Már ősszel a kormány asztalára kerülhet a vízdíj csökkentéséről szóló tervezet, számolt be a hvg.hu a Híradó értesülésére hivatkozva. Még ősszel a kormány elé kerülhet a vízdíjak további csökkentéséről szóló szakértői vélemény. Ennek alapján döntenek majd arról is, hogy országosan vagy regionális szinten lesz-e egységes a vízdíj, ez esetben jön a törvénytervezet is. A hírportál szerint 4 éve még 490, ma már csak 48 cég van a vízpiacon, de még tavaly is sok helyen ötszörös, sőt néhol tízszeres különbség volt egy köbméter víz árában, az ország különböző részei között. Az eredeti cikket itt találtuk.
A rezsitörvénynek megfelelően augusztustól úgynevezett akadálymentes számlát igényelhetnek a fogyatékkal élők, írta a hvg.hu. Augusztustól a fogyatékos fogyasztó írásbeli kérelmére, úgynevezett akadálymentes számlát kaphat a villany- és gázfogyasztásáról, majd jövő augusztustól a víz-, a távhő- és a szemétszállítási számla is lehet ilyen jellegű. Az eredeti cikk itt található.
2014. július 1-jétől a közterületi parkolás országosan egységes mobilfizetési rendszert kapott, és már Keszthely díjköteles várakozóhelyein is elérhető a mobilparkolás. Minden közterületi parkoló övezetben hét mobilparkolási szolgáltató megoldásai közül választhatnak az autósok. A legtöbbek által használt sms- és hívószám 810-ről 763-ra változik. A rendszer indulásával egyidőben Android platformon elérhetővé vált a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. mobilfizetési applikációja, melyet az app.nemzetimobifizetesi.hu oldalon tölthető le. Bővebb információt az ügyfelek az alábbi weboldalon, illetve telefonszámon kaphatnak: Telefon (0-24): 06 (36) 889 889
forrás
Bár a panellakások megítélése nem a legjobb Magyarországon, több közép-európai országban is úgy tűnik, elindult az ilyen lakások felértékelődése, írja a lakasfokusz.blog.hu. Egy nemrég publikált felmérés szerint például a csehek 40 százaléka úgy gondolja, a panel ideális lakóhely lehet. Hazánkban közel 800 ezer panellakás található, ahol a lakosság ötöde él, de Csehországban például minden harmadik, Prágában pedig minden második embernek panel az otthona. A változásban szerepet játszhat, hogy hozzánk hasonlóan Csehországban is indítottak panelprogramot, melynek köszönhetően az épületek szigetelést kaptak, nyílászárócserén estek át, és legtöbbször a környező zöldterületek is megújultak. Eközben Berlinben már valóságos hipszterinvázióról cikkeznek a lakótelepek kapcsán. Még ha a megfogalmazás valószínűleg erős újságírói túlzás is, az tény, hogy az egyre magasabb ingatlanárak mellett sok kreatív fiatal keresi a belvároshoz közeli panellakásokat, melyeket alapos átalakítással formálnak át saját ízlésüknek megfelelően. Érdemes felkeresni a blogot a további részletekért és képekért, de a Facebook oldalunkon mi is összegyűjtöttünk néhányat az érdekesebb panelházak közül.
Ősszel csaknem 2600 lámpatest újul meg a városban. A ledes technológiának köszöngetően nem csak a fényük lesz másabb, de kevesebbet is fognak fogyasztani, jóval energiatakarékosabbak lesznek a jelenlegi rendszernél. A régi izzókat augusztusban kezdik el lecserélni. Az eredeti cikk itt érhető el.
A családi házakban élőkhöz képest a társasházakban lakók sokkal kevésbé motiválható közösséget jelentenek. Pedig kiadásaikat drámai mértékben csökkenthetnék az épületek energiahatékonysági felújításával. E mintegy három millió ember leginkább a pénz és az állami pályázatok hiányával magyarázza passzivitását, de Czabarka Mihály, az NRG-Mentor Zrt. vezérigazgatója szerint ez az éremnek csak az egyik oldala. A társasházak felújításáról a hvg.hu készített interjút, amely itt olvasható.
