Nem nő a földgáz ára 2011. április 1-jétől az egyetemes szolgáltatási körben - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Az egyetemes szolgáltatási kör főleg a lakossági és kisfogyasztókat, a társasházakat és a távhő-termelőket érinti.

A szaktárca közleményében hangsúlyozza, hogy az egyetemes szolgáltatásban földgázt vételezők számára a kormány szociális biztonságot erősítő céljainak megfelelően és a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottakkal összhangban 2011. április 1-jétől nem emelkednek a végfelhasználói fogyasztói árak. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a lakosság és a kisvállalkozások mindennapos kiadásainak jelentős részét az energiaszámlák teszik ki, ezért a magyar családok érdekében 2010 nyarán az árszabályozás felülvizsgálatáról döntött, és annak lezárultáig ármoratóriumot hirdetett - írja közleményében az NFM. A szolgáltatói egyeztetéseket követően az új, méltányos, sávos gázár-képzési rendszer 2011. január 1-jétől lépett hatályba. Az érintett fogyasztóknak 2011 második negyedévében is a január 1-jétől érvényes gázdíjakat kell fizetniük.

A cikk forrását ITT találja. 

Az áprilisban életbe lépő távhőár-moratórium hatására egyes városokban akár már ősszel ellátási problémák léphetnek fel.

Az önkormányzatok ihatják meg a levét a távhőárak befagyasztásának, állítják az Index által megkérdezett távhőcégek vezetői. Csonka Tibor a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke szerint a „cél, hogy ne emelkedjen a lakossági távhő ára, támogatandó, de amikor a kormány moratóriumot hirdetett áprilistól, valószínűleg nem mérte fel annak következményeit". A kormány a hatósági árakkal két zsilipet is bezárna. A fogyasztói árakat és a termelői árakat is miniszteri rendeletben határozzák meg. Tarlós István korábban jelezte, a távhőárak befagyasztása katasztrofális következményekkel járhat a városra nézve. Csak Budapesten tízmilliárdos veszteséget okozhat a moratórium, Nyíregyházán 400 milliót kellene beletolnia az önkormányzatnak a rendszerbe, Kazincbarcikán és Miskolcon is súlyos gondok vannak, állítják forrásaink.

Az ország közel 150 távhőrendszere alapvetően két típusra oszlik, az egyik esetben az önkormányzat kezében van a hőtermelő és a szolgáltató cég is, például Kecskeméten, Győrben és Nyíregyházán. A másik esetben csak a szolgáltatóban van önkormányzati tulajdon, az erőművek magánkézben vannak, ez a helyzet például Debrecenben és Egerben. Az erőművek között méretükben, típusukban, korukban, tulajdonosi szerkezetükben és a szolgáltatókkal kötött szerződéseikben jelentős különbségek vannak, többségük azonban gázalapon, kapcsoltan termel. A kapcsoltan termelő erőművek az áram mellett keletkező hőt eladják a szolgáltatónak, akik a fogyasztóknak értékesítik tovább.

A miskolci önkormányzat városgazdálkodási és -üzemeltetési bizottsága múlt hét pénteken délután rendkívüli napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta azt a Kriza Ákos polgármester által jegyzett előterjesztést, amely alapján március 31-ével a távhőszolgáltatás hődíja 4 százalékkal, a vízfelmelegítés díja pedig 3 százalékkal emelkedik. Most csütörtökön 3072 forintra ugrik a miskolci hődíj és 898 forintra a vízmelegítési díj, pénteken tovább, 906 forintra nő a vízmelegítés díja és emelkedik az alapdíj is emelkedik 4 százalékkal, 351 forintra. Debrecenben a hődíj összege 3420, Nyíregyházán 3385, Budapesten 3520, Pécsett 3389, Győrött 3066, Székesfehérvárott pedig 3625 forint lett Gigajoulként.

Előzetes hírek szerint egy közvetlenül a hőtermelést támogató rendszerben gondolkodik a kormány, erre azonban nincsen lemásolható európai gyakorlat, vagyis néhány hónap alatt kellene kidolgozni egy teljesen új rendszert, mondta az Indexnek Csonka Tibor a Debreceni Hőszolgáltató vezérigazgatója. Ha az erőművek nem húzzák ki az új támogatási rendszer bevezetéséig, vagy az nem lesz elég jól célzott, bedőlhet a dominó, a számlát ugyanis előbb-utóbb valakinek állnia kell.

