházkezelő vállalkozás. A cikk a Társasházi Háztartás c. szakmai lap tavaly novemberi számában jelent meg.

Andor Béláné 1992 óta foglalkozik társasházkezeléssel és közös képviselettel Keszthelyen. Ahogy talán minden naggyá nőtt társasházkezelő cég, úgy ő is az alapoktól, azaz a saját társasházával indult el e hivatás rögös útján. Huszonöt évvel ezelőtt egy viharos közgyűlés után örökölte meg a házának anyagait és mint később kiderült, sokkal többet is. „Először el sem akartam elvállalni, de a lakóközösség kérte, hogy akár a segítségükkel is, de vállaljam el. Egy számvizsgáló bizottság felállításához kötöttem a munkámat, akiknek minden hónapban elszámoltam” – mesélt a kezdetekről Andorné Zsuzsa. Ez az első társasházuk még mindig megvan, épp ezekben a hetekben zajlik a komplex felújítása. (A városrész ikonikus panelépületének külső homlokzat szigetelése, valamint a tető hő- és csapadékvíz elleni szigetelése van folyamatban, de kicserélik a közös nyílászárókat és lefestik a lépcsőházakat is. A felújítás csaknem 70 millió forintba kerül, ebből az önerő kicsivel több mint 14 millió forint, a felvett hitel összege pedig 55,7 millió Ft.)

„Eleinte megbízásos jogviszonyban, majd egyéni vállalkozóként voltam közös képviselő, de az egyre több megbízás miatt 2002-ben úgy éreztem, váltani kell és az addig a vendéglátásban dolgozó férjemmel megalapítottuk az Andorné és Társa Bt-t. Irodát béreltünk és felvettünk egy alkalmazottat is, aki azóta is velünk dolgozik. Valamint egy mérlegképes könyvelőt is kerestünk a munkánkhoz” – mondta Andorné Zsuzsa. A kis társasházkezelő cég könyvelését egy, a számukra kifejlesztett könyvelőprogram is segítette. A szakmai munkájuk azonban itt nem ért véget. 2004-ben több társasházkezelővel együtt megalapították a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségét. Andor Béláné ennek több évig az elnökségi tagja is volt, valamint a dél-nyugati régió vezetője is. De mindennél sokkal fontosabbnak érezték, hogy a szakmai kérdéseket megvitathatták, továbbképezhették magukat és segítséget nyújthattak más közös képviselőknek is. 2009-ben újabb nagy lépés következett a cég életében, egy kétszintes irodába költöztek, ahol már heten dolgoztak a saját, társasházakra szakosodott könyvelőjükkel. 2011-ben megújult a cég arculata és weboldala (andorne.hu), valamint már a Facebookon is tarthatták velük a kapcsolatot a lakók. 2013-ban az elsők között kezdték használni az eHáz nevű online társasházi adminisztrációs és kommunikációs programot.

Hogy milyen volt az elmúlt 25 év? Összesen 110 társasházat kezeltek (jelenleg 102-t), ez 2520 db lakást és több mint 7800 lakót jelent. Összehasonlításképpen Zala megye legnagyobb városában, Lentiben élnek közel ugyanennyien. 1992 óta több mint 545 millió forintból újítottak meg 49 db társasházat Keszthelyen, Hévízen és Sármelléken is. Mindezeknek is köszönhetően 1453 lakás vált jobbá és értékesebbé a korszerűbb és felújított társasházakban. A negyed évszázad alatt pedig csaknem 30 helyi és térségi vállalkozóval dolgoztak együtt.

És mit hozhat a jövő egy 25 éve tevékenykedő társasházkezelő életében? 2018-ban egy, a korábbiaknál nagyobb léptékű és minőségű panelprogram érkezhet, ami jelentősen javíthat az emberek életminőségén, és ami az eddigieknél másabb konstrukciójú lehet, ami nagyobb odafigyelést igényel. „Továbbá szeretnénk, ha egyre többen használnák az online felületeket is úgy a befizetéseknél, mint az információszerzésnél. De a lakóközösségek életét kényelmesebbé tevő pályázatokra (új közösségi helyek kialakítása, fenntartható beruházások, biztonsági megoldások stb.) is kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen manapság már ezek is nagyon fontosak lettek a lakók életében” – tette hozzá a keszthelyi közös képviselő, Andor Béláné Zsuzsa.