Néhány ártatlannak tűnő dolog, amivel megsérthetjük a társasház szabályait, ráadásul még sokba is kerülhetnek. A femina.hu szedett össze ezek közül hármat. Íme. Zaj A szomszéd telkére áthajló faágak és a kerítésviták problémáján túl a leggyakoribb panasz rendszerint a zajok miatt merül fel. A jogszabályok ugyan nem részletezik az összes olyan tevékenységet, mely a szükségtelen zavarás kategóriába sorolható, de ide tartozik például a hangos házibuli vagy a fúrás-faragás, de akár a fürdőszobai éneklés is minősülhet csendháborításnak, ha az tartósan kellemetlenséget okoz, a nyugodt éjszakai alvás pedig nem valósul meg 20 decibeles zajszint fölött. Önkormányzati rendeletek és a társasház házirendje a mérvadó abban, mikor milyen zajjal járó tevékenységet folytatunk, ám az időkorláton belül sem hangoskodhatunk kedvünkre. Még akkor is bejelentést tehet a dühös szomszéd, ha esetleg előre jeleztük a nagyobb zajt ígérő tervezett programot, de számára az mégis túl zavaró. Házi kedvencek Az állatok tartásáról többnyire a települési önkormányzatok alkottak rendeletet, az alapvető szabályokat pedig az állatvédelmi törvény tartalmazza, azonban itt is érvényesülnek a Polgári Törvénykönyv szomszédjogra vonatkozó előírásai. Itt első körben a birtokháborítás kategóriája merülhet fel abban az esetben, ha a házi kedvencünk valamilyen formában zavarja a szomszédokat. A közvélekedéssel ellentétben nem csupán az minősülhet birtokháborításnak, ha a szomszéd kertjében végeztetjük a dolgát a házi kedvencünkkel, akkor is jogszabályba ütközhetünk, ha a kutya a lakásba zárva ugat egész nap, és ezzel zavarja mások nyugalmát. Galambetetés A köztéri galambinváziót több önkormányzat úgy igyekszik visszaszorítani, hogy rendeletben tiltja meg az etetésüket egészségügyi okokból és a károkozás megelőzésére. Bár a közterület-felügyelők legtöbbször csak figyelmeztetnek, hivatalosan akár meg is bírságolhatnak bizonyos városokban és kerületekben az utcai galambetetésért. Ha a galambok a saját erkélyünkről csipegetik is fel a számukra kitett eleséget, az a látszattal ellentétben nem egészen számít magánügynek. Előfordulhat ugyanis, hogy az alattunk lakó erkélyén landol a mérgező madárürülék, amit neki kell eltakarítania. Ha pedig nem tudjuk békésen elintézni az ügyet, a vége akár feljelentés is lehet. A teljes cikk itt olvasható.
Egyre több társasház teteje válik közösségi hellyé. A tetőkertek, napozók és grillteraszok mellett azonban néhol már kisebb házak is megjelennek. A dekooder.blog utóbbira hoz néhány ötletet. Még több kép itt található. 