A szolgáltatókat közvetlenül nem viseli meg a moratórium, hiszen meghatározott árrés mellett fix áron veszik és adhatják a hőt áprilistól. Az igazi probléma a termelőknél léphet fel, akiknek változó gázár mellett, de a befagyasztott áron kell értékesíteniük. A növekvő fűtőanyagköltségek és az áramár csökkenő világpiaci ára miatt több erőmű is nehéz helyzetbe, az AES Borsodi Energetikai Kft. szerdán bejelentette, felfüggeszti 90 megawatt kapacitású, széntüzelésű Tiszapalkonyai Hőerőművét és a 71 megawatt kapacitású, biomassza-alapon működő Borsodi Hőerőművét. Mint azt az AES az Indexnek elmondta, az erőművek leállása nem érinti a lakossági távhőszolgáltatást. Ha leállítják a termelést, az önkormányzatoknak akkor is meg kell oldaniuk a szolgáltatást.

A cikk forrását ITT találja.

A Nemzeti Együttműködés Kormányának azon célkitűzésével összhangban, hogy megismerje az egyes kérdésekben érintett szakmai- és civil szervezetek, iparági szereplők véleményét 2011. március 29-én Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár kezdeményezésére megkezdődött a szakmai párbeszéd a villamos energia kötelező átvételi (KÁT) rendszerének átalakításáról.

A keddi találkozón a kormányzat képviselői mellett részt vettek a távhőszolgáltatók, a kapcsoltan termelő erőművek, a biomassza erőművek, valamint az erdészeti biomassza előállításban érdekelt erdőgazdálkodási szakszövetségek és érdekvédelmi szervezetek is.

A találkozón Bencsik János megerősítette: a jelenlegi KÁT rendszer 2011. július 1-jén megszűnik és egy új, elsősorban a megújuló energia alapú hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszer kerül kidolgozásra, amelynek alapelve a társadalmi hasznosság érvényesítése lesz. A kormány tervei szerint a - megújuló energiaforrások között meghatározó szerepet játszó - biomassza felhasználása esetén a támogatási rendszerben alapkövetelmény lesz majd a jelenleginél kisebb támogatható kapacitáshatár, a magasabb hatásfok és a fenntarthatósági követelmények fokozott érvényesítése. A hasznos hőtermelésen felül a tisztán megújuló energiaforrásokat használó hőtermelők számára, a jelenlegitől eltérő formában ugyan, de megmarad a villamosenergia-termelés támogatása is - tette hozzá az államtitkár.

A földgáz alapú kapcsolt termelők esetében a KÁT rendszerből történő kivezetés feltételeinek kidolgozása az iparági szereplők véleményének figyelembevételével jelenleg már zajlik. A szabályozási rendszer átalakítása során a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a lakosság távhőellátása - az igénybevevők számára megfizethető áron - biztosított legyen.

A meghívottak az elhangzott tervek alapvető irányaival egyetértettek, a részletekre vonatkozó javaslataikat elővezették a minisztérium képviselőinek. Amint azt megjegyezték: örömükre szolgált, hogy véleményüket egy valóban szakmai alapon szervezett találkozó keretében oszthatták meg egymással és a kormányzat képviselőivel.

Az új hő-oldali támogatási rendszer az Európai Bizottság jóváhagyását követően, a tervek szerint az új fűtési idény kezdetén, azaz 2011. október 15-én lép majd hatályba.

A cikk eredetijét ITT olvashatja.

Göteborg mellett, egy hét emeletes linnéstadeni panelházban található ez a színvonalasan kialakított, ötödik emeleti lakás. Hiába, a svédek még ehhez is értenek: panel viszonylatban igazán példaértékű lakásbelsőt alakítottak ki. Persze ehhez a lakás eredeti adottságai is elengedhetetlenek, de talán néhány ötlet így is használható a hazai panellakások tekintetében.

A lakás 85 négyzetméter és négy kényelmes méretű szobára tagolódik, amelyekhez egy kis erkély, egy fürdőszoba, egy konyha, egy mosókonyha és étkező is tartozik, de a kényelmesen széles előszoba is olyan kiváltság, ami nálunk csak néhány kivételes panelben adatik meg. Annak érdekében, hogy a lakás minél világosabb legyen és tágasabb hatást nyújtson - és a panelektől megszokott belmagasság miatt is - a falakat fehérre festették, és a beépített bútorokat is tükröződő fehér frontokkal látták el.

A világítást úgy alakították ki, hogy minden helyiségben más és más legyen: a mennyezetre szerelt világítótestek mellett rengeteg lokális fényforrást helyeztek el. Elég a nappalit megnézni, ahol egy állólámpa mellett további két kisebb lámpa jelenik meg - a gyertyákról már nem is beszélve. De a nehézkes csillárokat is igyekeztek elkerülni, ezért az étkezőben egy szimpla izzóval oldották meg a kérdést, a nappaliban pedig egy áttetsző gömb lámpaburát választottak.

