A beszerzések nehéz követhetőségére és az ezzel kapcsolatos félreértésekre vezethető vissza a társasházakban előforduló konfliktusok és vitás ügyek jelentős része. Erre jelenthet megoldást az írásos beszerzési szabályzat kialakítása, amelyben a lakóközösség meghatározza azokat az összeghatárokat, amelyeken belül a közös képviselő saját jogkörében is eljárhat, illetve amely felett már közösségi határozatra van szükség. Bár a beszerzési szabályzatok megalkotására nincs jogszabályi kötelezettség, a megrendelési jogkörök és az elbírálási szempontok konkretizálásával a társasházak gazdálkodása nemcsak átláthatóbbá, hanem hatékonyabbá is tehető - hangsúlyozzák a Házfórum és a Társasházi Háztartás szaklap szakértői. A társasházak életében meglehetősen gyakoriak azok az elszámolási viták, amelyek során a közös képviselők, illetve az intéző bizottsági elnökök munkáját kérdőjelezik meg, a kifizetések nyomon követhetőségét és törvényességét számon kérve. A konfliktusok alapját rendre a házak számára megrendelt különféle felújítási munkálatok jelentik, amikor a lakóközösség kifogásokat fogalmaz meg a közös képviselő által elfogadott, túl magasnak ítélt munkadíjak kapcsán. Az ilyen, mindennapos viták elkerülésére, a társasház gazdálkodásának átláthatóbbá tételére, valamint a forrásfelhasználás hatékonyságának javítására a beszerzési szabályzat kialakítása kínálhat megoldást a társasházakban. Egyre több ház szorul felújításra A kérdés rendezése, a beszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele már csak azért is fontos, mert a hazai, elöregedő félben lévő épületállomány mind jelentősebb része szorul korszerűsítésre. Nagyobb társasházak esetén a felújítások nem ritkán 50-100 millió forintos beruházásokat igényelnek. Milyennek kell lennie a szabályzatnak? A beszerzési szabályzatot a társasházak a közgyűlésen fogadhatják el, betartása pedig kötelező érvényű a közös képviselőre és minden további szereplőre nézve. A dokumentumban mindenképpen fontos konkrét összeghatárok meghatározásával különválasztani a kis és nagy összegű beruházásokat. Ez alapján lehetőség nyílik annak egyértelmű tisztázására, hogy a közös képviselő milyen mértékű kiadásokról dönthet egy személyben, tehermentesítve így a lakóközösséget; illetve milyen megrendeléshez szükséges a közösség jóváhagyása. A teljes cikk itt érhető el.
A tető nem megfelelő szigetelése a fűtési és hűtési költségek megnövekedéséhez, illetve súlyos szerkezeti problémákhoz vezethet. De honnan tudjuk, hogy fel kell újítanunk a tető szigetelését? A hazforum.hu hét olyan tényezőt gyűjtött össze, amelyek egyértelműen jelzik a lakóknak, ideje szakember segítségét igénybe venniük a tetőproblémák megoldásához. Mivel a hő fölfelé száll, a tető professzionális szigetelése kulcsfontosságú feladat a lakóközösség számára. Emellett a tető kapcsán ugyancsak gondoskodnunk kell a felület megfelelő vízszigeteléséről is, hogy ezzel megvédhessük a tetőszerkezetet és a falakat az átnedvesedéstől és állagromlástól. „A jól kivitelezett lapostető-szigetelés egyik nagy előnye, hogy stabilitásának köszönhetően jól kihasználhatóvá teszi a tető kínálta felületet. A jól szigetelt tetőre később napelemek telepíthetők, vagy akár kert, pihenőhely is kialakítható. A jobb állagú, olcsóbban kifűtött lakásokat kedvezőbb feltételekkel lehet értékesíteni a piacon, és a jó hőszigeteléssel ellátott épületek környezetterhelése is sokkal kisebb, mint a nem korszerűsített házaké” – hívta fel a figyelmet a hazforum.hu szakértője, Kimmel János. A cikk részletesen itt olvasható el.