Tapasztalatszerzés, biztos alapok, bizalom – ezen elvek mentén végzi társasházkezelő tevékenységét már 25 éve egy keszthelyi vállalkozás. Az Andorné és Társa Bt. jelenleg 3 település, 110 társasházát kezeli. Ezekben ez épületekben 1992 óta 545 millió forint értékben végeztek fejlesztéseket és felújításokat a lakók és a közös képviselt összefogásában. A Keszthelyi Televízió riportja.

A Vaszary utcai lakónegyed legátfogóbb felújítása zajlik a 24-es szám alatt. A külső homlokzat szigetelése mellett a tető hő és csapadék elleni szigetelését is elvégzik, kicserélik a nyílászárókat és kifestik a lépcsőházat is. A fűtésrendszert már 2008-ban modernizálták. A 70 millió forintos beruházáshoz a lakók mintegy húsz százalék önerőt biztosítottak. A társasházat kezelő vállalkozás számára is kiemelt jelentőségű ez a fejlesztés.

 „A kiemelkedő jelentőségét az adja meg, hogy valamikor ebben a társasházban kezdtük ezt a közös képviselői tevékenységet és az elmúlt huszonöt évünk alatt valójában eljutottunk oda, hogy a város többi lakóépületéhez igazodva ez a társasházi lakóközösség is úgy döntött és olyan határozatot hozott, hogy egy ilyen komplex energiahatékonyságra hajazó felújítást elvégeztet" - nyilatkozta Andor Béla cégtulajdonos.

A társasházkezelő 1992-es megalakulása óta 49 általuk kezelt lakóépületben történt már valamilyen felújítás, összesen 545 millió forint értékben. Ezzel több mint 1400 lakás korszerűsödhetett.

A keszthelyi cég alapjait Andor Béláné fektette le. Közös képviselőként kezdte, majd folyamatos fejlődéssel mára családi vállalkozásként 7 munkatárssal 3 településen végzik tevékenységüket.

„Sármelléken 4, Hévízen 14, Keszthelyen pedig 82 társasházat kezelünk jelenleg, de vannak távolabbról is érdeklődések, tehát nem tudjuk mit hoz a jövő, de elképzelhető, hogy távolabbra is fogunk menni. Most jelen pillanatban mi 110 társasházat kezelünk, ez 2500 lakást jelent, 7800 lakót. Most ha belegondolunk és összevetjük körülbelül Zala megyeében, Lentiben élnek ennyien” - mondta el Andor Béláné cégtulajdonos.

A családi vállalkozás 2013 óta az első között alkalmazza például az E-ház rendszert, mellyel egy online felületen a lakók is nyomon követhetik a könyvelést és különféle bejelentéseket tehetnek.

A 25 éves társasházi tevékenységet egy jubileumi ünnepségen mutatta be a 15 éve betéti társaság formájában működő keszthelyi vállalkozás. A Balaton Színházban rendezett eseményen többek közt elhangzott, hogy a cég a jövőt a további felújításokban, a digitális technológiákban és a lakók közösségi élményének támogatásában látja.

(forrás: tvkeszthely.hu)

Már elérhetőek azok a speciális, pénzbefizetésre is alkalmas bankautomaták (ATM-ek), amelyeknek köszönhetően napi 24 órában tudja az adott számlára befizetni a kívánt összeget. Az OTP Business digitalizációs fejlesztése nagyban megkönnyíti a közös képviselők dolgát, hiszen a befizetett összeg azonnal elérhetővé válik a számlán. A tervek szerint év végére mintegy 200 befizetős ATM áll majd az ügyfelek rendelkezésére országszerte, írja a hazforum.hu.