A térérzet minden lakásban fontos, ezért itt igyekeztek elkerülni, hogy a szekrények a plafonig érjenek. A nappali bútorai kimondottan alacsonyak, még az előszoba beépített szekrénye sem ér a mennyezetig és a konyhában is igyekeztek olyan megoldásokat találni, ami nem nyomja össze a teret és ablaktól ablakig átláthatóak maradnak a közösségi helyiségek.

Ezt a koncepciót a hálóban, a dolgozóban és a gyerekszobában is következetesen végigvitték: sem a könyvespolc, sem a gardróbok nem érik el a plafont és szinte minden bútor fehér, vagy fényes fehér felületet kapott.

Ami a burkolatokat illeti, szintén igyekeztek a lehető legpuritánabb megoldást választani: míg a közösségi terekbe és a dolgozószobába sötét színű parketta került, addig a hálóba és a gyerekszobába fehérre festett hajópadlót raktak le. Ami nálunk szinte elképzelhetetlen, az a fürdőszoba burkolata és egész kialakítása. A fehér és szürke csempék kombinációja, az egyszerű, de minőségi szaniterek még akkor is egy vagyonba kerülnek, ha csak a legszükségesebbet szereljük be a fürdőszobába.

A lakás mindezek ellenére sem élettelen és rideg. A nappaliban a párnák és a dísztárgyak felelősek azért, hogy némi színt hozzanak a térbe, a dolgozószobában a könyvek, a képeslapok és a fotók gyűjteménye viszi ugyanezt a szerepet, sőt, a hálóban már egy egész falat merészen díszített rózsás tapétával borítottak, és a gyerekszobában is bőven akadnak színes dekorációk, játékok - emellett néhány zöld növény is található szinte minden helyiségben.

Összességében az egész lakás egy minőségi, élhető térré változott - még a radiátorokat is lukacsos, fehér dobozokba csomagolták egységesen. Noha a panel általában olcsóbb bármely más típusú lakásnál, nálunk ez nem jelenti azt, hogy több pénz maradna a felújításra és a berendezésre. Persze nem hasonlítható a svédországi életszínvonal, az ottani árakkal és ingatlanárakkal a miénkhez, de ha valaki hosszú távra szeretne berendezkedni panel lakásában, ebből a példából talán néhány szempontot mégis adaptálhat - lehetőségeihez mérten.

Még több fotót és a cikk eredetijét IDE kattintva nézheti meg.

Az áprilisban életbe lépő távhőár-moratórium hatására egyes városokban akár már ősszel ellátási problémák léphetnek fel, az önkormányzatok tolhatnak milliárdokat a rendszerbe, ha a kormány nem dolgozza ki időben az új támogatási rendszert, állítják távhős szakemberek. A kormány pályázatot írt ki, nyolcmillió forintot ad annak, aki kidolgozza a távhőárak meghatározásának új módszertanát.

Az önkormányzatok ihatják meg a levét a távhőárak befagyasztásának, állítják az Index által megkérdezett távhőcégek vezetői. Csonka Tibor a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke szerint a cél, hogy ne emelkedjen a lakossági távhő ára, támogatandó, de amikor a kormány moratóriumot hirdetett áprilistól, valószínűleg nem mérte fel annak következményeit. A kormány a hatósági árakkal két zsilipet is bezárna: ezentúl a fogyasztói árakat és a termelői árakat is miniszteri rendeletben határozzák meg.

Tarlós István korábban jelezte, a távhőárak befagyasztása katasztrofális következményekkel járhat a városra nézve. Csak Budapesten tízmilliárdos veszteséget okozhat a moratórium, Nyíregyházán 400 milliót kellene beletolnia az önkormányzatnak a rendszerbe, Kazincbarcikán és Miskolcon is súlyos gondok vannak, állítják az Index forrásai.

Az ország közel 150 távhőrendszere alapvetően két típusra oszlik, az egyik esetben az önkormányzat kezében van a hőtermelő és a szolgáltató cég is, például Kecskeméten, Győrben és Nyíregyházán. A másik esetben csak a szolgáltatóban van önkormányzati tulajdon, az erőművek magánkézben vannak, ez a helyzet például Debrecenben és Egerben.

Az erőművek között méretükben, típusukban, korukban, tulajdonosi szerkezetükben és a szolgáltatókkal kötött szerződéseikben jelentős különbségek vannak, többségük azonban gázalapon, kapcsoltan termel. A kapcsoltan termelő erőművek az áram mellett keletkező hőt eladják a szolgáltatónak, akik a fogyasztóknak értékesítik tovább.