Meddig mehetnek el a lakók az állattartás korlátozásában és szabályozásában? Milyen egyéb jogszabályokat kell ennek kapcsán figyelembe venni? Mi az állattartók, illetve a lakástulajdonosok felelőssége ezen a téren? A hazforum.hu cikkéből kiderül. A háziállatok tartása nem tiltható meg a társasházakban senki számára. A házi kedvencek tartása emberi jognak minősül, tehát mindenkinek jogában áll kutyát, macskát vagy egyéb háziállatot tartani otthonában. Ugyanakkor természetesen megvannak ennek korlátai is, amelyeket többszintű jogszabályok és szabályok rajzolnak fel. Ezek hivatottak megszabni az állattartás formáit és elvárásait. Elsőként is a központi jogszabályok határozzák meg az állattartás szabályait. Így figyelemmel kell lenni az 1997. évi állatvédelmi törvényben, az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvényben, a kedvtelésből tartott állatok szállításával kapcsolatos 147/2004 (X.1.) FVM rendeletben és a szabálysértésekről szóló 218/1999 (XII. 28.) kormányrendeletben foglaltakra. Ezek a jogszabályok alkotják a központi szabályozását a témában foglalt állattartás szabályait. Ezek alatt továbbá a helyi önkormányzatok rendelkezései helyezkednek el. És végül a társasházak maguk is alkothatnak szabályrendszert ezen a téren, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az annak mellékletét képező házirendben kell rögzíteni. Fontos, hogy a jogszabályok közti hierarchiának megfelelően az önkormányzati rendeletek nem mondhatnak ellent a központi szabályozásnak, és az SZMSZ-ben, illetve házirendben foglaltak sem mondhatnak ellent az önkormányzati rendeletek szövegének. Az alsóbb szintű jogszabályok a magasabb szintűek kiegészítésére, helyi viszonyokhoz való hangolását szolgálják. A teljes cikk itt érhető el.
Április végétől két új pályázat is megnyílt a hazai társasházak és lakásszövetkezetek előtt, amelyek célja a vidéki térség vonzóbbá tétele, illetve a szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett települések felzárkóztatása, adta hírül a házfórum.hu. Kizárólag a vidéki települések számára nyitott a „Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés” című pályázat. A pályázat ennek érdekében három célterületen kínál támogatást: az épületek energetikai fejlesztését szolgáló külső és belső korszerűsítések, a településképet meghatározó épületek külső felújítása, a közösségi terek és szolgáltató központok felújítása. Az összesen mintegy 26,9 milliárdos keretösszegből a maximális támogatási összeg 50 millió forint, a legmagasabb támogatási intenzitás pedig 95 százalék. A támogatási kérelmeket 2018. május 2-áig adhatják le az önkormányzatok. (További információ a pályázatról: link) Ugyancsak a társasházak és lakásszövetkezetek előtt nyitott az OTP Társasházi Pályázata, amelyre június 15-ig lehet jelentkezni. Ennek keretében tíz nyertes ház fog vissza nem térítendő támogatást nyerni az összesen 10 millió forintos keretből, ami elsősorban a kisebb energetikai és a közösségi életet erősítő beruházásokhoz kínál pótlólagos forrást az érintetteknek.
Az OTP társasházi pályázata idén is a lakóközösségeket célozza meg. A támogatás vissza nem térítendő és nagyon jó dolgokra fel lehet használni, egyebek mellett közösségépítésre is. Hogy moziszobát, játszó helyiséget gyerekeknek, netszobát, vagy épp kerti kiülőt szeretnének, nos, ez a pályázat bármelyiket szívesen támogatja. A részleteket itt lehet megismerni, és igyekezni kell, mert a jelentkezési határidő június 15.