Ugyan pontos felmérés nincs erről, de a tapasztalat azt mutatja, számos lakástulajdonos továbbra is készpénzben fizeti be a közös képviselőnél a havi közös költséget. A közös képviselőnek ezzel az összeggel több kényelmetlensége is adódik.

- Tárolás: a kifizetés során a közös képviselő valamilyen elismervényt ír alá, hogy átvette az összeget. Ezt követően azonban az ő felelőssége, hogy gondoskodjon a pénz biztonságos tárolásáról, az esetleges hiány pótlásáért ő a felelős.

- Befizetés: az összegeket a közös képviselőnek kell befizetnie a ház számlájára. Ez egyfelől azt jelenti, hogy időről időre el kell mennie a bankfiókba, sorba kell állnia, és mindezt akár többször is meg kell tennie, ahogy a tulajdonosok egyenként befizetik a rájuk eső közös költséget.

Kényelmes megoldás pénzbefizetéshez

A könnyebb, gyorsabb, kényelmesebb bankolási lehetőségek biztosítása érdekében az OTP Business korábban megkezdte a befizetős ATM-ek, vagyis bankautomaták kihelyezését. A speciális bankautomaták alkalmasak a készpénzbefizetések fogadására.

Ezzel a készülékek nagyban megkönnyítik a közös képviselők munkáját, hiszen így a fióki nyitva tartásától függetlenül, napi 24 órában, akár hétvégén és ünnepnapokon is elérhető a pénzbefizetési lehetőség. A közös képviselők ezzel megtakarítják a fiókban való várakozás idejét is. A befizetett összeg ráadásul azonnal rendelkezésre áll a vállalkozói számlán. Egy tranzakció alkalmával a befizetős ATM akár 200 bankjegyet is képes befogadni, ellenőrizni és értékét a számlára helyezni.

Hogyan használható a befizetős ATM?

A minél könnyebb kezelés érdekében az ATM használata ugyanazon az elven történik, mint a hagyományos pénzkivétel esetében is, csupán a „pénzbefizetés” modult kell kiválasztani a „pénzfelvétel helyett”. Hogy a szolgáltatás milyen népszerű az ügyfelek körében, jól mutatja, hogy mindössze néhány hónap leforgása alatt több mint 11 milliárd forintra rúgott az így befizetett összeg.

Amire érdemes odafigyelni a használat során, hogy az ATM-eken csak saját számlára lehet befizetéseket elvégezni, méghozzá forintban. A befizetéskor a számlához tartozó üzleti forintalapú betéti – vagy lakossági ügyfél esetén a lakossági forintalapú betéti kártyákat kell használni. Külön érdekessége az automatáknak, hogy a tranzakciók során vizsgálják a bankjegyek eredetiségét is. Ennek a vizsgálatnak az eredményét, valamint a behelyezett készpénz összegét is a képernyőn kijelzi a készülék a felhasználónak. Így ha a felhasználó bármi eltérést venne észre, helyben korrigálni tudja a tranzakciót. A részletes hirdetmények az OTP Business honlapján érhetőek el.

Hol találhatóak a befizetős ATM-ek?

Jelenleg 60 ilyen készülék működik országszerte, de az automaták sikerére való tekintettel az OTP Business 2017 végére 200 fiókot tervez felszerelni a befizetésre is alkalmas ATM-ekkel. 

(forrás: hazforum.hu)

Miben különbözik a társasházaknál a célbefizetés és a közös költség? Egyáltalán mi a célbefizetés? Hogyan, mi alapján kell ezt leosztani a tulajdonosok között? Mindezekre a kérdésekre ad választ a Házfórumon megjelent cikk.

Sok kérdés, sőt vita születik a célbefizetés témakörében, amikor a társasház valamilyen külön beruházást tervez:

-ezt a költséget miért nem fedezi a közös költség, miért kell újabb összeget befizetnünk?

-mi alapján osszuk fel a célbefizetés összegét?

-mit fedezhet a célbefizetés?

