A jelenlegi távhő díjak október 15-éig maradhatnak változatlanok.

Várhatóan nem lesz egységes a távhő díja a jövőben a Napi Gazdaság szerint. A lap saját értesülésére hivatkozva azt írta, a távhőár differenciált megállapításában gondolkodik a fejlesztési tárca. A jelenlegi távhő díjak október 15-éig maradhatnak változatlanok, a fűtési idény kezdetével az indokolt költségek alapján lenne mód a változtatásra. A lap szerint egy olyan szabályozás kezd kirajzolódni, amely a termeléshez közvetetten kapcsolódó tételeket is elismerné.

A kormány több oldalról biztosítana a piacinál olcsóbb gázt a távhő-termelőknek, így például a stratégiai gázkészletekből vagy a hazai termelésből.

Az eredeti cikket ITT találja,

Díjtartozás miatt kikapcsolták a melegvíz-szolgáltatást és a fűtést Nagykanizsán, a Kazanlak lakótelep 56 lakásos társasházában - számolt be a Zalai Hírlap szombati cikke nyomán a Hírszerző.

A meleg vizet azokban a lakásokban is elzárták, ahol a tulajdonosok rendszeresen fizetik a költségeket. A fűtési szezon ugyan már véget ért, de a meleg víz hiánya gondot okoz. Markotán Tibor közös képviselő a lapnak azt nyilatkozta, hogy a társasháznak szinte minden szolgáltatóval szemben több hónapos elmaradása van, mert a lakók egy része nem fizette be a közös költséget. A tartozás összege megközelíti a hatmillió forintot, amit csak úgy tudnának rendezni, ha valamennyi tulajdonos egy összegben befizetne legalább 100 ezer forintot, de ekkora megtakarítása senkinek sincs.

A nem fizető lakókkal szemben már bejegyezték a jelzálogot, a jelentősebb tartozást felhalmozó tulajdonosok ügye pedig a végrehajtónál van, de mindezek rendezése több hónapig is elhúzódhat. Próbálkoztak áthidaló kölcsön felvételével, megpróbálták adósságkezelő cégeknek átadni a követeléseket, de a cégek túl kockázatosnak találták a megtérülést.

A cikket a Hírszerzőn ITT találja.

Sok lakóközösség rendelkezik felújítási alappal, de ezt a gyűjtögetést is lehet racionalizálni. Melyik az a tető, lépcsőház, padlás vagy pince, amiből érdemes kihagyni a 30 százalék állami támogatást? Nyilván egyik sem. Erre való a lakásszámla.

Mivel a társasházaknál több személyről és családról beszélünk, így az adható támogatás is nagyobb, ami vonzó lehet. Az 5-30 lakásos társasházak például 144 ezer forinthoz, míg a 31-60 lakásosok 180 ezer forintos állami támogatáshoz juthatnak. További, konkrét számok az Otthon Tv videójában, melyből arra is választ kapunk, hogy mire is költhető az így összegyűjtött pénz.

A videót ITT találja.

Három lépcsőben szüntetné meg a kormány a kapcsolt áramtermelés kötelező átvételi támogatását, a távhőárképzés az indokolt költségen alapulhat a jövőben. Több önkormányzat távhőcégének százmilliós finanszírozására kényszerülhet a támogatás megszüntetésével

Olyan támogatási rendszer bevezetését fontolgatja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amellyel három lépésben lehetne megválni a hővel kapcsolt áramtermelés támogatási rendszerétől (kát), miközben létrejönnének az indokolt költségeken alapuló távhőárképzés feltételei is - olvasható a Világgazdaság keddi számában. A lap szerint az első, átmeneti időszak július elsejétől október 15-ig tartana, ekkor a biztonsági gázkészletek rovására és a belföldi gáztermelés felhasználásával csökkentené a tárca a távhőárakat. Közben az árak és a szolgáltatói tarifák befagyasztása is fennmaradna. A távhőtermelők a lakossági célú hőelőállításra kedvezményesen vásárolhatnak majd gázt, a szabályozás korábban már ismertté vált elemei alapján ellátójuk az MVM lesz. A lap szerint e beszerzés nem lesz az egyetemes szolgáltatás része, holott e célra jelenleg a két közüzemi nagykereskedőtől (is) lehet gázt venni.

Az MVM korábban azt közölte lapunkkal, a gázpiacot érintő jogszabályi változások megjelenésével a Magyar Villamos Művek (MVM) csoport gázpiacra való belépésének folyamata várhatóan felgyorsul. A fejlesztési miniszter április elején megjelent rendelete szerint a stratégiai földgázkészletek csökkentésével juthat gázhoz az MVM-csoport, emellett határkeresztező kapacitásokat is leköthet magának az új gázévben. A biztonsági földgázkészletet július elsejével 1,2 milliárd köbméterről 915 millió köbméterre csökkentette Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a 2012 június végéig tartó gázévben. A 285 millió köbméteres különbözetből részesül az MVM. A július elsejétől felszabadított gázmennyiséget a piaci árnál mintegy 30 százalékkal olcsóbban értékesíti majd a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség. A készletből kikerülő mennyiség 30 százalékát az egyetemes szolgáltatók kapják lakossági célra, 70 százalékát pedig a távfűtőművek között osztják meg.

A kapcsolt erőművek július elsején kikerülnének a kát-ból, de a legfeljebb 50 megawatt kapacitású termelők a szervezett villamosenergia-piacon adhatják el az áramot - írja a Világgazdaság. Az átmeneti időszakban számukra egy speciális, priorizált árat hoznának létre, amely minimális támogatást is tartalmazna, a rendszerbe való belépésről annak indulásakor kell dönteniük a cégeknek. A lap szerint a második szakasz október 15-től 2012 végéig tartana, itt a lényegi változás a költségalapú hatósági árak bevezetése lenne. A szolgáltató ekkortól olyan az indokolt költségeket tükröző áron veszi majd meg a hőt a termelőtől, amely továbbra is kedvezményesen vásárolhat gázt. Ha a termelő így is hőáremelésre kényszerülne, a szolgáltatónak akkor sem kellene árat emelnie, mert hőalapú ártámogatást kap a lakossági célú távhőellátás mértékéig. A harmadik szakaszban, 2013-tól a lap szerint a hatósági ár és a távhőszolgáltató hő oldali támogatása megmarad, viszont nem lesz szükség a hőtermelők áramának szervezett piaci átvételére. A rendszert a kapcsoltenergia-bizonyítvány váltja majd fel.