Július 1-jétől két jogszabályi módosulás is belenyúl az életünkbe. Mindkettő a fűtést, a kéményt és a meleg vizet érinti: innentől kezdve a kéményseprők egy része a katasztrófavédelem dolgozója lesz, másfelől pedig ettől a naptól fogva csak egyféle típusú – persze jó drága – kazánt lehet vásárolni. És nem csak ezért kell majd jó sokat fizetni. A hvg.hu cikke. Júliustól már csak úgynevezett kondenzációs kazánt lehet eladni az üzletekben, pontosabban ezekre adható ki üzemeltetési engedély. Ez egy olyan, a fűtéshez és a mosakodáshoz meleg vizet gáz elégetésével előállító elektromos berendezés, amelyet a független fűtésrendszerű lakásokban legtöbbször használnak, és amely sokkal jobb hatásfokkal működik, mint a kevésbé modern készülékek. Ez a készülék nem a szoba levegőjét használja az égetéshez, hanem kintről szívja be, ezért biztonságosabb. A kondenzációs készülékek előírt egyeduralmát EU-s jogszabályi megfeleléssel magyarázzák. Azért kizárólag ezeket a készülékeket engedik a piacra, mert kevesebb energiát fogyasztanak, a baj csak az, hogy a kevésbé tőkeerős magyar lakosság nagy része csődbe jutna, ha ilyet venne, olvasható a portálon. A további változásokról itt lehet olvasni.
Megszűnnek a társasházi netmonopóliumok, adta hírül az index.hu a minap. A portál arról írt, hogy a magyar törvényhozás egy 2014-es uniós irányelvet implementált, így az új szabályok értelmében bármely szolgáltató köteles lesz információkat kiadni az őt megkereső hírközlési szolgáltatónak, hogy hol vannak vezeték hordozására alkalmas oszlopai, vagy optikai kábel behúzására alkalmas szabad csőnyílásai. Ha rendelkezik ilyesmivel, akkor azt köteles átengedni. Ez magyarul azt jelenti, hogy ahol ki van építve internet, oda jöhet másik szolgáltató is, így búcsút lehet inteni a csigalassú internetnek, feltéve ha a lakók szeretnék. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság összességében arra számít, hogy a szabályozásnak köszönhetően csökkenni fognak a díjak, és ez lökést ad a szélessávú fejlesztéseknek. Továbbá olyan területeken is kiépülhetnek párhuzamos hálózatok, ahol eddig gazdasági vagy más okból eddig ez nem ment, olvasható a portálon. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
Leginkább a meglévő ingatlanok felújítására, korszerűsítésére, bővítésére költötték tavaly megtakarításaikat az OTP Lakástakarék ügyfelei, akik különböző céljaikra több mint 80 milliárd forintot használtak fel, ez az összeg a hazai lakástakarékpénztár-piaci kifizetések harmadát teszi ki – közölte a lakástakarék az MTI-vel. A közleményben ismertetik: a korábbi lakáscélú hitelek (főként kombinált hitelek) előtörlesztésére felhasznált összeget figyelmen kívül hagyva az ügyfelek közel háromnegyede (74 százalék) felújítási munkálatokra, míg negyede (23 százalék) ingatlanvásárlásra használta fel megtakarítását. Miközben a 4-8 évvel korábban szerződött és most megtakarításhoz jutó ügyfeleknél a felújítás, korszerűsítés volt a meghatározó, a 2015-ben kötött szerződéseknél érezhetően megnőtt a középtávú lakásvásárlási, lakásépítési célokkal szerződést kötő ügyfelek száma. A kötések egynegyede úgynevezett családi kötés volt, azaz egy háztartáson belül legalább 2 szerződést kötöttek, ami végeredményben az elérhető összeg megtöbbszöröződését jelenti. Az ingatlannal kapcsolatos célok, így a vásárlás, felújítás, korszerűsítés rendre a legnépszerűbb megtakarítási célok között szerepelnek. Ma csaknem minden harmadik ember, a megkérdezettek 30 százaléka erre gyűjt – hivatkozik a közleményben az OTP Öngondoskodási Index kutatásának eredményeire Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. A megtakarításra