Célbefizetés vs. közös költség

A közös költség célja, hogy ezekből az összegekből fedezze a közösség a társasház működésével kapcsolatos költségeket. A Társasházi törvény szerint:

„24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”

A célbefizetés lényege ezzel szemben, hogy a normál költségvetésből nem kigazdálkodható beruházások díjára a közösség összegyűjtse a szükséges pénzt. Ez rendszerint úgy történik, hogy a közös költség mellett a közösség meghatároz egy összeget, amelyet össze kell hozniuk. Ezt a költséget felosztják a tulajdonosok között, illetve meghatározzák, hogy mennyi idő alatt kívánják összeállítani ezt a büdzsét. Így adott lesz, hogy mely tulajdonosnak mennyivel kell többet befizetnie a közös költségen felül az adott határidőig. Ez persze a döntéstől függően történhet részletfizetés vagy egyszeri befizetés alapján is.

Fontos, hogy ennek megállapításáról a közgyűlés hivatott dönteni külön határozatban.

Mi alapján osszuk fel a költséget?

A legtöbb társasházban a közös költséget nem albetétenként, vagyis lakásonkét, hanem a tulajdoni hányad arányában fizetik a tulajdonosok. Aki tehát például 1/16 tulajdonrésszel rendelkezik a társasházban, az a költségeknek is ekkora hányadát fizeti, aki pedig 1/14-eddel rendelkezik, az ennyivel nagyobb részt vállal a költségekből.

A célbefizetés terén szintén javasolt ezt a rendszert alkalmazni. Így garantálható leginkább, hogy mindenki annak arányában járuljon hozzá a költségek fedezéséhez, amilyen arányban részesül a beruházások előnyeiből. Főként akkor érdemes ehhez ragaszkodni, ha a társasház SZMSZ-e szerint a tulajdoni hányadok arányában történik a közös költség fizetése.

Vita a célbefizetés kapcsán

Találkoztunk már olyan esettel, amikor a közgyűlés úgy határozott, hogy a célbefizetést lakásonként osztották fel. Így az a helyzet állt elő, hogy miközben a közös költséget a tulajdoni hányad szerint fizették a tulajdonosok, a célbefizetés egyenlő összeggel terhelte a pénztárcájukat. Ilyen esetben, aki kifogásolja ezt a megoldást, mód van a közgyűlési határozat bírósági megtámadására a közgyűlést követő 60 napon belül.

(forrás: hazforum.hu)

Az NKM Nemzeti Közművek Zrt. tulajdonában lévő áram- és földgázszolgáltató társaságok, valamint leányvállalataik 2017. november 6-ával egységesen, Nemzeti Közművek márkanévvel és egységes arculati megjelenéssel folytatják tevékenységüket – olvasható a vg.hu-n.

A Nemzeti Közművek ügyfelei számára a változások elsősorban az ügyfélszolgálatok, az online ügyfélszolgálat, a számlák és a weboldalak arculatában jelennek meg. A társaságcsoport közös weboldalának címe www.nemzetikozmuvek.hu, egyúttal az email címek is megváltoztak.

A Nemzeti Közművek egyetemes földgáz- és áramszolgáltatási tevékenységet országosan végez. Ezzel szemben földgázelosztási feladatokat Budapesten és a fővároshoz közeli további 18 településen, míg villamosenergia elosztási tevékenységet Dél-Magyarországon lát el. A Nemzeti Közművek évente több milliárd forintot fordít elosztó hálózatainak rekonstrukciójára. A társaság továbbá országszerte több száz település számára biztosítja a közvilágítás-üzemeltetési szolgáltatást.

A váltást követően a Főgáz Zrt. neve NKM Földgázszolgáltató Zrt., a Démász Zrt. neve a továbbiakban NKM Áramszolgáltató Zrt. lesz és a többi vállalat is jelezni fogja, hogy az NKM Csoport tagja.

A cégjogi megnevezés változása mellett szinte mindenütt az egységes Nemzeti Közművek márkával találkozik majd minden ügyfél.

(forrás: vg.hu)

Új törvényre volna szükség a társasházban élők részéről, amely tisztázza a tartozások és a további vitás kérdéseket is – nyilatkozta egy Népszava interjúban Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke.