A bonyolult támogatási rendszerben az erőmű-beruházások megtérülését az állam úgy segítette, hogy közben a távhősökre se zúduljanak rá a valódi árak. Az erőművek által termelt áramot a piaci ár fölött megvette az állam, a többletköltséget az áramszolgáltatók és az áramfogyasztók viselték, cserébe a hőt valamivel olcsóbban adták a szolgáltatóknak, akik ezt jó esetben beépítették a fogyasztói árba is. Ez a volt az úgynevezett kát-rendszer.

A magántulajdonban lévő erőműveknek nincs ellátási kötelezettségük - hacsak a szolgáltatóval nem állapodtak meg ebben -, tartósan pedig nem lesznek hajlandóak veszteséget termelni. "Piaci körökben már terjed egy angol cég híre, amelyik használt hőtermelő berendezéseket keres román újraértékesítésre. A gázmotort felteszik egy kamionra, az eszközöket és a gépeket eladják" - festi az ördögöt a falra egyik forrásunk.

Ha leállítják a termelést, az önkormányzatoknak akkor is meg kell oldaniuk a szolgáltatást. Ahol van, ott előkerülhetnek a régi, használaton kívüli, korszerűtlenebb és drágán termelő kazánok, ahol ilyenek nincsenek, ott ellátási problémák léphetnek fel. Rövid távon ez azokat az önkormányzatokat viheti padlóra, ahol a termelés és a szolgáltatás is egy kézben van, a moratórium árfeszítő hatásai ugyanis egyből jelentkezhetnek. A nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok pedig állami segítségre szorulhatnak, vagyis a számlát végül mégis a lakosság fizeti meg.

Hogy a problémát a kormány is érzékeli, azt jól jelzi, hogy a távhőárak befagyasztásának meghirdetése után nem sokkal Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is jelezte: az új szabályozási képlet kidolgozása után döntenek majd az új tarifákról, amelyek azonban egyes településeken drágulást is jelenthetnek. 

A teljes cikket ITT találja.

Ebben az évben már nem hirdetnek új panelprogramot, és a korábban beérkezett pályázatok jelentős részét is a szén-dioxid kvótákból a jövőben befolyó összegek terhére fizetik ki – tudtuk meg Bencsik János klíma és energiaügyért felelős államtitkártól. Családi házak energetikai beruházásaira viszont hamarosan új pályázatok jelennek meg.

Magyarországon mintegy 900 ezer iparosított technológiával készült, vagyis „panel” lakás van. Dohai Béla, a Panel Érdekképviseleti Egyesület elnöke szerint ebből 200 ezernél valamivel több lakás esetében történt valamilyen energetikai korszerűsítés. „Ez nem minden esetben jelentett megfelelő megoldást, tapasztalataink szerint ugyanis átfogó módon érdemes gondolkozni: a fűtéskorszerűsítést, a nyílászáró cseréket és a szigetelést párhuzamosan érdemes elvégezni” – fogalmazott az elnök. Hozzátette: egy lakásra vetített 1,8 millió forintos költséggel 60 százalékos energia-megtakarítás érhető el. Így az állami támogatáson kívüli önrész rendkívül hamar megtérül – hangsúlyozta Dohai, megjegyezve, hogy ezért is várják a panelban élők, hogy újból nyíljanak pályázati források erre a célra.

„Sajnos nem sok jóra számíthatunk, legalábbis az eddigi tapasztalataink alapján. Egyelőre a 2009 nyarán kiírt pályázatokat sem bírálták még el, és 2008-ról is van még elmaradás, miközben bizonytalanok vagyunk, lesz-e újabb panelprogram” – fogalmazott az atv.hu-nak egy energetikai korszerűsítéssel foglalkozó vállalkozó. Hangsúlyozta, hogy a program fenntartása a hazai kis- és középvállalkozásokat segíti mind az építőipar, mind pedig az építőanyag gyártás területén. (Állítása szerint nyílászáró gyártásban közel 50 százalékos visszaesés tapasztalható.) Továbbá a támogatott beruházások adó szempontjából is előnyösek az ország költségvetésének, a program ugyanis utófinanszírozással valósul meg, azaz a beruházások megvalósítása során az adóbefizetések megelőzik az állami támogatás összegének folyósítását.

Bencsik János klíma és energiaügyért felelős államtitkár szintén úgy látja, hogy az energiahatékonysági felújítási programok gazdasági szempontból is előnyösek. Kalkulációik szerint két évtizedes távlatban akár 70-90 ezer építőipari munkahelyet biztosíthat egy tervszerű felújítási program. Ebbe bele kell tartozniuk a panelházak és a családi házak mellett az állami, illetve önkormányzati tulajdonú közintézményeknek is. Az utóbbiak könnyebb helyzetben vannak, hiszen ezekre uniós közösségi forrásokat is fel lehet használni.