A Magyar Nemzet szerint az sem kizárt, hogy a kát-támogatás július és október közötti megszűnése miatt néhány önkormányzatnak pénzügyi segítséget kell nyújtania a helyi távhőtermelőnek. A lap által idézett szakértők szerint a földgáz ára áprilisban 10 százalékkal emelkedett, júliusra pedig 15 százalék körüli növekedést jeleznek előre. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége már korábban jelezte, több százmillió forintos többlet terhet is jelenthet az önkormányzatoknak a tulajdonukban lévő távhőszolgáltatók megmentése.

Bencsik János, klíma- és energiaügyi államtitkár szerint az állam 20-30 milliárd forintot spórolhat a kötelező áramátvétel (kát) rendszerének átalakításán. A kát-rendszert az áramfogyasztók finanszírozzák, jelentős összeget fizet a kötelező áramátvételi tarifa (kát) finanszírozásával, a támogatás mértéke 2010 első félévében 44 milliárd forint volt.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

Külön pénzügyi alapból támogatják majd azokat az önkormányzatokat és szolgáltatókat, amelyek nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek a távhő árának befagyasztása miatt - nyilatkozta a közrádió Krónika című műsorának Bencsik János, energiaügyekért felelős államtitkár.

Bencsik János nem tartja kizártnak, hogy lesznek olyan települések, amelyeknek pénzügyi nehézséget okoz a helyi távhőtermelők támogatása, miután azok július és október között nem kapnak kötelező átvételi támogatást. Ennek megelőzésére alapot hoznának létre.

Az államtitkár azt mondta: a szaktárca május végéig kidolgozza az alap létrehozásával kapcsolatos legfontosabb döntéseket, július elején pedig megnyílhat a forrás. Várhatóan nyár elejéig eldől az is, hogy mennyi pénzt tudnak elkülöníteni. Bencsik János közölte azt is: a minisztérium a helyhatóságokkal folyamatosan egyeztet, legközelebb a megyei jogú városok szövetségének soros ülésén tárgyalnak.

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának MSZP-s alelnöke, Józsa István korábban azt mondta, hogy szerinte több mint hetven település távhőellátása kerülhet veszélybe amiatt, hogy a kormány befagyasztotta a távhő árát.

A cikk forrását ITT tekintheti meg.

Április 19-én Nagykanizsára érkezett a Társasházi Háztartás szaklap, valamint a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete által szervezett roadshow. Ennek keretében konferenciát tartottak, amelynek fókuszában a társasházak törvényes és energia-hatékony működtetése állt.

A nyitóelőadást Kámán, László a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató ZRt. vezérigazgatója tartotta, aki a kanizsai társasházi helyzetről és a panelprogram tapasztalatairól osztotta meg gondolatait.

Az OTP előadója a társasházak energia megtakarításához nyújtandó hitelkonstrukciót mutatta be, míg az Allianz képviselője a kézzelfogható megtakarításokról tartott előadást. Izgalmas prezentációval rukkolt elő a Caparol Hungária márkaképviselője, aki a rendszerszintű hőszigetelés módjait és anyagait tárta a hallgatóság elé.

Ezután kellemes kötelességének tett eleget Meichl Mátyás a Társasházi Háztartás lap főszerkesztője, aki Energia Hatékonysági díjat adott át Kiss Sándornak, a Városkapu krt. 3. számú ház közös képviselőjének.

A szünetben hosszas konzultáció következett a megjelent cégek munkatársaival, akik immár társasházakra szabott konkrét kérdésekre is válaszoltak. Az MT Méréstechnika Kft. az általa forgalmazott és rendszerbeállított mérőműszerekről és annak előnyeiről tájékoztatott. Régóta folyamatos az érdeklődés a lakóközösségek részéről a pályázati lehetőségek és források iránt. Ezekre kínált megoldásokat és adott tippeket a PS Tender Kft. előadója. Különösen Zala megyében lehet érdekes a hőszivattyús rendszerek kiépítése és elterjesztése, hiszen erre a térség termál kincse is kiváló lehetőséget nyújt – summázta mondandóját Nyilas Melinda, a HGD Kft. marketing menedzsere.

Dr. Bék Ágnes a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke a társasházi törvény változásairól és az SZMSZ módosításairól tájékoztatta a közös képviseletet ellátó személyeket és vállalkozásokat. Ahogyan az várható volt ezután jöttek azok a jogi kérdések, amelyek konkrét problémák megoldásának lehetőségeit firtatták.

A hasznos ismeretekkel szolgáló konferencia végén a közös képviselők átvehették azt a több száz oldalas, gyakorlatias szemléletű kiadványt, amely a mindennapokban segíti a társasházkezelők munkáját. 

Az eredeti cikket ITT találja.

Három lépcsőben kívánja rendezni a távhőrendszer jövőjét a szaktárca. 2013-tól jöhetnek a kapcsolt bizonyítványok, azt megelőzően pedig már várhatóan az idei fűtési szezon kezdetétől hőalapú támogatást kapnának a hőszolgáltatók. Az addig tartó átmeneti időszakban a biztonsági készletből felszabadított, és a hazai termelésből származó gázzal kívánja az iparág költségeit normalizálni a tárca, miközben a távhőárakat befagyasztották - értesült a Világgazdaság.

A napilap értesülése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban formálódik az a csomag, amellyel rendezni lehet a távhő-rendszer hosszú távú ármeghatározásának ügyét. Az információk szerint a minisztérium három lépcsőben vezetné be az új távhőmodellt. Első lépésként idén július elsejétől október 15-ig főként a biztonsági készletből felszabadított gázzal, valamint a hazai termelésű földgázzal igyekeznek szinten tartani a távhőtermelők költségeit a befagyasztott termelői és szolgáltatói árak mellett. A kapcsolt erőművek, amelyek számára július elsején megszűnik a kötelező átvétel, legfeljebb 50 MWe kapacitásig értékesíthetik az áramukat a szervezett villamosenergia-piacon (támogatott) áron, azonban ennek mértékéről és az átvehető mennyiségről még folynak az egyeztetések. Ezt, az "priorizált áramátvétel" néven hivatkozott mechanizmust várhatóan a Mavir fogja kezelni, és szintén ő szervezi majd mérlegkörbe az érintett termelőket is.