szükség is van, hiszen egy átlagos használt lakás felújítási költsége a teljes renováció esetén elérheti a több millió forintot is. Egy átlagos 50 négyzetméteres, kettő, két és félszobás panellakás esetében általában a konyha és a fürdő felújítása jelenti a legnagyobb tételt. A felhasznált anyagokat tekintve igen nagy a szórás, de szakemberek egybehangzó véleménye szerint a költség helyiségenként akár a 1,5-2 milliót is elérheti, illetve a komplett fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere sem úszható meg egyben 1-3 millió forint alatt. Egy vidéki családi ház egyszobás bővítésének költsége a családi házak építésével foglalkozó Valdinger Zoltán, a Vald-Ing Építőipari Kft. ügyvezetője szerint szintén elérheti a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot. Persze ez nagyban függ a felhasznált anyagoktól és az épülettől, a kiindulási állapottól – teszi hozzá. Köntös Péter felhívja a figyelmet: az állam évente akár 72 ezer forinttal támogatja a lakástakaréki befizetést. Egy négyéves időszak alatt ez közel 300 ezer forintos támogatást jelent szerződésenként. Ha egy család több szerződést is köt, akkor a támogatás megtöbbszörözhető, adott esetben az állam állhatja akár a felújítási költség negyedét is.
A héten készült el a Schwarz Dávid utca 78-84-es társasházak homlokzatfestése, javítása, valamint az erkélyek is új külsőt kaptak. A társasházat hivatalosan április elsején, pénteken adta át a kivitelező VASS & KO Kft. Köszönjük nekik a színvonalas munkát, a társasház lakóinak pedig a türelmet. (képek: VASS & KO KFT via Facebook) Még több kép itt található.
Az OTP Bank 2016-os Társasházi Pályázatán a hagyományoknak megfelelően három kategóriában pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra a társasházak és lakásszövetkezetek. Az idei év kategóriái a felújítási és fejlesztési munkákat magába foglaló „Ezermester”, a Biztonság és a Közösségépítés lesznek. Emellett idén közönségszavazáshoz kötött különdíjat is hirdet a pályázat. Az OTP Bank Nyrt. idén már nyolcadik alkalommal indította el Társasházi Pályázatát. A pályázat célja, hogy az elnyerhető vissza nem térítendő támogatással hozzájáruljon a társasházak és lakásszövetkezetek lakóközösségeinek életminőség-javításához. A hagyományoknak megfelelően idén is három kategóriában adhatják be pályázataikat a házak, ezek az „Ezermester”, a Biztonság és a Közösségépítés témáit ölelik fel. Az „Ezermester” kategória, nevéből adódóan számos területet foglal magába. Ide tartoznak többek között az olyan társasházi ügyvitelt segítő projektek, mint az ügykezelő szoftverek és intelligens eszközök beszerzése is, amelyekkel hatékonyabbá és áttekinthetőbbé tehetőek a ház ügyei. Emellett ide sorolhatóak a különféle energetikai beruházások, a szigetelési, megújuló energiához kapcsolódó munkálatok, amelyek révén a lakóközösségek már rövid távon is jelentős rezsiköltségeket spórolhatnak meg. Emellett a különféle környezetvédelmi tervek is idesorolhatóak az energetikai beruházások nyomán, de a homlokzati, nyílászárókat érintő és minden egyéb műszaki felújítás is az Ezermester kategóriába fogadható be. A Biztonság kategória célja az olyan beruházások támogatása, amelyek révén a lakóközösség személyi és vagyonvédelme támogatható. Gondoljunk itt a csúszás- és akadálymentesítési, valamint tűzvédelmi feladatokra, a lépcsőházzal és liftekkel kapcsolatos karbantartási és felújítási munkákra. Továbbá ide sorolhatóak a térfigyelők, zárak, kerítések felújítási munkái is, sőt a ház környéki közlekedést és a játszótereket biztonságosabbá tevő beruházások is. Végül a Közösségépítés kategória a lakóközösségek összetartását, a