Az okostelefonok és az okos lakások után egyre többen használunk majd okos mérőket is. Noha évek óta hallani róla, az úgynevezett okos mérős rendszerek csak nem hozták meg a vizionált áttörést. Az okostelefonok fejlődésének sorvezetőjét használva, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke mégis biztos a sikerben, szerinte lesz kritikus tömeg, és az ilyen alkalmazások elől nem is lehet kitérni. Huber Krisztiánnal a hvg.hu készített interjút. Huber Krisztián: "Az okos mérők térnyerése olyan egyértelmű, mint az 1x1. Ha a szolgáltató nem fizettetheti meg az egyébként is fizető fogyasztóival a gáz- és áramlopásból származó veszteségét, ha nem tolerálható néhány százalékos veszteség sem a hálózaton, akkor gyorsan eljutunk az okos mérés korába. Most még azon a terepen járunk, amerre 20 éve az internet tartott: egy egyszerű keretrendszernek tűnik az egész. A net megítélése szempontjából ez ma már egyáltalán nem lényeges, mert a hangsúly az erre épülő szolgáltatásokra került át. Így lesz az okos mérős rendszerekkel is. Ha eléri a kritikus tömeget a szolgáltatók által bekötött mérőórák száma, megindul abba az irányba a kereskedelmi innováció is." A teljes interjú itt érhető el.
A társasházi lakások közül a nyugati városrészben lévők a legnépszerűbbek Keszthelyen. A Keszthelyi Televízió áprilisi riportjában több társasházunk is felbukkan. Az egy-két szobás társasházi lakások mellett az átlagos méretű családi házak jelenleg a legkelendőbbek, adta hírül a Keszthelyi Televízió. Riportjukból kiderül, Keszthelyen és a Nyugat-Balaton térségében különösen nagy a kereslet a házakra, lakásokra. Az orosz vásárlók is jelen vannak és az ingatlanirodák nagyobb érdeklődést várnak a külföldi vásárlóktól. A részleteket itt lehet megtekinteni.
Szeptemberre készülhet el az a keszthelyi beruházás, amely biomasszából állít majd elő távhőt, számolt be több pályázatról is a monitormagazin.hu. A biomassza távhő-előállítás közel háromszázmillió forintos beruházás lesz, szeptemberre készül el, és elsősorban a Fodor utcai lakótelepeken élőket szolgálja majd. Megújulhat a város közvilágítása is, a ledes rendszer várhatóan még ez évben megvalósul, ezzel jelentősen csökkenthet az energiafelhasználás. Az eredeti cikket itt találtuk.
A napokban indult el a Nemzeti Cégtár, ahol a nyilvánosság számára ingyen hozzáférhetők a hazai céges adatok. A Nemzeti Cégtár szerint az Andorné és Társa Bt. "nem áll felszámolási/végelszámolási/csőd-/törlési eljárás alatt, és egyéb óvatosságra intő körülmény sem áll fenn. Üzleti kapcsolat létesítése ajánlott". :) Az ingyenes adatbázisról bővebben itt lehet olvasni, további vállalkozásokra pedig a cégtár oldalán lehet rákeresni. 
Felmérések szerint a teljes, mintegy 2,1 millió darabra tehető társasházi és lakásszövetkezeti lakásállománynak mintegy 50 százaléka korszerűsítésre vár, és mivel tavaly mindössze 2600 új társasházi lakás épült, ez az arány a jövőben tovább romolhat. Ezen segítene valamelyest az OTP Bank társasházak számára kiírt pályázata, amelyen a nyertesek 7,8 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a korszerűsítéshez, írja az eco.hu. A környezetvédelem, közösségépítés, valamint életminőség-javítás kategóriában meghirdetett pályázatban az OTP Bank szakmai zsűrije idén összesen 7,8 millió Ft vissza nem térítendő támogatást ítél oda a nyerteseknek fejlesztési elképzeléseik megvalósítására. A pályázatok beküldési határideje 2014. június 30. A pályázat eredményéről a nyerteseket augusztus 11-ig értesítik. A konkrét tervvel rendelkező közösségek a Házfórum internetes oldalon (www.hazforum.hu) jelentkezhetnek a pályázatra. A jelentkezők köre évek óta folyamatosan bővül, így tavaly már mintegy 1000 pályázat érkezett a társasházaknak szóló kiírásra. Kategóriánként három-három pályázatot díjaznak, azonban ennél rendszerint jóval több támogatásra méltó pályázati anyaggal találkoznak, mondják a kiírók. A cikket itt találtuk.