Több mint 4,5 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakástulajdonosnak van tetemes közösköltség-tartozása, azonban pontos kimutatás nincs az adósságállomány mértékéről – jelentette ki Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége elnöke. A szakértő a becsült adatokból saját statisztikát készített, amely szerint a mintegy 750 ezer panellakáshoz körülbelül 4,5 milliárd forintnyi hátralék tartozik, amihez hozzájön az 1,2 millió hagyományos társasházban és lakásszövetkezeti otthonban keletkezett kintlévőséget. A hátralékösszeg ezzel majdnem eléri a hétmilliárd forintot.

Az adósság behajtása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, és van, amit már nem is lehet behajtani. Például problémásak a munkanélküli és a devizahiteles tulajdonosok tartozásai – náluk jelentkezik a teljes kintlévőség mintegy 60 százaléka. Emellett vannak, akik könnyelműség, figyelmetlenség miatt fizetik késve a közös költséget, őket muszáj idejekorán és rendszeresen figyelmeztetni, mert nem megoldás, hogy alkalmanként azokra terhelik az összegyűlt közüzemi díjakat, akik rendesen fizetnek – tette hozzá Kaplonyi György.

Egységes országos nyilvántartásra van szükség

Kaplonyi felhívta a figyelmet arra is, hogy hiányzik az egységes országos nyilvántartási rendszer, amelyből legalább valamiféle képet kaphatnánk arról, hogy miként működtetik a közös képviselők a hazai 118 ezer társasházat. A tapasztalatok szerint, nem könnyű bármit is megtudni ezek gazdálkodásáról, ugyanis csak ők maguk rendelkeznek ezekkel az információkkal, és ha el akarják hallgatni ezeket, gond nélkül megtehetik. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a társasházi törvény nem kötelezi az ingatlankezelőt felvilágosítás nyújtására. Ezzel a problémával leginkább azok a lakásvásárlók találkoznak, akik elkerülnék, hogy adóssággal terhelt épületbe költözzenek. Kaplonyi György is úgy látja, hogy a közös képviselő egyre fontosabb szerepkört jelent, ezért alaposan át kell gondolni, hogy lakóközösség kinek ad megbízást.

Az üzemeltetés pillanatnyilag lakásonként havi 1000-1500 forintba kerül, mégis vannak, akik ezt 600-800 forintért elvállalják, aztán egy idő után rájönnek, hogy ez így nem megy tovább, majd odábbállnak. A társasházak törvényességi felügyeletét 2010 elejétől az ügyészség látta el, ez a rendelkezés azonban néhány hónap után megszűnt, és a jegyzőké lett a feladat. Az ő kezükben azonban nincs megfelelő eszköz ahhoz, hogy törvénysértés esetén visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

A társasházkezelők szakmai szövetsége mindezek alapján elavultnak tartja a 2003-ban született, és legutóbb az év elején módosított társasházi törvényt. Ezért az új törvény kidolgozásához tanulmányt készített a szervezet. Az elnök javasolja, hogy az új jogszabály térjen ki arra is, hogy egy-egy társasházban a tulajdonosok milyen gazdasági közösséget alkotnak, mivel ez máig nincs meghatározva. Egyben felhívja a döntéshozók figyelmébe arra is, hogy a társasházak – mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak – úgy adóznak, mint a magánszemélyek, ami szerintük elhibázott megoldás. A jegyzők felügyeleti hatáskörének további bővítése szintén a javaslataik között szerepel, mint ahogy az is, hogy legyen törvényben előírt kötelezettség feltüntetni a társasházakon vagy esetleg a földhivatali tulajdoni lapokon a közös képviselő nevét és elérhetőségét, hogy ne kelljen állandóan nyomozni utánuk, mert ilyen listával az önkormányzatok sem rendelkeznek. Számos ajánlat ismeretében a jogalkotók már megkezdték az új törvény kidolgozását, aminek legkorábban az év végén lehet eredménye.