lakók közti baráti szomszédi viszony erősítését támogató újításokat tartalmazza. Ahogy az előző években, idén is számos kreatív ötletet várnak a szervezők, amelyekkel olyan közösségi helyeket sikerül kialakítani vagy felújítani a házakban, ahol a közgyűlések, szabadidős felnőtt és gyerekprogramok kaphatnak helyet. Mivel ebbe a kategóriába tartozhatnak egyes füves közös terek, kertek és udvarok felújításai is, a kategória némileg kapcsolódik az „ezermester” környezetvédelmi projektjeihez. Ezek elbírálása a beadott pályázatokban leírt kreatív ötletek mentén történik. A korábbi évekkel szemben fontos újítás idén, hogy egy különdíjat is meghirdet a pályázat. A különdíjról a Házfórum által meghirdetett közönségszavazás dönt majd, amelyről további részleteket olvashatnak az érdeklődők a Házfórum.hu „OTP Társasházi Pályázat” menüpont alatt. Ugyancsak az „OTP Társasházi Pályázat” menüpontjában érhető el a pályázat hivatalos kiírása, valamint a kitöltendő pályázati adatlapok is, valamint a jelentkezők itt is tölthetik majd fel kitöltött jelentkezési lapjaikat és a szükséges fotókat is június 15-ig.
A februári jogszabály módosítása megnehezítette a közösköltség-tartozások behajtását. A változásnak köszönhetően azonban lehetőség van arra is, hogy jogerős fizetési meghagyással a nem fizetők béréből tiltsák le a hátralékot, írja a hirado.hu. A jogszabályváltozás lehetőséget ad arra is, hogy a hátralékos tulajdonos magánokirati formában kiadott nyilatkozatban elismerhesse tartozásának mértékét, jogszerűségét és fennállását. Ilyen esetben azonnal megindulhat a végrehajtás, ami a jelzálogjog bejegyzés mellett a munkabér 33 százalékának megterhelését, az ingóságok lefoglalását, szélsőséges esetben árverést jelent. A több éves, meg nem fizetett adósságoknál érdemes árverést tartani. Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének (MaKKE) szakmai igazgatója szerint a nemfizetésnek több oka lehet, vannak a nem rendszeres fizetők, akik inkább hanyagságból, feledékenységből nem fizetnek, vannak a rossz anyagi körülményekkel rendelkezők, a vélt vagy valós sérelemmel miatt rosszindulatból nem fizetők és a bérbe adott ingatlanok „hiszékeny” tulajdonosai. A teljes cikk itt érehető el.
Nem csak a személyi- és vagyonvédelem, de a szemetelés és rongálás megfékezése szempontjából is fontos lehet egy térfigyelő rendszer kialakítása a társasházban. Sokszor azonban a törvényi szabályozás összetettsége elriasztja a lakóközösségeket ennek használatától. A probléma megoldása érdekében a hazforum.hu összeszedte a legfőbb jogszabályi kritériumokat. A térfigyelő rendszerek kiépítésének kritériumai az utóbbi években nagyban enyhültek, illetve egyre szélesebb körben terjednek el a különféle költségkímélő technikai újítások is, írja a portál. Mindezeknek köszönhetően ma egy társasház jóval könnyebben építhet ki belső térfigyelő rendszert, mint korábban, ami komoly segítség a lakóközönség biztonságának erősítéséhez. 2011. július 28-a óta a belső térfigyelők felszereléséhez már nincs szükség az összes tulajdonostárs támogatására, elegendő az összes tulajdoni hányad alapján számított kétharmad igen szavazata. A kialakítandó térfigyelő rendszerhez azonban szükséges egy adatkezelési szabályzat kidolgozása, amelyet a ház alapszabályának illetve szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell. Ennek a szabályzatnak természetesen összhangban kell lennie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel. Ezek mellett az alábbi fő kritériumokat határozza meg a 2011. évi CXII és a 2003. évi törvény. Eszerint csak akkor lehetséges kamerarendszer felállítása, ha: A teljes cikk itt olvasható.