Le kell jelentenie ezentúl a közös képviselőnek, laknak-e a házban olyanok, akik nem jogosultak a rezsicsökkentésre, például azért, mert a cégük nevén van az ingatlan – ezt írja elő egy szinte észrevétlenül elfogadott törvény. Így a lakókat a vízdíj és a szemétdíj szempontjából két csoportba kell ezentúl sorolni, különben kollektív büntetés jár: az egész ház elbukja a rezsin megspórolt forintokat, olvasható a hvg.hu cikkében. Új adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek, egészen pontosan a nevükben eljáró közös képviselőknek egy szinte észrevétlenül elfogadott, és már hatályba is lépett februári törvénnyel: ezentúl rendszeresen le kell jelenteni, a házban milyen arányban laknak olyanok, akik jogosultak a víz- illetve szemétdíj után járó rezsicsökkentésre, és hány lakásnál nem jár a kisebb számla. Csakhogy ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a közös képviselőknek ezentúl két listát kell gyártania annak alapján, hogy melyik lakás kinek a tulajdonában van, ami erősen aggályos lehet adatvédelmi szempontból. A rezsicsökkentésre jogosultak, illetve nem jogosultak különválasztásának kötelezettségéről valószínűleg még a közös képviselők többsége sem tud, pedig ez a 2014. évi XI. törvény február 18-i hatálybalépéstől, illetve március 10-től, vagyis most hétfőtől már törvénybe foglalt feladatuk – mondta a hvg.hu-nak Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke. Az új adatszolgáltatási kötelezettséget ugyanis egy salátatörvénybe bújtatták, amely hozzányúl a társasházi törvénytől kezdve a villamos energiáról és a hulladékról szóló jogszabályokon át egy sor normához. Az új adatszolgáltatási kötelezettség a rezsicsökkentésen belül két területet, a vízellátást, valamint a szemétdíjat érinti, a LOSZ elnöke szerint valószínűleg azért, mert ez az a két szolgáltatás, ahol a legtöbb esetben nem egyénileg a fogyasztó, hanem a társasház áll szerződéses kapcsolatban a szolgáltatóval. Vagyis – az áram- vagy a gázszámlával ellentétben – nincsenek pontos adataik arról, hogy kinél maradnak a rezsicsökkentéssel megspórolt forintok. Ugyanis a rezsicsökkentés előnyeit az erről szóló törvény alapján csak a természetes személyek élvezhetik, akik saját jogukon használják az ingatlant. Ha viszont egy lakás egy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet – például egy cég, egy alapítvány vagy egy bt. – tulajdonában van, akkor neki is jut a spórolásból, hiszen a legtöbb társasház egy egységként szerződik szemétszállításra, majd ennek díját utána felosztják, és beszedik a lakóktól. Ugyanez a helyzet sok házban a vízdíjjal is, amennyiben nincsen minden lakásban egyedi, hiteles mellékvízmérő, vagyis ebben az esetben is a társasház áll kapcsolatban a vízművekkel. Csakhogy emiatt olyan lakásoknak is csökkenhetett a víz- és szemétdíja, amelyeknek a kormány szerint az nem jár, mert nem „természetes személy ingatlanhasználó”, hanem például iroda vagy rendelő működik a céges ingatlanban. Bár olykor elenyészően kevés rezsimegtakarítás marad egyes társasházaknál, a törvénymódosítás arra kötelezte a közös képviselőket, hogy ezentúl külön-külön adják le a hulladékgazdálkodó, illetve a vízművek felé, az adott számlázási időszakban milyen arányban oszlik meg a „rezsicsökkentésre jogosult” lakók, illetve a „más felhasználók” vízdíja, illetve szemétdíja. Így minden társasházon belül ettől kezdve ebbe a két kategóriába kell sorolni a tulajdonosokat. A leadott információk alapján a közműcégek, illetve a hulladékgazdálkodási társaságok majd „külön-külön” számlát bocsátanak ki ezentúl a társasházak felé: a rezsicsökkentettek szemetének és vizének díját (ebben az esetben így magasabb lesz a megtakarítás összege), és az abból kimaradók teljes fizetnivalóját. A teljes cikk itt olvasható.