A közös képviselők megítélése miatt is fontos lenne

A kivételek csak erősítik a társasházban lakók véleményét, hogy nem minden közös képviselő kezeli egyenrangú félként a lakókat. Ezzel még a szakma tisztulását váró “házmesterek” is egyetértenek. Gyakori, hogy rosszul előkészített felújítási terveket kapnak a tulajdonosok és más területen sem mindig rendelkeznek a szükséges információkkal. A közgyűlésekre járó és inkább befolyásolható kisebbség azonban ilyen esetekben is határozatokat hoz. Tűrhetetlen állapot alakult ki a társasházkezelői szakmában – állapította meg Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója, aki a nemrég történt újabb sikkasztási ügyet hozta fel példaként.

Szombathelyen ugyanis egy társasház képviselője tíz év alatt 26,5 millió forintot tüntetett el, egyéni vállalkozó társa pedig rendre túlszámlázta a munkákat, és a pénzből visszajuttatott neki. Hiányzik a közös képviselők rendszeres ellenőrzése – állapította meg Weisz. Akik ha 40-50 házzal foglalkoznak, már több mint egymilliárd forint fölött rendelkeznek. Ehhez a mostani előírások szerint elegendő elvégezni egy negyedéves OKJ-s társasházkezelői tanfolyamot. Hiába egy igen összetett tevékenységről van szó, amihez szükség lenne műszaki, pénzügyi, jogi és gazdasági ismeretekre is, nincs rendszeres továbbképzés, és kevés a jól felkészült szakember. Ezért az egyesület egy szakmai kamara létrehozásán dolgozik, amibe a többi szervezetet is szeretné bevonni, ez azonban a szakmai igazgató meglátása szerint nem mindenki számára egyformán fontos.

(forrás: hazforum.hu)

Itt a nyár, az otthonok és nyaralók szépítésének, de nem utolsó sorban a gyerekek szeptemberi iskolakezdéséhez a tanulósarok ki- vagy átalakításának időszaka. Sok időt és energiát spórolhatunk magunknak, ha a beszerzés során a bizonytalan nézelődés helyett felkészülten, konkrét elképzelésekkel fogunk hozzá. Íme néhány tanács, amelyek megfogadásával könnyebb lesz a döntés:

1. Gyűjtsünk példaképeket!
A felújításra való felkészülést kezdhetjük stílusos fotók gyűjtésével, amelyeket akár magazinokból, akár internetes oldalakról is összegyűjthetünk. Ha megtaláljuk a nekünk tetsző stílust és megfigyeljük a képek részleteit, sokkal könnyebb lesz a választás az áruházban, hiszen egy bizonyos irányvonal mentén haladunk. Ha trendkövetők szeretnénk lenni, akkor pasztellszínekben vagy épp a 2017. év színében, a lombzöldben gondolkodjunk. Stílusokat illetően a modern mellett divatos a skandináv irányvonal és a vintage hangulat is.

2. Készüljünk felületméretekkel, kalkulációval!
Vegyünk magunkhoz egy alaprajzot, majd mérjük le a felületeinket ott, ahol padlót, szőnyeget, tapétát, függönyt szeretnénk elhelyezni vagy cserélni. Ekkor már tudni fogjuk, milyen mennyiségekre és méretekre lesz szükségünk. Ha mindehhez kalkulációt vagy költségkeretet társítunk, behatárolhatjuk a választható termékek árkategóriáit is.

3. Tervezzünk hangulatot és kérjünk szaktanácsot!
A stílusok szerinti válogatást segíti, ha szobatervezővel könnyítjük meg a választást (pl. itt a mintaszobákon keresztül megnézhetjük, hogyan mutatna együtt a választott padló és a tapéta). Vegyük igénybe az áruházak ingyenes szaktanácsadását és informálódjunk a további szolgáltatásokról is, mint pl. a szőnyegszegés, a függönyvarrás vagy a házhozszállítás.

4. Figyeljünk a garanciára!
A termékekre biztosított garanciát figyelmesen tudakoljuk meg, és hogy ezeket milyen feltételek teljesülése során érhetjük el. Laminált padló vásárlása esetén bizonyos termékekre akár 30 év garanciát is kaphatunk, amit teljes padlórendszer (párafékező fólia, alátét, laminált padló) egyidejű vásárlása és lerakása esetén érvényesíthetünk.