2016. január 1-jével megújult a társasházak tűzvédelmi szabályzatáról szóló Belügyminisztériumi rendelet. A változások értelmében a társasházak kötelesek Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni, amiért a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke felelős. A hazforum.hu összegyűjtötte a főbb újításokat. A társasházak tűzvédelmi szabályait a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996 (XII.26.)-os Belügyminisztériumi rendelet határozza meg, amely azonban 2016. január 1-jétől több fontos újdonsággal egészült ki. (A tűzvédelmi szabályozásról szóló 1996-os rendelet ide kattintva érhető el.) Eszerint a három szintnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magába foglaló épületekben kötelező írásos tűzvédelmi szabályzatot összeállítani. A dokumentumnak tartalmaznia kell A teljes cikk itt olvasható el.
2015-ben a közös képviselők még minden további nélkül jelzálogot tetethettek annak a lakónak a lakására, aki háromhavi közös költséggel tartozott. 2016 eleje óta ehhez már jogerős végzés kell, ami igazolja, hogy a lakó valóban tartozik, írja az origo.hu. A kormány szerint igazságtalan volt, hogy a közös képviselők önhatalmúlag jelzálogot jegyeztethettek be, ezért kellett változtatni a szabályokon. A szigorítás nem lassítja nagyon a folyamatot, de egy kis pluszmunkát jelent a közös képviselőknek. 2016 előtt a közös képviselők (és az intézőbizottságok elnökei) minden további nélkül jelzálogot jegyezhettek be a háromhavi közös költséggel elmaradt lakók ingatlanjára, ha erre a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazta őket. Ha nem, akkor a lakógyűlés rendelhette el a jelzálog bejegyzését, a gyűlésen a hátralékos lakó nem szavazhatott. A januártól életbe lépő szigorításra azért volt szükség, mert nem volt igazságos, hogy a közös képviselő gyakorlatilag önhatalmúlag bármelyik lakó ingatlanjára jelzálogot jegyeztethetett be, indokolta a jogszabály-módosítást a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az Origónak. A hátralékok behajtása tényleg nem lett sokkal nehezebb, picit lassult a folyamat, de nem vészesen, mondta a hírportálnak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke. A fizetési meghagyás valóban drasztikusan felgyorsította az ügyeket. 2009 előtt 2-3 évbe telt, mire jogerős végzést kapott egy közös képviselő, ennyi idő alatt már könnyen el lehetett adni egy lakást. Az eredeti cikk itt érhető el.
Beépítés, értékesítés, közösségi hasznosítás – a társasházak tetőterei és padlásai számos műszaki és ügyintézési kérdést vetnek fel, legyen szó lakóközösségi vagy egyéni használatról. A hazforum.hu összegyűjtötte a leggyakrabban előforduló hasznosítási lehetőségeket és a hozzájuk tartozó fő kérdéseket. A padláskérdés rendezése két szempontból is jelentős. Egyrészt kár kihagyni azokat a lehetőségeket, amelyeket a tetőterek kínálnak, hiszen az olvasószobától a közös tárolóig számos módon hasznosíthatóak ezek a helyiségek. Másfelől pedig a padlás elhanyagolása rendkívül komoly problémákhoz vezethet a felső, majd a további szintek beázásán az ereszcsatornák és falak elkorhadásán keresztül a cserepek leeséséig. Emellett a padlásfödém szigetelése a felső szintek fűtési költségeit is nagyban befolyásolja. A tetőtérrel kapcsolatos egyik leggyakoribb kérdés, hogy ha a felső szint vagy szintek lakásai a tetőtérből beszivárgó víz miatt beáznak, akkor kit terhelnek a javítási munkálatok költségei. A vonatkozó jogszabályok szerint abban az esetben, ha a padlás osztatlan közös tulajdonban van, akkor a lakások a közösség tulajdona miatt szenvednek kárt, tehát a közös költségből kell finanszírozni a javításokat. Más azonban a helyzet, ha valaki korábban megvásárolta vagy bérbe vette a padlást, ilyenkor ugyanis a használó felelős a bekövetkező károk megtérítéséért. Emellett a ház köthet olyan megállapodást a bérlővel/tulajdonossal, hogy ő felelős a különféle felújítási munkákért, amelyekkel megelőzhetőek a későbbi káresetek. A teljes cikk itt érhető el.