Átfogó energetikai felújítási programot hirdettek meg Ausztriában, amelyben 30% állami támogatást adnak a lakásfelújításokhoz, egy háztartás akár 2,5 M Ft-ot is kaphat támogatásban, számolt be a portfolio.hu. Idén kb. 20.000 osztrák háztartás részesülhet a támogatásból, amelyet márciustól a bankokon keresztül lehet igényelni. Nálunk még mindig nincs hír a 2013 decemberében Németh Lászlóné által idén februárra ígért Panel III. lakás-felújítási támogatási programról, írja a lap. Ausztriában újraindultak a lakásfelújítási energetikai támogatások: összesen 100 Millió EUR (31,2 Mrd Ft) támogatást kínálnak lakások és vállalkozások energiahatékonysági felújítására. A felújításokhoz 30%-os vissza nem térítendő támogatást lehet kapni. Az osztrák program sok szempontból eltér a Magyarországon 2014 februárjára ígért Panel III programtól. Nem csak a panelházakra, hanem minden háztípusra vonatkozik, és többlet-támogatással ösztönzi az átfogó mélyfelújításokat. Az osztrák kormány a program bejelentésekor kifejezetten kiemelte, hogy a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés egyik legjobb módja az energiahatékonysági beruházások elősegítése." kommentálta a programot dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A teljes cikk itt érhető el.
Anyázó közös képviselők, a medencén megtakarított vízdíjat bagatellizáló budai lakópark és a kemény 40 forintot megspóroló társasház – a hvg.hu abszurd körképe a lépcsőházakban dúló rezsicsökkentési harcról. A hírportálnak társasházi képviselők meséltek olyan esetről, amikor egy lakó rendőri felszólításra sem engedte be a rezsicsökkentési hirdetményt kiragasztani igyekvő munkatársukat. De az is megtörtént, hogy egy kissé összezavarodott lakó csekket kért a rezsicsökkentés befizetésére. „Rendőrt kellett hívni, mert az egyik lakó a rezsicsökkentésről szóló hirdetményeket kiragasztó emberünket kilökdöste és kizárta a lépcsőházból. A férfinak közösköltség-díjfizetési hátraléka van, ezért mérges ránk” – mondta egy közös képviseletre szakosodott cég nevének mellőzését kérő munkatársa, amikor a lap arról kérdezte, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig a társasházi rezsiháborúban. Hasonlóan tragikomikus jelenetek persze nem játszódnak le minden társasházban, sőt a hvg.hu-nak több közös képviselő is állította, hidegen hagyja az embereket a házukban zajló rezsimegtakarításos kényszerkampány. „A lakókat nem nagyon érdekli, mert ez egy virtuális pénz, ami soha nem is létezett. Több tucat házat kezelünk, és összesen, ha egy-két lakó érdeklődött, hogy akkor most mi lesz a rezsicsökkentéssel” – mondta egy fővárosi közös képviselő. Ugyanezt mondta egy vidéki, több száz házat, vagy az ő szakzsargonjuk szerint több ezer ingatlan-albetétet kezelő cég vezetője is. A hvg.hu felhívott egy felkapott budai lakóparkot, ahol többek közt egy 25 méteres feszített víztükrű úszómedence áll a lakók rendelkezésére. Némi unszolásra a közös képviselő – nevének említése nélkül – végül szóba állt velük, de azt állította, hogy „minimális spórolást” köszönhetnek a kormányakcióknak. A villany elszámolásnál ugyanis nagyfogyasztónak számítottak, így kiesnek a rezsicsökkentésből, a gázon „valamennyit” megtakarítottak, de pontos adatot se erről, se a megtakarított vízdíjról nem mondott. A legtöbb háznak azonban nemigen kell azon agyalnia, mire költse a megtakarítást, annyira elenyésző az összeg. Viszont ugyanúgy megvan a kihirdetéssel járó macera. Egy nyugat-magyarországi, hat lépcsőházas, önálló gázfűtéses lakásokból álló ingatlan idei első hirdetménye szerint 501 forintot spóroltak meg. „Azt szavaztuk meg, hogy bent marad, és a ház naaaagy közös pénzét fogja növelni” – viccelődött a ház egyik lakója. A hvg.hu által ismert negatív rekorder azonban az a kicsi alföldi társasház, amelyik 2013-ban összesen 40 forintot takarított meg, mivel nagyjából egy lépcsőházi közös lámpa az összes közös fogyasztásuk. A tételes kimutatást havonta a nullához közelítő spórolásról viszont itt is ki kell tenni. További részletek az eredeti cikkben itt érhetők el.