A második szakaszban lényegi változást az hozna, hogy bevezetésre kerülnének a költségalapú hatósági árak. Ezt követően a szolgáltatók a termelők indokolt költségei alapján meghatározott áron vásárolnák meg a hőt, és a termelők számára továbbra is biztosítanák kedvezményes gázforrást. Amennyiben a termelői oldalon mégis emelkednének a költségek, a szolgáltatóknak akkor sem kell majd árat emelniük, mert a lakossági célú szolgáltatás mértékéig hőalapú támogatásban részesülnek majd. A kasszát várhatóan a Magyar Energia Hivatal kezeli majd. Az 50 MW alatti (kapcsolt) termelők számára várhatóan valamilyen formában fennmarad majd az első szakaszban tárgyalt mechanizmus.

Végezetül 2013-tól megmaradna a termelők költségalapú árképzése, és a szolgáltatók hőtámogatása, azonban a (kapcsolt) termelők priorizált áramátvételét felváltaná a kapcsolt bizonyítványos rendszer. 

A cikk további részleteit ITT találja.

Mostanában tartják a társasházi közgyűléseket - ennek apropójából folytatja novemberi cikksorozatát a greenfo.hu, amelyben áttekintik a panelházak energiatakarékossági felújításának elemeit.

A távfűtés környezetkímélő fűtési mód, üzemeltetése során a termelt hő több mint 70%-a az áramfejlesztés melléktermékeként keletkező hő hasznosításából származik – ezt nevezik kapcsolt energiatermelésnek. Ugyanakkor Budapesten ezen energia többségét gázüzemű generátorok állítják elő - ez üvegházgáz-kibocsátással jár, így hozzájárul a klímaváltozáshoz. A takarékosság tehát nemcsak a magas fűtési költségek miatt fontos, hanem a szén-dioxid kibocsátás okán is. A fűtésre felhasznált hőmennyiség csökkenése így a klímavédelem egyik fontos eszköze lehet, és hozzájárul az ország energiafüggőségének csökkentéséhez.

A panelházak fűtése eredeti formájában pazarló, hiszen az épületek szigetelésének hatékonysága jóval alatta marad a mai technológiákkal elérhető szintnek. A budapesti távhőszolgáltatótól kapott információk szerint a fűtési rendszer sajátosságai miatt a lakások háromnegyedében az átlagnál melegebb van - ezeket azért kell túlfűteni, hogy a fennmaradó egynegyednél is meglegyen a minimum 20-22 fok. Mivel nem lehet egyénileg szabályozni a szobák hőmérsékletét, a túlfűtött helyiségeket a lakók az ablakok kinyitásával hűtik. Ráadásul aki a központilag biztosítottnál kicsit hűvösebb klímában is jól érzi magát, nem tud a fűtés elzárásával takarékoskodni.

Bár az alumínium-radiátorok akár 100 évig is működhetnek, Lengyel János gazdagréti vízvezeték-szerelő szerint a fűtési rendszerek néhány elemének élettartama 20-25 év. Magyarországon az utolsó panelházakat 1990 környékén fejezték be, így a felújítás mára szinte mindenütt időszerűvé vált. Csider László, aki hosszú ideig volt az Önkormányzati Minisztériumban a panelprogram felelőse, egy cikkében arra is felhívja a figyelmet, hogy „a komplex felújítások eredménye az épületek, városrészek megújulásában, a ’lakótelepi lét’ státuszának felértékelődésében is megjelenik.”

A felújítás legelterjedtebb eleme a radiátorok szabályozhatóvá alakítása, és költségmegosztók felszerelése. Az egyedi szabályozás bevezetése után a fűtőtestekre szerelt termoszelepekkel be lehet állítani a lakás hőmérsékletét, így nincs szükség az ablakok nyitva tartására. Az, hogy a lakók az egyéni fogyasztásuknak megfelelően részesednek a költségekből, szintén takarékosságra ösztönöz.

A költségmegosztók beszerelése és üzemeltetése terén piacvezető Techem Kft. ügyvezető igazgatója, Tófalvi György a Greenfo-nak elmondta, hogy cége Magyarországon 115-120.000 lakásban szerelt fel ilyen eszközöket. Hozzátette, hogy a költségmegosztás bár nem azonos a hőmennyiségméréssel, a fogyasztásarányos költségelszámolásra ez a legköltséghatékonyabb alternatíva. Ha a költségmegosztókat hőmennyiségmérőkkel helyettesítenénk, akkor minden radiátor elé egy-egy hőmennyiségmérőt kellene beépíteni, melynek költsége beépítéssel együtt 30-40 ezer forint, így a költség lakásonként meghaladná akár a 150 ezer forintot is, szemben a költségmegosztók mintegy 25 ezer forintos költségével. Mivel az épületben lévő fűtési vezetékrendszer hőleadása jelentős, ezért a lakásonként beépített hőmennyiségmérők sem jelentenének minőségi változást, mivel ezek is csak költségmegosztásra használhatóak – hiszen a csövek hőleadását is ki kell fizetni. Ugyanakkor ehhez a megoldáshoz át kell építeni a fűtési hálózatot, melynek költsége elérheti a lakásonkénti 450.000,-Ft-ot is.

Tófalvi György tájékoztatása szerint a költségmegosztó azt a hőleadást méri meg, amit a radiátor közöl a környezetével. A radiátorra felszerelt szerkezetbe a gyártó két külön hőérzékelőt épít be: az egyik a radiátor, a másik a szoba levegőjének hőmérsékletét méri.

A költségosztásról félévente küldött elszámolás első blikkre egy átlagos közüzemi számlánál nehezebben érthető. Egyes cégek – mint például a Gáti Hőtechnika – ezt úgy kompenzálják, hogy minden értesítőn egy részletes magyarázat is szerepel. A legnagyobb szolgáltató, a Techem elszámolásáról ez sajnos hiányzik. A cég egy külön magyarázó szórólapot adott ki, de az nem minden háztartásba jut el. Tófalvi György szerint sok lakó rögtön kidobja a szemétgyűjtőbe a rendszer indulásakor kapott tájékoztatókat – utána pedig nem tudják takarékosan használni a szabályozókat.