Már a tetőszerkezet készül abban a hévízi társasházban, amelynek felső szintje még december közepén égett ki. A helyreállítási és felújítási munkálatok január 4-én kezdődtek meg, miután az elmúlt év végén befejeződtek a kárfelmérések. Képünkön éppen az új tető fémszerkezeteit emelték a magasba még január végén. Február első hetében megtörtént a pótszemle is. Mint kiderült, az igazságügyi kárszakértő által kiadott műszaki tartalom és a hozzárendelt költségvetés nincs szinkronban a jelenleg érvényben lévő jogszabályok (tűzvédelmi és építésügyi) okozta lényeges többlet költségekkel. Az új tetőszerkezetet acéllal erősítették meg, a lakások között falazat épült, valamint tűzálló létrák is kerültek a lakásokba. Az új szabályok szerint az alsó és felső szinteken a lépcsőházak ablakainak automatikusan nyithatónak kell lenniük a füst és a hő elvezetése végett. A romok eltakarítása után kiderült, indokoltan bontották jobban vissza a sérült épületrészeket. Az új tetőszerkezet és a felújított lakások a létező legszigorúbb tűzbiztonsági előírások szerint készülnek el. A független kárszakértő felvett minden új tételt a tervező, a kivitelező, a közös képviselő és az érintett lakástulajdonosok jelenlétében. A biztosítót a pótszemle alapján tájékoztattuk, hogy az új helyzetnek megfelelően készüljön fel a kártérítésre. Ugyanakkor a jegyzőkönyvben arra kértük a biztosítót, hogy további kárelőleget utaljon a társasház költségeinek fizethetőségére. Amit még a tűzesetről tudni kell A hévízi Semmelweis u. 6-8. szám alatt húszlakásos társasház legfelső szintje december 16-án, szerda délután gyulladt ki. A tűzoltók kora estére oltották el a lángokat, de az utómunkálatok még az után is tartottak. A négyemeletes társasház tetőterében felújítási munkálatokat végeztek az egyik tulajdonos lakásában, és feltehetően ennek kapcsán keletkezhetett a tűz. Jelentős részben károsodott az épület tetőszerkezete, három tetőtéri lakás kiégett, de a tűzesetben senki nem sérült meg. A Semmelweis utcai társasházi tűzesetének kárvallottjainak segítő kezet nyújtott a hévízi önkormányzat. A károsultak támogatásáról Papp Gábor polgármester javaslatára szinte azonnal döntött a képviselő-testület: rendkívüli ülés keretében 1.100.000 forint támogatást szavaztak meg hét károsult javára. A kárszakértő véleményére alapozva megosztva különböző összegű támogatást kaptak a családok, biztosítástól függetlenül. Az összegeket a hivatal a méltányossági települési támogatás keretében utalta ki még az év végéig. Több társasházi lakó átmeneti elhelyezéséről is az önkormányzat gondoskodott; azoknak, akik nem tudtak azonnal visszaköltözni lakásukba, az Aquamarin szállóban biztosított elhelyezést a város, ott tartózkodásuk összegét az önkormányzat viselte. De nemcsak az önkormányzat, hanem a helyi adventista egyház is felajánlott 125 ezer forintot a szerencsétlenül járt társasháznak. Úgy a helyi önkormányzat, mint pedig az adventista egyház segítségét a társasház és a lakók nevében is ezúton is köszönjük.