A cikk további részleteit ITT találja.

Van olyan 2009-ben elvégzett munka, amit még nem fizetett ki az állam, viszont az áfát erősen követeli. A kvótapénzből kiírt panelfelújítási pályázatok kifizetése ugyan jogszerűen akadozik, de van olyan vállalkozó, aki tönkremegy attól, hogy dolgozott.

„Nem azért építettem a cégemet évekig, hogy most az állam miatt dobjuk a kukába” – mondta el Klémsa Ronald, a Horizont Therm Kft. nevű százhalombattai cég ügyvezetője. Klémsa cége tíz panelház felújítását nyerte el több településen, egy 2008-as kiírású pályázaton. A munka egy részét 2009 decemberében, másik részét 2010 májusában rendben átadták. A pályázatban elnyert pénz azonban azóta sem érkezett meg. Nincs baj a munkával, minden papír és ellenőrzés rendben van. A cégnek 151 millió forinttal tartozik az állam.

„Várom, hogy jönnek és lepecsételik az üzemet” – mondta Klémsa. Mert ugyan a munkáért nem kapta meg a pénzt, de az áfát be kellene fizetnie. Az Apeh (illetve mostani nevén már NAV) inkasszózta a cég számláját. „Az áfa büntetőkamata már most felfalja a hasznunkat, ami ezen az építkezésen lett volna. De a mostani helyzetben úgy tűnik, hogy nemcsak a haszon van veszélyben, hanem az egész cég, az ott dolgozók állásával együtt.”

A NAV nem méltányolja a furcsa helyzetet, azt hogy az állam tartozik, és ezért fizetésképtelen a vállalkozó. Ugyanakkor jogilag Klémsa nem tud fellépni, hogy behajtsa a tartozását. A pályázat ugyanis úgy szólt, hogy az állam akár a 2012-es költségvetés terhére is fizethet, vagyis még több mint másfél évig teljesen jogszerűen húzódhatna a pályázaton elnyert pénz utalása.

Klémsa cégének beragadt pénze az LFP – 2008 – LA – 2 kódnevű pályázathoz kapcsolódik. A pályázatot az azóta megszűnt Területfejlesztési és Önkormányzati Minisztérium írta ki, panelházak energiatakarékos felújítására. A pénzből fűtésrendszereket lehetett felújítani, ablakokat cserélni és homlokzatot szigetelni.

A pályázatra szánt milliárdok az úgynevezett kvótapénzből származnak. A kvótákat a kiotói klímaegyezmény alapján értékesítette Magyarország. A klímaegyezmény szerint azok az országok, amelyek a korábbiaknál kevesebb üvegházhatású gázt engednek a levegőbe, pénzt kérhetnek olyan államoktól, amelyek saját területükön nem tudják teljesíteni az elvárt csökkentést. Az üzletből befolyó összeget pedig kötelező további klímavédelmi beruházásra költeni.

Magyarország több milliárd forint értékben adott el szén-dioxid-kvótákat iparilag fejlettebb államoknak. Az innen bejött pénz egy részét fordították panelprogramokra, például azt is, amelyben Klémsáék pénze bent ragadt. Az összeg már beérkezett a magyar államkincstárba, másra nem lehet elkölteni, a kormány mégis késlekedik a kifizetésekkel.

Fazekas Csaba Százhalombattán négy olyan társasház közös képviselője, amit ennek a pályázatnak köszönhetően újítottak fel. „Ezek mind több mint egy éve elkészültek, és három ház esetében már több mint fél éve az utolsó szükséges papírt is leadtuk, a negyediknél voltak gondok a hiánypótlással, de már ott is rendeződött minden. Pénz azóta sincs, igaz, nem is mondták meg, hogy mikor lesz” – mondta Fazekas.

A pályázat valóban sodródott a különböző minisztériumok között, január elseje óta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál van a felelősség (az önkormányzati minisztériumnál írták ki, aztán a környezetvédelmihez, aztán pedig a nemzetgazdaságihoz kerültek, hogy végül mostani helyükre érkezzenek). A tárcánál azt mondták, hogy az idén év végéig minden befejezett munkát kifizetnek, sőt a kifizetések már el is kezdődtek. (Egy százhalombattai társasház néhány hete például meg is kapta a pénzét, bár azt pont nem Klémsáék cége újította fel.)

„Jogszerű, de nem túl etikus” – mondta a tárca munkatársa az Indexnek a véleményét a százhalombattai történetről, és a 2012-es fizetési határidőről. Azt mondta, hogy ilyen hosszú kifizetésekre többet nem írnak ki pályázatokat, és általában sem lesznek kiírások, amíg a folyamatban lévő szerződéseket nem fizetik ki.