Szórványosan még az is előfordulhat, hogy egy-egy lakás rezsije magasabb lesz, mint a korszerűsítés előtt. A sarok, a tető, az alsó lakások vesztesei lehetnek ennek a folyamatnak. Sárközi Gábor, a felújítás után rózsaszínre festett gazdagréti „Barbie-ház” közös képviselője szerint a szélső lakásoknál jelentkezhet problémaként a nagyobb fogyasztás, mert több faluk van kifelé. „Viszont ha megszámoljuk, csak egy fallal lehet több a szélső részen. Lehet korrekciót alkalmazni, de igazából nincsen olyan lakás, ahol ne kellene korrigálni valamilyen irányban. Tehát nem biztos, hogy jó dolog a korrekció.”

A költségosztó felszerelése nem eredményez hitelesített mérést, csupán költségosztást. Tófalvi György ezt úgy indokolta, hogy míg a mérésügyi törvény alapján a vízórákat darabonként hitelesíteni kell, a költségmegosztókkal kapcsolatban ezt nem írja elő a jogszabály. A költségosztók célja, hogy a szabványnak megfelelő pontosságú, de minél olcsóbb mérést tegyenek lehetővé.

Egy Gazdagréten terjedő híresztelés szerint Nyugat-Európa több országában, például Németországban már betiltották a költségmegosztók használatát, mert nem hitelesek. A FŐTÁV, és a Techem illetékesei szerint ez nem igaz, az itt létrejövő konstrukciót gyakorlatilag a világ összes nagyvárosában alkalmazzák. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Romániában és Bulgáriában pedig kötelező az alkalmazása, legalább az új építésű, távfűtésű lakásoknál. Tófalvi György elmondása szerint a Techemnek „gyakorlatilag egész Európában vannak referenciái, tehát több mint 30 millió mérőkészüléket üzemeltet Európa-szerte. Bécs városának valamivel több, mint a kétharmadában a Techem fűtési költségmegosztói üzemelnek, és a cég végzi az elszámolást a lakók részére.” Tófalvi György hozzátette, hogy két elégedetlen lakó kiáltását a másik 98 elégedetté nem szokta elnyomni.

Tóth Nelli, az Energiaklub munkatársa véleménye szerint egy komplex beruházás keretében érdemes hozzányúlni egy épülethez. Ebbe beletartozik a fűtéskorszerűsítés, a külső homlokzat, a tető és a csőrendszer szigetelése, valamint a nyílászárók cseréje. Nagyon fontos a szellőzőrendszerek felújítása - ezek ugyanis elpiszkolódnak, elzsírosodnak az évek során. Tóth Nelli szerint hogyha becsomagoljuk az épületet, fontos odafigyelni a szellőzésre, merthogy a magyar emberek, ha hideg van, akkor nem szellőztetnek. „Vagy azt csinálják, hogy folyamatosan nyitva van résnyire az ablak, vagy egyáltalán nem nyitják ki” – mondta a szervezet szakértője. A dunaújvárosi Solanova projektnél hőcserélős szellőző rendszert építettek ki, amely benntartja a házban a távozó levegő hőtartalmát. Sárközi Gábor szerint gyerekcipőben jár a technológia, így az őáltala kezelt ház esetében megvárják, hogy a más pályázatok során megvalósított rendszerek milyen eredményre vezetnek.

Főként nyáron, a használati melegvíz előállításában segíthet a ház tetején elhelyezett napkollektor.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a cél az lenne, hogy a felújításokkal a régi építésű házaknál is elérjék a passzív-ház kritériumokat, azaz a szinte nulla energiafelhasználást. Csider László szerint is az a cél, hogy minél kisebb energiafelhasználású épületek alakuljanak ki. Felmerül a kérdés, hogy szabad-e olyan felújításokat végezni, amelyekről már most tudjuk, hogy a 2050-es követelményeknek nem fognak megfelelni – ezt a politikának kell eldöntenie. Ugyanakkor ezt nehéz az anyagiakkal összeegyeztetni. „Példának szokták felhozni a dunaújvárosi Solanova-házat, hogy az követendő modell – csak ott nem 1,5 millió forintot költöttek egy lakásra, hanem annak durván a háromszorosát” – mondta Csider László. Ott egyébként 85%-os energia-megtakarítást sikerült összehozni. „Ekkora megtakarítást már csak hőcserélőkkel lehet elérni – ez azt jelenti, hogy a bejövő hideg levegőt egy mikrocső-rendszeren keresztül ütköztetik a kimenő meleg levegővel, és az energia nem megy ki, hanem benn marad. Ezeknek a költségei viszont jóval magasabbak. Azt kell az államnak eldöntenie, hogy tudja-e azt vállalni, hogy a felújított épületekre ekkora összegeket áldoz, vagy azt mondja, hogy kisebb megtakarítással is enged felújítani épületeket. C variáció, hogy ezeket azért lehet több ütemben is csinálni. Ezt a dilemmát úgy is fel lehet oldani, hogy előre el kell készíteni egy tervet, ami megmondja azt, hogy mikor mit készítünk el, és nem enged olyan munkát elvégezni, ami kizárja azt, hogy a későbbiekben még jobbá tegyük az épületet.”  

A teljes cikket ITT olvashatja el.

A kormány az év második felében régi és új családi házak mellett hagyományos építésű társasházak energiakorszerűsítési támogatását is tervezi – közölte a Népszabadsággal Bencsik János, az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára.

A régi és új családi otthonok pályáztatása május–júniustól várható, míg a téglafalú társasházak az év második felében, esetleg a panelépületekkel együtt juthatnak lehetőséghez.

Március elején a tárca még nem válaszolt a lap azon kérdésére, hogy a magántulajdonosok idén milyen épületenergetikai támogatást kaphatnak. Az addig megismert Új Széchenyi Terv ugyanis szigorúan csak cégeknek és közintézményeknek nyújt lehetőséget. Március végi közleményükből kiderült: január óta eddig 3,6 milliárdot utaltak át azoknak a panelépületeknek a felújítására, melyek még 2008-ban nyertek, és a vállalkozók el is készültek a munkával. Legutóbb Bencsik János egy rákoskeresztúri panelház előtt azt jelentette be, hogy a kormány 13,2 milliárd forintot különített el a szintén korábban beadott panelpályázatok nyerteseinek kifizetésére. Mi több, az év második felére további 23 ezer panellakás támogatását helyezte kilátásba. (Ez új pályázatok kiírását is jelentheti.)