5. Ne ugorjunk a mélyvízbe, kérjünk mintadarabot!
A felújítás végeredményénél, az összhatás esetében rendkívül sokat számít, hogy az egyes választott elemek mennyire illenek egymáshoz színben, stílusban, hangulatban. A szakáruházak megkönnyítik a helyzetünket, hiszen itt egy helyen válogathatjuk össze a laminált padlót, vízálló padlót, PVC-t, padlószőnyeget, szőnyeget, tapétát, függönyt, karnist, sőt még a bútorszövetet is. Ezt kiegészítendő, a laminált padlóból fogásmintát is vásárolhatunk, hogy a festék, az ajtók és a bútorok stílusát, színét a padlóhoz igazíthassuk – vagy fordítva. A tapétákból kérhetünk ingyenes mintadarabot, a függöny mintasálakat pedig kaució ellenében vihetjük el az áruházból.

+1. Hasznosítsunk újra!
A tudatos vásárló nem pazarol, ezért a feleslegessé vált darabokat érdemes nem kidobni azonnal a kukába. Ha van rá lehetőségünk, keressünk új helyet nekik, szabjuk-fessük át vagy ajánljuk fel rászorulóknak. (Ezekhez igénybe vehetjük a közösségi média felületeit is.) Így amellett, hogy otthonunk megszépül, másoknak is örömet szerezhetünk.

A fenti tanácsokat, tippeket követve biztosak lehetünk benne, hogy így megkönnyítve döntéseinket, a felújításhoz választott darabokat céltudatosan és gyorsabban választhatjuk ki. (forrás: sajtóközlemény)

A katasztrófavédelem az őszi ellenőrzéseken egyebek között azt vizsgálta, adottak-e a tűzoltói beavatkozás feltételei. A tapasztalatok szerint kissé javult a középmagas és magas lakóépületek tűzvédelmi helyzete, de még mindig sok a szabálytalanság. A legtöbb bírságot a menekülési útvonalak leszűkítése miatt szabták ki, mivel ez egy társasházban ez központi kérdés, olvasható a 24.hu-n.

Kiderült, sok helyen ezeket az útvonalakat éghető anyagú, jellemzően linóleumburkolat borítja és több helyen leszűkítették a kiürítési útvonalat, illetve éghető anyagot tároltak ott. Az ellenőrzött épületek csaknem mindegyikében biztosították a kijutást a tetőre, az átjárást a szomszédos   lépcsőházba, de ötvenöt helyen lezárták a tetőre vezető ajtót, a kulcs nem volt a kulcsdobozban, tíz épületben pedig nem is lehetett átjutni a szomszédos lépcsőházba.

Biztonsági felvonó egyik vizsgált lakóépületben sem volt. Szintén nem volt a vizsgált épületek túlnyomó többségében beépített tűzjelző, illetve tűzoltó-berendezés. Ahol mégis volt, ott előfordult, hogy az ellenőrzés, a karbantartás megfelelőségét nem tudták igazolni, és volt, ahol a tűzjelző központ állandó felügyeletét nem biztosították.

280 esetben a lakók nem a rendeltetésük szerint használták a közös tereket, tároltak valamit a szemétledobóban, a villanyóraszekrényben, a liftgépházban. Az egyik épület tárolójában laktak is, három épület pincéjében pedig gázpalackot tároltak. A hiányosságok miatt 110 esetben szabtak ki bírságot, leggyakrabban a menekülési útvonal leszűkítés miatt.

2016 január 1-jétől a társasházaknak saját tűzvédelmi szabályzatot kell kidolgozniuk és a bírság akár 10 millió forint is lehet a 25-30 oldalas dokumentum hiánya miatt. Az új rendelet szerint a tűzvédelmi szabályrendszernek kell lennie a három szintnél magasabb, tíznél több lakó-, illetve üdülőhelyiséget magukba foglaló házakban.

A cikket itt találtuk.