Klémsa Ronald balul sikerült pályázati győzelme óta dolgozni sem nagyon tud. „Nekünk a panelfelújítás a fő profilunk, ez pedig most csak pályázati pénzekből megy. Pályázatokon viszont nem indulhatunk, mert nincs nullás igazolásunk az APEH-től, hiszen tartozásunk van a ki nem fizetett munka miatt.”

Klémsa szerint felfoghatatlan, hogy abba bukjon bele, hogy megnyert egy állami megrendelést. Azt meg különösen felháborítónak találja, hogy az állam egyik szerve megbünteti azért, mert az állam egy másik szerve nem fizet.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

A kormány március végéig dönthet az épületenergetikai programok támogatási szerződéseiről, a zöldgazdaság fejlesztésére pedig online adatbázist hozna létre - mondta a Heti Válasz energetikai konferenciáján Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár.

A hazai energiahatékonysági és munkaerő-piaci helyzet jó lehetőségeket adna a munkahely-teremtési célok megvalósítására, egy dinamikus épület-felújítási program több évtizedig több tízezer munkavállalónak biztosítana megélhetést - mondta a Heti Válasz energetikai konferenciáján Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár. Az energhatékonysági programok és a megújuló energia hasznosítása 100-150 ezer munkahely létesítését tenné lehetővé, az agrárgazdaságban pedig 5-10 százalékos kiegészítő jövedelemet teremtene, 1-2 ezer szektorbeli vállalkozónak pedig megélhetést biztosítana az államtitkár szerint.

A cikk folytatását ITT olvashatja.

A törvénybe bekerült az a szabály is, amely szerint hatósági áras lesz a távhő, annak megállapításáig az árat befagyasztják.

Március elején elfogadta az Országgyűlés az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt; a csomag részeként döntöttek arról is, hogy a távhő hatósági áras lesz.

Az Országgyűlés 231 igen szavazat és 71 nem ellenében fogadta el a fejlesztési tárca által még decemberben beterjesztett energetikai tárgyú törvényt.

A jogszabály eredeti szándéka szerint a villamos energiáról szóló 2007-ben hozott törvény (VET) és a földgázellátásról 2008-ban született törvény (GET) módosítása az Európai Parlament és a Tanács által 2009. július 13-án elfogadott "harmadik energia csomagot" ülteti át a magyar jogba.

A törvénybe bekerült az a szabály is, amely szerint hatósági áras lesz a távhő, annak megállapításáig az árat befagyasztják. Ez a passzus április 15-én lép hatályba és amíg a fejlesztési miniszter nem alkotja meg az első rendeletét a hatósági ár mértékéről, a távhő árát a március 31-én alkalmazott ár szintjét fagyasztják be.

A fejlesztési miniszter a rendeletbe állapítja meg a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek (például önkormányzati) nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati meleg víz) díját, mint legmagasabb hatósági árat, és azok szerkezetét a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatának figyelembevételével. Az ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy az ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek nem lehet visszamenőleges hatálya.

A törvény e mellett a megújuló és a hővel kapcsoltan termelt áram kötelező átvételéről (kát) meghatározza a célokat és kiveszi a kát-rendszerből a kapcsolt villamosenergia-termelést. A törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre, de ebből kikerül a kapcsoltan termelt villamos energia.

A cikk folytatását ITT találja.

A pénzintézet idén nettó 6.000.000 forint vissza nem térítendő támogatással segíti a hazai társasházakat és lakásszövetkezeteket.

Napjainkban kulcskérdés, hogy lakóközösségünk önerején felül milyen eszközöket tud bevonni beruházásai megvalósításába. Az állami és önkormányzati támogatási formák mellett az utóbbi években az OTP Bank Társasházi Pályázat is segítséget nyújtott a hazai lakóközösségeknek céljaik eléréséhez. A legnagyobb magyarországi hitelintézet idén megnövelt pályázati összeggel, nettó 6.000.000 forinttal segíti a társasházakat. A vissza nem térítendő támogatásra a 2011. június 11-ig pályázhat bármely hazai társasház vagy lakóközösség.

A 2009 óta nagy népszerűségnek örvendő kezdeményezést a korábbiakhoz hasonlóan idén is Környezetvédelem, Közösségépítés és Életminőség-javítás kategóriákban hirdeti meg a bank. Az elnyerhető, vissza nem térítendő támogatások összegét 9 nyertes lakóközösség között osztják ki. Az egyes kategóriákon belül 1,2 millió, 600 ezer és 200 ezer forint nettó támogatási összegre lehet pályázni.