A kabinetnek a magánlakás-felújításról elődeihez hasonlóan láthatólag a panelházak ugranak be, noha szakértők – például az Energiaklub nevű civil szervezet – szerint más típusú épületek bevonásával jóval hatékonyabban lehetne csökkenteni a környezetszennyezést. Az előző kormányok alatt futó nemzeti energiatakarékossági programot kifejezetten hagyományos építésű társasházakra szabták. Igaz, ezek mindig is a panelekre szánt pénzek töredékéből gazdálkodhattak. Amióta Magyarország szinte kizárólag fölös szén-dioxid-kvótáinak értékesítéséből teremt forrást a felújításokhoz, az ilyen ügyletek feltételei szerint változik a kedvezményezettek köre is. 2009 óta a Zöld Beruházási Rendszer lenne hivatott a hagyományos építésű családi, illetve társasházak felújítási támogatására, de ez tavaly év eleje óta lényegében szünetel. Bencsik János ennek okát több helyütt is abban jelölte meg, hogy az előző kormány meglévő anyagi források nélkül fogadta be a pályázatokat. Ők úgy döntöttek, az elfogadott pályázatok érvényesek maradnak, de csak akkor fizetik ki azokat, ha meglesz rá a pénz.

Az államtitkár a Népszabadságnak elmondta, a panelekre felszabadult 13,2 milliárd még az előző kormány kvótaértékesítéseinek bevételéből származik. (Azt nem tette egyértelművé, hogy ebbe beleértendő-e a 2010 eleji, nemzetközi botrányt kavaró, a Fidesz által ellenzékből élesen bírált kvótaértékesítés.) Arról, hogy eddig mi akadályozta a kifizetést, úgy fogalmazott, hogy a feltételekről (vagyis hogy a pénzt Magyarország milyen környezetvédelmi célra fordíthatja) a kvótákat vásárló Spanyolországgal és Belgiummal kellett egyeztetni. Így viszont lekötötték a korábbi kvótaértékesítésekből származó összes bevételt. Az év közepétől 23 ezer panellakás számára kilátásba helyezett támogatási ígéret tehát – mint Bencsik János hangsúlyozza – akkor válhat valóra, ha az Orbán-kabinet új kvótaértékesítést hajt végre a piacon. Ebben határozottan bíznak – tette hozzá. A feltételektől függően az államtitkár elképzelhetőnek tartja, hogy az új támogatási rendszerbe hagyományos építésű társasházak is bekapcsolódjanak.

Derűlátásról tanúskodik Bencsik Jánosnak a családi házak felújítási támogatásával kapcsolatos álláspontja. Ígérete alapján az 1992 előtti szabványok szerint, illetve azt követően épült családi házak felújítási programjait május–júniustól ismerhetjük meg. Az államtitkár bízik az ehhez szükséges milliárdok előteremtésében is.

A cikk forrását ITT találja.

Május 15-éig tart a hivatalos fűtési időszak, április 15-étől azonban már a távhőszolgáltató és a fogyasztók közötti üzemviteli megállapodások alapján végzi a Főtáv a fűtést. Április 15-étől a cég a fűtésszolgáltatást az egyes lakóközösségek üzemviteli megállapodásában rögzítettek alapján állítja le, vagy indítja újra.

Amennyiben egy közösség nem rendelkezik megállapodással, vagy az abban foglaltaktól el kíván térni, azt megteheti egyedi írásbeli megrendeléssel. Az üzemviteli megállapodásban rögzítettektől eltérő fűtés leállítására vagy indítására vonatkozó írásos kérést (lényegében megrendelést) azonban kizárólag a közös képviselőktől vagy a közgyűlés által erre felhatalmazott személytől fogad el a szolgáltató - közölte a Főtáv Zrt.

Május 15-e után a Főtáv Zrt. a rendeletben rögzítetteknek megfelelően leállítja azokban a lakásokban is a fűtést, ahol ezt addig még nem kérték. Május közepét követően – például rendkívüli hideg időjárás esetén – külön megrendeléssel természetesen lehet kérni a fűtés beindítását.

A fűtés leállítását követően hasznos tudnivaló a lakók számára, hogy a termosztatikus szelepeket a fűtés teljes leállítását követően – tehát nyáron – ajánlott teljesen kinyitni (5-ös állás). A zárt szelepek ugyanis a nyári meleg napokban beszorulhatnak és beragadhatnak. Ez ősszel, a fűtés indításánál okozhat gondot, amit a szelepek teljes kinyitásával lehet megelőzni - figyelmeztetnek közleményükben.

Az eredeti cikket ITT olvashatja el.

Több felújítás előtt álló panellakásba csengettek be a napokban a magukat miskolci ablakosoknak kiadó csalók.

A hívatlan vendégek azt állították, hogy az ablakcsere nem szerepel a ház felújítási tervében, ezért ők az összes régi nyílászárót felújítják 150 ezer forintért. Előbb azonban 50 ezer forintnyi előleget kértek, amit több lakó ki is fizetett nekik. Többé azonban nem látták őket. Egyébként az ablakcsere szerepel a siófoki panelek felújítási tervében.

A cikk forrását ITT találja.

Újabb pályázat lakókörnyezet megszépítésére!

Kerti bútorokat, játszótereket is vásárolhatnak a lakóközösségek az elnyert támogatásból.

Jelentkezni 2011. április 30-ig lehet, egy közösség bruttó 50.000 Ft díjra pályázhat.

A környezetmegszépítő pályázat részleteit ITT találja.

Komoly hőellátási problémához vezethet, ha rövid időn belül nem készül el egy vészforgatókönyv arról, hogyan kell kezelni a hővel kapcsoltan áramot termelő társaságok támogatásának megszűnése utáni helyzetet. Ma csak az biztos, hogy e termelők július 1-jétől elesnek a villamos energia árának dotációjától.

A kormány ármoratóriummal és a hatósági távhőár bevezetésével kívánja elejét venni annak a 30–50 százalékos hőtarifasokknak, amely amiatt fenyeget, hogy június 30-án megszűnik az energiaár-támogatás és a kötelező áramátvétel (KÁT) jelenlegi rendszere. Ekkortól a hővel kapcsoltan áramot termelő (kogenerációs) társaságok elesnek attól az áramár-dotációtól, amelyből ma keresztfinanszírozzák hőtermelésüket.