A lakásszigetelés, ablakcsere, fűtéskorszerűsítés és más energiahatékonysági beruházások ugyan még nem csökkennek látványosan a rezsicsökkentési hajsza miatt, a lakossági energiaárak erőltetett vágása semmiképpen sem jó üzenet, és a mostani, energiatakarékosság szempontjából katasztrofális állapotok konzerválása felé hat. A mostani tempóval az is több mint 40 évig eltart, hogy az ország összes lakásának energiahatékonysági tervei elkészülhessenek, s akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a rezsivágás miatt megnövekedett megtérülési idő visszatartó ereje mekkora, írja cikkében a hvg.hu. „A rezsicsökkentés sok lakás-, és háztulajdonosnak egyszerűen talált pénz” – állítja Nagy Péter, az Energia Controll épületenergetikusa. Az auditor már 8 éve vezet lakáskorszerűsítési projekteket, ez alapján mondja, hogy a szigetelésen/cserén elgondolkodók zöménél "külön programként fut" a rezsifaragással megtakarított összeg nyilvántartása, illetve a saját lakásuk energiahatékonyságának növelése. Azok, akik eljutnak odáig, hogy rájönnek: tenniük is kell a saját érdekükben, szinte kivétel nélkül úgy gondolják – a kormányzati árcsökkentési döntések (és szólamok) ellenére – a jelenlegi állapot csak ideig-óráig fenntartható. „Nincs tolongás, de az sem igaz, hogy a rezsicsökkentés miatt kevesebb lakástulajdonos keresne meg minket korszerűsítési projekt ügyében. Világosan látják, hogy az energiaárak idővel emelkedni fognak, és ezért fel kell készülniük a lakásuk, házuk hatékonyabb energiafelhasználására” – magyarázta Nagy Péter, aki szerinte az embereknél nem a szándék hiányzik, hanem a forrás. Tapasztalataik szerint egy átlagos, a '60-as években épült Kádár-kockaházon elvégzett szigetelés, nyílászárócsere és épületgépészeti „beavatkozás” megtérülési ideje megnőtt. Korábban 7-9 évvel lehetett számolni – ahogyan egy téglából épült társasház egyedi fűtéses lakása esetében is –, ami a rezsicsökkentéssel visszavágott árak hatására talán 12-15 hónappal nyúlik hosszabbra. Nagy Péter szerint ennél lényegesebb, hogy ha meg is van a szándék, és felhalmozható a megvalósítás érdekében némi forrás is, a lakók csak akkor mozdulnak meg, ha ezt állami pályázat is megtámogatja. „Csak önerőből nagyon ritkán vág bele bárki is. Ha azonban 40-50 százalékos támogatás járul a beruházáshoz, akkor tömeges jelentkezés van” – mondja a mérnök a hvg.hu-nak. A teljes cikk itt érhető el.