A környezetvédelmi és közösségépítési célú beruházások nagyban hozzájárulhatnak a lakók életminőségének javításához. Tekintettel arra, hogy bizonyos társasházaknak – a panelprogram keretéből kiszorulva – kevés pályázati lehetősége van, az ország bármely lakóközössége beküldheti pályamunkáját.

Tavaly több mint 600 nevezés érkezett, amely elsősorban az egyszerű és gyors nevezési folyamatnak köszönhető: nincs ugyanis szükség engedélyek és hatósági papírok beszerzésére, csupán egy oldalban kell összefoglalni, hogy a beruházás mennyiben segíti majd a lakók életét. A nevezéseket online (a www.hazforum.hu weboldalon keresztül), vagy postai úton (OTP Bank Társasházi Pályázat 2011., 1550 Budapest Pf. 195.) június 11-ig lehet benyújtani. Az elbírálásban a legnagyobb hazai szakmai szervezet, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) is részt vesz. Az első 500 nevező idén éves THT magazin előfizetést – amely a lap 10 számát tartalmazza, – valamint ingyenes részvételi lehetőséget kap a TTOE három társasházi konferenciáján.

A tavalyi pályázaton a Környezetvédelem kategóriában két budapesti és egy békéscsabai lakóközösség nyert támogatást szellőztető-ventillátorainak cseréjére és napelemek fölszerelésére, szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére, valamint világítás-korszerűsítésre.

Közösségépítés kategóriában egy dorogi lakótelep tereprendezésre és sportpályájának felújítására, egy budapesti ház tetőteraszának felújítására, egy szekszárdi lakóközösség pedig alagsori helyiségének közösségi térré alakítására kapott támogatást.

Életminőség kategóriában egy nyíregyházi ház teljes világításának, csengőinek, postaládáinak cseréjére és tűzvédelmi fejlesztésekre, egy fővárosi társasház lépcsőháza, egy balatonfüredi ház pedig a bejárati ajtaja megújítására használta fel az elnyert összeget.

Az OTP Bank Társasházi Pályázatáról bővebb információkat és a tavalyi nyertesekkel készült interjúsorozatot - a szakmai aktualitások mellett - a www.hazforum.hu társasházi portálon olvashatnak az érdeklődők.

Egy budapesti panelház komplex felújításánál az első négy hónapban 60 százalékos energiamegtakarítást értek el. Ez azt jelenti, hogy a hiteltörlesztés kamata és a lakások új fűtésszámlája együttesen is alatta maradt a felújítás előtti fűtésköltségnek.

A jelenleg döntés előtt álló ZBR Panel Alprogram pályázatainak sikerét vetíti előre a Budapest, XVII. Kis u. 3. szám alatti társasház panel program keretében végrehajtott korszerűsítése és az abból elért energia-megtakarítási eredmények összesítése - adta hírül a Panel Egyesület.

Az elért energiamegtakarítás a felújítás utáni fűtésszezonban - összesen négy hónap alatt - 60 százalékos volt. Ez azt jelenti, a megtakarítás lakásokra vetítve fedezetet nyújt az önrészként felvett hitel havi kötelezettségeire is. Pénzforgalmi szemléletben vizsgálva a beruházás a tulajdonosok számára azonnal megtérült. A Kis u. 3. szám alatti épület közössége ugyanis a hitelfelvétel miatt megnövekedett havi közös költsége és a havi távhő számlájának együttes összege, így a fizetési kötelezettség kevesebb, mint a szomszédos, hasonló paraméterű, nem felújított épületé. És ebben nincs benne az ingatlanok értéknövekedése, valamint a nyári hűtési igény csökkenéséből adódó további elektromos energia megtakarítás mértéke.

A Kis u. 3. épület adatai:

Teljes bekerülési költség: 185 millió Ft

Állami támogatás: 50 millió Ft

XVII. ker. Önkormányzati támogatás: 50 millió Ft

Tulajdonosi önrész: 85 millió Ft

Induló energetikai besorolás: „E” kategória

Felújítást követő energetikai besorolás: „B” kategória

Műszaki tartalom: teljes homlokzati hőszigetelés, alsófödém szigetelés, lakások és közösségi nyílászárók cseréje, új kétcsöves vízszintes elosztású fűtési rendszer kiépítése hőmennyiségmérőkkel.

Pénzügyi részletek, műszaki adatok

A társasház a 2008. évi LFP-2008-LA-2 (ÖM panel program) pályázatán nyert el támogatást. Ugyanakkor az épületnél megvalósított műszaki tartalom, valamint a támogatás-önrész arány nagyságrendileg hasonló a ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogramjára benyújtott pályázatokhoz. Ebből adódik, hogy a ZBR Panel Alprogramnál jelenleg döntésre váró 646 darab épület tulajdonosi közössége az NFM által most márciusra kommunikált támogatási döntésének kézhezvételét követően jogosan bízhat hasonló eredményekben.