Ám hiába a hatósági ár, ha nem látható, hosszú távon hogyan tartható fenn. A hőtermelők helyzetét nehezíti, hogy év végéig 10–30 százalékkal drágulhat a hő előállításához szükséges gáz a versenypiacon. „Félő, hogy sok kogenerációs termelő az ősszel már el sem tudja indítani a hőtermelést” – jelentette ki a vg.hu-nak a kapcsolt- és a megújulószektorban is aktív Alteo Nyrt. vezérigazgatója. ifj. Chikán Attila szerint azért is kellene egy átmeneti jellegű szabályozás, mert az áramtörvény módosítása lecsökkentette a kogenerációs termelőknek eredetileg adott kétéves átmeneti időszakot fél évre. Az átmeneti szabályozás alatt viszont a termelők felkészülhetnének az önállósodásra.

Az energetikai szakember úgy véli: a végső szabályozás megfogalmazása előtt felül kell vizsgálni a háztartási távhő- és gázárképzés mai torz rendszerét, amelyben szociális szempontok vegyülnek az energetikaiakkal. „Szakítani kell azzal a nézettel, hogy aki távfűtéses lakásban él vagy háztartási célra vásárol gázt, az rá is szorul a támogatásra” – tette hozzá. A luxuslakóparkokat ma ugyanúgy támogatott gázzal fűtik, mint ahogy a családi házak, villák medencéit is ilyen gáz energiájával melegítik.

Az átmeneti szabályozás azért is sürgős, mert az erőműtársaságok éves gázvásárlási szerződése június 30-án lejár, az új, egyéves megállapodás megkötése előtt pedig tudniuk kell, milyen szabályozási környezetben működnek a következő évben, s hogy mikortól kinek mennyi hőt és milyen áron adhatnak el. Az átmeneti intézkedés döntene arról is, hogy kik között és milyen arányban kell szétosztani azt a veszteséget, amely a hőtermelés költségei és a bevételei közötti különbség miatt keletkezik.

A vészhelyzet valós: a vg.hu információi szerint máris több kogenerációs társaság jelezte a Magyar Energia Hivatalnál (MEH), hogy szüneteltetné áramtermelői engedélyét. Ebbe a körbe tartoznak az ipari termelők, akik ez év elején már kiszorultak a piacról. Még többen lesznek a június 30-i határidőhöz közeledve, főleg, mert a KÁT akkori megszűnésével az 1200 megawatt kapacitást képviselő kogenerációs termelők mindegyike szembesül azzal, hogy a villamosenergia-piacon csak nyomott áron tudná a megtermelt energiát értékesíteni. „Gázmotorokat üzemeltető kertészetekről, tej- és téglaipari és más vállalatokról van szó, amelyek megtermelt áramot maguk nem tudják felhasználni, de a piacra sem vihetik a magas rendszerhasználati díjak és egyéb költségek miatt” – mondta a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke.

Bercsi Gábor amiatt mégis derűlátó, hogy egyesületének módja van az ügyben egyeztetni a szaktárcával, és ismertetni javaslatait is KÁT megszüntetése utáni szabályozásról. Az egyesület szeretné például, ha a már megtérült beruházású, 50 megawatt alatti erőművek áramát továbbra is átvenné a Mavir (a villamosenergia-rendszer irányítója) piaci áron, de olyan rendszerben, amely adott feltételek mellett a legkedvezőbb piaci árat biztosítja. Jó rövid távú megoldásnak látja, hogy a stratégiai gázkészletekből is lehet távhőtermelési célra vételezni.

A cikk további részleteit ITT olvashatja el.

A körbetartozás miatt alapvető funkciókat szolgáló épületrészek hiányoznak, ezért nincs lakhatási engedély, így viszont a pótlás sem kényszeríthető ki.

Az építőipari körbetartozás miatt nem fizetnek a szegedi társasház alvállalkozójának, az építtető ugyanis máshova fordította be a pénzt, a 120 családnak otthont adó ház így viszont befejezetlenül maradt, elmaradtak a garanciás munkák, alapvető funkciókat szolgáló épületrészek hiányoznak, nincs hófogó, nincs kukatároló, ezért aztán nincs állandó lakhatási engedély sem, csak ideiglenes használatba vételi engedély, amíg teljesen nem készül el az épület.

Ez elég ugyan ahhoz, hogy valaki bejelentkezzék azt adott címre, az illetékügyeit is intézheti, társasház-alapításhoz azonban már kevés, így viszont a házban nem érvényesek a társasházi törvény adta lehetőségek sem, például arra, hogy a lakók közösen kikényszeríthessék: renitens társuk fejezze be a hiányzó munkát, hogy megkaphassák a végleges használatba vételi engedélyt.

Az építésügyi hatóság az építési engedély érvényességének – ez öt év az építés megkezdésétől - lejártáig gyakorlatilag tehetetlen, csak ezután ellenőrizheti, milyen állapotban van az építési munka, és ekkor is legfeljebb arra figyelmeztetheti az építtetőt, hogy bizonyos munkafolyamatok miatt újra engedélyt kell kérni. Az újra kiadott építési engedély esetében viszont változatlanok a feltételek, az építkezés üteme ugyanis nem befolyásolható.

A cikk eredetijét és a rádióban elhangzott anyagott ITT találja.

Pályázat lakóközösségeknek.

Az összesen 12 millió forintot egyebek mellett a lakókörnyezet minőségi javítására, rendezettebbé tételére, a közösségi élet kialakítására, a lakóépületek és a lakók biztonságára lehet fordítani.

A pályázat benyújtási határideje: 2011. április 30.

További részleteket ITT talál.
 

Év végéig 23 ezer panellakás eshet át energetikai felújításon, ami akár 28 milliárdos megrendelést hozhat az építőiparnak. Mintegy 40 milliárd forintra középületek pályázhatnak, és nem maradnak ki a korszerűsítésből a családi házak sem.

Több mint 23 ezer panellakás újulhat meg az év végéig. A héten több pályázatról döntöttek, és végül 13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek meg energetikai felújításra - jelentette be az energiaügyi államtitkár. Bencsik János szerint ezek a felújítások az építőipari kis- és középvállalkozásoknak akár 30 milliárd forintos megrendelést is jelenthetnek.

A nyertes pályázók hamarosan megkapják az értesítést, és négy hónapjuk lesz a szerződés aláírására. Egy-egy épület felújítása 3-4 hónapig tart, így akár már a fűtési idényre elkészülhetnek. Az energiaügyi államtitkár azt mondta: a panelházak korszerűsítése nemcsak azért jó, mert nagyon sok energiát és pénzt lehet ezzel megtakarítani, de legalább 28 milliárd forintos megrendelést hozhat az építőiparnak.