A hazai ingatlanállomány 4.155.681 lakásból áll, melynek a 40%-a, több mint 1,6 millió lakás társasházakban található. A magyar ingatlanállomány 70%-a ezzel együtt elavult, hiszen az épületek többsége legalább 30 éves és minden tizedik lakás rossz állapotban van, olvasható a biztositasiszemle.hu-n. Az egyik itthoni biztosítóhoz beérkezett bejelentésekből egyértelműen kiderül, hogy a részletes tájékoztatás ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, mire is vonatkozik pontosan a társasház biztosítása, mit tartalmaznak az egyes biztosítási események. Ez azért is nagyon fontos, mert egy társasházi káreset akár a teljes lakóközösség életét is érintheti, a kár összege pedig a milliós nagyságrendet is elérheti. Társasház biztosítás köthető kifejezetten közös tulajdonra vagy a közös tulajdonokon túl a lakások épületrészeire és a lakások ingóságaira. A leggyakoribb forma a közös tulajdonra és lakások épületrészeire, vagyis a társasház egészére köthető biztosítás. Emellett természetesen számos egyéb kiegészítése létezik a társasház biztosításnak, amely a kaputelefonok és felvonók rongálására, épülettartozékok lopására, géptörésekre és garázsokban tárolt személygépjárművek káraira is fedezetet nyújt. A részletes eredeti cikk itt található.
A veszprémi közös képviselők is megfogalmazták egyetnemértésüket az értelmetlen rezsicsökkentős hirdetmények kapcsán. „Mi, a veszprémi civil fórumon megjelent társasházi közös képviselők és társasházkezelők (valamint az időközben hozzánk csatlakozott lakásszövetkezetek), üdvözöljük a rezsicsökkentések tényét. Örültünk akkor is, amikor kormány 2008-ban 22 százalékkal csökkentette a távhő ÁFÁ-ját és örülünk a jelenlegi kormányzat hasonló törekvéseinek is. Kifogásoljuk azonban, hogy a Társasházi törvény 2013. december 17-i módosítása a társasházak és társasházi közös képviselők számára nem tolerálható kötelező előírásokat tartalmaz. Politikától mentes, szakmai véleményünk az, hogy érthetetlennek, és értelmetlennek tartjuk a társasházi költségvetés egy-egy tételének kiemelését, és annak havonta történő kihirdetését. Ez a tevékenység egy-egy közös képviselő esetében 10-20 százalékkal megnövelheti a munkaidőt, munkájának hatékonysága romlik, s ezért többlet térítési díjat sem vehet igénybe. A módosítás csak a lakóközösségeken belüli feszültségeket, a bizalmatlanságot növeli. A tisztességes, de büntetéssel fenyegetett közös képviselők könnyen a tisztségükről való lemondást választhatják, s helyükre "kalandor" vállalkozók jelentkezhetnek, ami a szakma hígulásához, színvonalának romlásához vezet. Kérjük a parlamentben ülő képviselőket, hogy a módosított Társasházi törvény 43/A. és 48. (1) §-t haladéktalanul helyezzék hatályon kívül! TVE elnöksége”
Február elsejétől a jegyző ellenőrzi, hogy a társasház működése, belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak, írja cikkében a Zalai Hírlap. Ha a társasház működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jegyző keresettel a bírósághoz fordulhat. A törvényességi ellenőrzés azonban nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. Ugyanis, ha a közgyűlés határozata jogszabályt vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását, a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. A jegyző törvényességi felügyelete tehát kizárólag a társasház belső szabályzatainak ellenőrzésére, illetve a társasház működésének, határozatainak és a legfőbb szerv határozatainak törvényességi ellenőrzéseire terjed ki, azaz arra, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályoknak és a társasház szabályzatainak. További részletek és vélemények az eredeti cikkben, itt találhatók.