A ZBR támogatási rendszerében 33 százalékos alaptámogatás mellé „C” kategóriától felfelé 10-26 százalék közötti bónusz támogatás került meghatározásra. A Kis u. 3. számú épület azonos mutatóiból kiindulva megállapítható, hogy ezen keretek között biztosítható a megtérülés és az eredményesség.

A Panel Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy - a panel program innovációs alapjának tekintett - dunaújvárosi SOLANOVA korszerűsítési program jelen gazdasági körülmények között tömegesen nem alkalmazható. Bár az épület 80 százalékot meghaladó megtakarítást ért el, a felújítás bekerülési értéke a lakásértéket is megközelítette - állítja a Panel Egyesület. Ugyanakkor a „B” energetikai kategóriát megcélzó komplex panel beruházások ár-érték arányában megfelelő keretet biztosítanak 60 százalékot elérő megtakarítással országos tömeges alkalmazásra. A Panel Egyesület úgy véli, hogy az önkormányzatok kihagyásával, pusztán állami pályázatkezeléssel, fenntartható fejlődési pályára lehet állítani a panel-rehabilitációt.

A cikk forrását ITT találja.

Évi százezer lakás felújításáról, ötvenezer új építéséről szóltak a tavalyi kormányzati nyilatkozatok, valamint arról, hogy mindennek támogatására már 2011-től százmilliárd forint áll rendelkezésre. Ehhez képest a beígért új lakossági pályázatokból egyelőre semmi nem valósult meg, legfeljebb az ígéretek szintjén. A hg.hu utánanézet, hogy mégis mi várható a stratégiainak tartott területen.

A Panelprogram, a Klímabarát Otthon és más pályázatok keretében hosszú évek óta támogatják a társas és magánházak takarékosabbá tételét. A nyílászáró- illetve kazáncsere, és a plusz szigetelés támogatása nyilván jó annak, akinek ettől kisebb lesz a számlája, de korántsem csak annak. Kiváló lehetőség a 300-400 ezer embert foglalkoztató, és évek óta mélyrepülésben lévő építőiparnak, és a befolyó adók, valamint a gázfüggőség csökkenése miatt az államnak is. Sőt, gyakorlatilag kötelező program: a pazarlás és a CO2 kibocsátás jelentős csökkentéséből a nemzetközi egyezményeknek megfelelően ki kell vennünk a részünket. Ezt a nyugat-európai otthonok kétszeresét fogyasztó hazai ingatlanok takarékosabbá tételével érhetjük el. A cikk folytatását ITT éri el.

Három hónapnyi tartozás után bejegyezhető jelzálogjog és gyorsabb bírósági eljárás - az új társasházi törvény mindenek előtt ezzel a két módosítással könnyítené meg a nemfizető lakókkal szembeni fellépést. Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint elvileg ugyan könnyebb lesz fellépni a közös költség fizetését elbliccelőkkel szemben, de a házak pénztelensége miatt csak a pszichés hatásban lehet igazán bízni.

"A mi házunkban a legutóbbi rendkívüli befizetést a több mint húsz albetétből hatan fizették be időben, miközben vannak olyan nemfizetők, akik épp lakást újítanak fel, az autópark alapján pedig a többségnek nem jelenthetne gondot a közös költség kifizetése. Vannak évek óta tartozó lakosok is, így szerintem mindenképp jó irány a társasházi törvény szigorítása" - mondta az [origo]-nak egy budapesti társasházban lakó anyuka, aki szerint ezzel együtt sem lesz könnyű beszedni a kintlevőségeket.

A társasházi törvény december végén elfogadott és januárban életbe lépett módosítása - mely részben a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztésén, részben pedig az elfogadott kormánypárti módosító indítványokon alapul - több olyan változást is hozott, amely megkönnyíti a nemfizetőkkel szembeni fellépést. Januártól a közgyűlés az eddigi hat helyett már a három hónapnak megfelelő közös költség összegével tartozó tulajdonostárs ingatlanát jelzálogjoggal terhelheti meg, és mindössze 30 napos határidőt szabott a törvény a bírósági eljárás elindításának is. A minisztériumi indoklás szerint a javaslat egyik céja az, hogy a "társasházi tulajdonosok fizetési fegyelmének erősítése érdekében" a közös képviselőnek, illetve az intézőbizottság elnökének lehetőséget adjon a nemfizető tulajdonostársakkal kapcsolatosan a "hatékonyabb és gyorsabb fellépésre".

A cikk további részleteit ITT találja.