Még több megrendelést jelenthet az építőipari kis- és középvállalkozásoknak, hogy egy másik program keretében 35 milliárd forint értékű pályázatról már döntöttek, és további 5 milliárd forintnyiról pedig a hónap végéig születik döntés. Ezeket a támogatásokat iskolák, kórházak és más közintézmények kaphatják meg az épületek korszerűsítésére. Júniustól pedig a 20 évesnél régebbi családi házak tulajdonosai is pályázhatnak majd.  

A cikk forrását ITT találja.

Az Új Széchenyi Terv keretében működő Zöld Beruházási Rendszer panelpályázatai során 12,6 milliárd forint felhasználásáról született döntés, mellyel 242 pályázatot támogattak, így 22.580 lakás korszerűsíthető a fővárosban és harmincegy vidéki településen - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára Tatabányán, csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Bencsik János elmondta: a végéhez közeledik a Környezet és Energia Operatív Program keretében 2010-ben benyújtott épületenergetikai és megújuló energiás pályázatok elbírálása is. Eddig közel 35 milliárd forintos támogatásról született döntés, és április végéig várhatóan további 5 milliárd sorsáról határoznak. A most zajló Construmán kiállító cégek számára a túléléshez szükséges levegőt biztosíthatják a meghozott döntések, hiszen a két pályázati keretben megítélt támogatások a pályázók önerejét is beleszámítva összességében 90-100 milliárd forintos megrendelést adhatnak az építőiparnak - mondta az államtitkár. Bencsik János hozzátette, Komárom-Esztergom megye három városában - Oroszlányon, Tatán és Tatabányán - összesen 426 lakás újulhat meg közel 100 millió forintos támogatás segítségével.

A következő egy esztendőben sorra újulhatnak meg felsőoktatási és közoktatási, valamint egészségügyi és szociális intézmények, melyek fenntartási költsége is csökkenhet az épületkorszerűsítések során - tette hozzá a politikus, példaként említve a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szent Borbála Kórházát, amely 470 millió forintos támogatásban részesült a meglévő pavilon energiahatékonysági beruházásához. Az államtitkár megjegyezte: a kormány az energiapolitika eszközeivel is támogatja az egyházak társadalmilag hasznos intézményfenntartói tevékenységét. Huszonhat településen hat felekezet, valósíthat meg energetikai fejlesztéseket 1.7 milliárd forint közösségi támogatás felhasználásával.

A teljes cikk ITT található.

Magyarország legnagyobb társasházában, a 884 lakásos, háromezer lakója miatt Faluháznak is nevezett óbudai óriáspanelben közel 1,2 milliárd forintért szigeteltek, korszerűsítették az épületet egy éve. A próbaidő után most kellene átállni a lakásonkénti egyedi fűtésszámlára. Ám a közös képviselő egyelőre nem meri elmondani a számokat a lakóknak, annyira nagyok az eltérések a lakások között.

A nemrég elvégzett mérések szerint ugyanis többen a lakók közül egyáltalán nem fűtöttek télen: 0-ra tekerték a radiátort, mert úgy érezték, hogy a lakásban így is megvan a 18-20 fok. Arra viszont nem gondoltak, vagy ha gondoltak, nyilván elhessegették maguktól a gondolatot, hogy így a szomszédjuk fűti lakásukat a válaszfalon keresztül. Vagy másképpen megfogalmazva: energiavámpírként szívták a meleget a szomszéd lakásból. Így a 884 lakásos házban van olyan tulajdonos, akinél 3000-4000 általános hőmennyiségegységet mértek legutóbb a fűtési idényre vetítve, környező szomszédjainál meg nullát, egyet, vagy 150-et. Azaz szinte egymaga fűtött ki a sajátjával együtt négy lakást. Ez forintban azt jelenti nagy vonalakban, hogy míg a nem fűtőknek 7-10 ezres lenne a fűtésszámla, a „kazánlakás” tulajdonosának meghaladhatná a 25-30 ezer forintot (havi átalányban).

Szerencsére a lakók még nem ismerik a számokat, a közös képviselő ugyanis nem meri elmondani nekik, attól tartva, hogy egymást fogják hibáztatni a nagy különbségek miatt. Réti Gyula szerint várni kell, amíg kitalálnak valamilyen igazságos kompenzációs rendszert a nagy különbségekre. Réti szerint az tény, hogy a beruházás „szummában legalább évi 30-40 ezer forint megtakarítást hozott” minden családnak. Jelenleg béke van, hiszen a ház lecsökkent hőfogyasztását dobják szét 884 részre a lakosok között, fajlagosan egyenlő alapon (a lakás légköbméter-nagysága alapján), tehát mindenki azonos arányú csökkenést érzékel.

A lakók egy része már kapiskálja, hogy nagyok a különbségek, de nem egészen fogták fel a lényeget. Egy nullás fűtésű lakó például hosszasan azon zsémbelt, hogy hiába takarékoskodik ő, ha a szomszédja sokat fűt és felhúzza a közös számlát. Az persze eszébe se jutott, hogy a szomszéd a melege egy részével pont az ő lakását táplálja. Természetesen többen átesnek a ló másik oldalára. Van, aki a jó meleget szereti (például a kisgyerekesek), és addig se veszi le a fűtést, amíg szellőztet. Hiába adott ki tájékoztatót a közös képviselő, hogy szellőztetés előtt zárják el a radiátort, és csak utána nyissák meg, rengeteg hő kimegy az ablakon. Sok az olyan idős, egyedülálló ember is a házban, akik az egész takarékoskodással nincsenek tisztában, és nem értik az összefüggéseket.

Eleve problémás a lakás elhelyezkedése: nem jó, ha több külső fala van, vagy ha a tetőnél van, a legkedvezőtlenebb pedig ha a ház felső sarkában húzódik meg, hiszen ezekben az esetekben külső falakat is fűtenie kell. Ezért ezek a lakások kompenzációt kapnak, aminek a mértékét a tapasztalatok alapján fogja a társasház a kezdeti 10-20%-hoz képest változtatni, ha ez szükséges. A közös képviselő szerint Németországban például nem okoz problémát az ilyesmi: a kedvezőtlen elhelyezkedésű lakásoknak alacsonyabb az áruk, mint a kedvező ún. közbenső lakásokénak. Ezt Magyarországon az ingatlanpiac nem igazolja vissza. A társasház vezetése megpróbált utána nézni, van-e hasonló problémával küszködő társasház Magyarországon, és ha van, hogyan sikerült megoldani a kérdést. Kiderült, hogy arányaiban még kevés költségmegosztót használó panelház létezik, de általában a lovak közé dobják a képviselők a gyeplőt, azaz rábízzák a lakókra, rendezzék el egymás között a nézeteltéréseket.

A Faluház projekt 2009-ben 123 nap alatt készült el. Kicserélték az ablakokat, leszigetelték és színezték a külső falakat és a tetőt házat, a 2004-ben korszerűsített a fűtési rendszert költségosztóval szerelték fel, napkollektorokat építette be a melegvíz-szolgáltatás rásegítésére. A tervek szerint a fűtésen 50 százalékot szerettek volna spórolni, ami meg is valósult, a melegvízköltségen pedig szintén 40 százalékot, amiből egyelőre még csak kb. 30 százalékot értek el. A közel 1,2 milliárdos költség 40 százalékát az unió és a kerület közösen, 33 százalékát az állam, 27 százalékát pedig a tulajdonosok állták.

A cikkről bővebben ITT olvashat.

Megkezdődött a termálprojekt kivitelezése Makón; a beruházás hatására hamarosan termálvíz-energiával fedezik több mint 1200 lakás fűtésigényét, és a makói gyógyfürdőben is felhasználják majd a hőenergiát – közölte Buzás Péter polgármester.

A városvezető elmondta: a projekt 950 millió forintba kerül, amelyből mintegy 445 millió forint uniós támogatás. A fennmaradó forrást az önkormányzattal koncessziós szerződésben levő Materm Kft. biztosítja. A távhőszolgáltató ettől a kft.-től vásárolja majd önköltségi áron a hőt, s ennek köszönhetően ősztől várhatóan több mint 20 százalék körüli távhődíjcsökkenés valósulhat meg.

Mint a polgármester fogalmazott, eddig dobogósnak számítottak a távhődíjban, hiszen egy kis lakásszámot átfogó, ezáltal nem hatékony távhőrendszer működött. Emellett fontos elemnek nevezte, hogy mind az önkormányzati intézményeknél, mind a távhőrendszerben több mint 90 százalékkal csökken a gázfelhasználás és a károsanyag-kibocsátás, a jelenlegi nulláról 95 százalékra nő a megújuló energia aránya. Ezzel évente csaknem 2,2 millió köbméter – 74 540 GJ energiájú – földgáz elégetését lehet elkerülni, a szén-dioxid-emisszió pedig évi 3847 tonnával csökken, ráadásul a károsanyag-kibocsátást rendkívül kedvező fajlagos áron sikerül mérsékelni – tudatta Buzás Péter.

A mostani egyszeri távhődíjcsökkentésen kívül a koncessziós szerződés a későbbi áremeléseket a gázáremeléshez köti. Az emelés 50 százalékával lehet majd növelni a távhő díját Makón. A nyár közepére befejeződő beruházás során teljeskörűen felújítják a már meglévő, Kelemen László utcában működő 92 Celsius-fokos termálvizet adó kutat.

Megépül egy, a forró víz energiáját optimálisan hasznosító rendszer 3100 méternyi termálvezetékkel, átalakítanak egy már működő fűtőművet, korszerűsítik az érintett lakóépületek hőközpontjait, újakat létesítenek, s elvégzik a szükséges épületgépészeti átalakításokat, és két visszasajtoló kutat is fúrnak. A rendszerben 92-ről 55 fokra a távhő hűti le a vizet, 55-ről 35-re pedig a városi fürdő.

A most felújításra szánt termálkutat a rendszerváltás előtt fúrták, amely több mint 2700 méter mélyről, 98 Celsius-fokos vizet adott. A víz azonban nagyon sok és rossz összetételű sót, valamint egy olajszármazékot, fenolt tartalmazott, ezért már évek óta elzárták. A kutat az önkormányzat biztosította a projekt számára, hogy azt felújítva már a fűtéshez szükséges minőségű vizet tudják kinyerni.

A cikk forrását ITT találja.

Hamarosan őstermelői piacok hálózata jöhet létre főként a városokban, mindenekelőtt a lakótelepeken, amennyiben követőkre talál az a példa, amelyet a főváros XI. kerületében mutattak be április 2-án az újságíróknak. A kistermelői áruk helyi, lakótelepi értékesítésének ötletét Király Nóra kerületi önkormányzati képviselő vetette fel és valósította meg Gazdagréten.

A múlt év decemberében indított kezdeményezést felkarolta Szederkényi Károly, a gazdagréti Szent Angyalok templom plébánosa, aki helyet adott a piacnak a templomkertben. A szombatonkénti őstermelői piacon ma már mintegy 20 árus kínálja portékáját, ám kezdetben még csak ketten voltak. A piacon a zöldségtől a házi húskészítményeken át a borokig szinte minden élelmiszer kapható.

A siker nyomán március elején Kelenvölgyben nyílt hasonló piac, április 9-én pedig az őrmezői lakótelepen kezdi meg működését az őstermelők által előállított termékeket kínáló piac. A kezdeményezést a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) támogatásával hozták létre. Hoffmann Tamás, a fővárosi kerület polgármestere szerint a kezdeményezés azért lehet sikeres, mert olyan árukat kínálnak az őstermelők a helyieknek, amelyekért gyakran igen sokat kellene utazniuk vagy a környéken egyáltalán nem is kaphatóak. Így további árusító helyek megnyitását tervezik Kelenföldön és Albertfalván is.

Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szintén jelen volt a szombati piacbejáráson, a jelen lévő újságíróknak – köztük a Trade Magazin munkatársának – elmondta: belátható időn belül pályázatot írnak ki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében a helyi piacok fejlesztésére. Ötmilliárd forintra lehet majd pályázni annak érdekében, hogy a helyben vagy a kistérségben megtermelt áru mielőbb a helyi közösségekhez juthasson el közvetítők nélkül. Hozzátette: az áru útját ugyanis le kell rövidíteni a termelő és a fogyasztó között, mivel a termék utaztatása jelentősen drágítja annak árát. Emellett az élelmiszerkereskedelem megszervezését úgy célszerű elvégezni, hogy a helyben termelt árukat elsősorban a helyiek fogyasszák el és csak a többletet szállítsák távolabbra – mondta az államtitkár.

A cikk eredetijét ITT olvashatja.