2018. január 1-jétől újabb épületenergetikai szigorítás vár a felújítási munkálatokba kezdő társasházakra. A különböző épületelemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó új, szigorúbb követelmények jelenleg még csak az uniós, illetve a központi költségvetési forrásokból finanszírozott felújításokra vonatkoznak, ám két év múlva már minden társasházi felújítás esetében az új előírásoknak kell megfelelni. A szigorodó kritériumok teljesítése ugyanakkor nem csupán kötelezettséget jelent a lakóközösségeknek, hanem lehetőséget is biztosít számukra a rezsiköltségek jelentős és hosszú távú csökkentésére – emelik ki a Házfórum.hu társasházszakmai fórum és a Társasházi Háztartás szaklap szakértői. A lakóépületek energiahatékonyságára vonatkozó kritériumok szigorításának első szakasza már folyamatban van, a felújításban gondolkodó társasházaknak és lakásszövetkezeteknek pedig érdemes már most felkészülniük a két éven belül esedékes második lépésre is. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V.24.) TNM rendelet és az Energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény ugyanis két lépcsőben szigorítja a hazai épületenergetikai előírásokat: az új, korábbinál szigorúbb határértékeknek 2017. december 31-ig csak az uniós és állami forrásból történő felújítások esetében kell megfelelni. Azonban a 2018. január 1-jével kezdődő második szakaszban már minden energetikai korszerűsítésbe belevágó hazai társasháznak teljesíteni kell az új előírásokat. 2020. december 31-ét követően pedig minden új építésű épületnek meg kell felelnie az úgynevezett „közel nulla energiaigény” kritériumának. A legfontosabb változás az úgynevezett hőátbocsátási tényező csökkentése, amelynek célja, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson az épülethatároló szerkezeteken (falak, tető, ablakok, stb.) keresztül a kinti környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetőek. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára. „Tekintve, hogy a források előteremtése és a lakóközösséggel történő egyeztetések milyen összetett feladatot jelentenek a társasházak és lakásszövetkezetek számára, érdemes mielőbb megkezdeni a tervezést és a szükséges összegek elkülönítését. Annál is fontosabb feladat ez a közös képviselők, intéző bizottságok és lakóközösségek számára, mert a felújítások eredményeképpen a rezsiköltségek akár a felével is csökkenthetőek. Így végeredményben a társasházakban élők rendszeres havi kiadásai jelentősen mérséklődhetnek” – hangsúlyozta a Házfórum.hu társasházszakmai fórum vezető szakértője. Sárvári Marcell mindehhez hozzátette: „Régiós összehasonlításban Magyarország ma még jelentős elmaradásban van az épületállomány épületenergetikai hatékonyságát tekintve. Ezt tükrözi az a tény is, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban már 2008 óta érvényben vannak azok a követelmények, amelyek Magyarországon csak 2018-tól lesznek hatályban”. A meglévő épületállomány energetikai állapotának javítása kapcsán a legkritikusabb kérdés természetesen az anyagi források biztosítása, amelyekből a társasházak és lakásszövetkezetek finanszírozni tudják a felújításokat. Ahogy arra Meichl Mátyás, a Társasházi Háztartás szaklap főszerkesztője felhívja a figyelmet: „a korszerűsítési munkálatok finanszírozhatóságát segítik a különféle műszaki vizsgálatok és felújítások elvégzésére elkülönített felújítási alapok. A felújítási alap képzése ugyan nem kötelező, de azon túl, hogy egy lakóházban mindig van mit korszerűsíteni, azért is ajánlott, mert számos pályázati kiírásban követelményként jelenik meg, akárcsak az energiatanúsítvány megléte.” A felújítási alapban összegyűlt források jó szolgálatot tehetnek a banki és pályázati konstrukciókban megkövetelt önrész előteremtéséhez is. A nagyobb munkálatoknál kiemelt szerepet kapnak a különböző uniós, állami és egyéb pályázatok. Erre jó példát mutatnak a Klímabarát Otthon, az Otthon Melege program keretében kiírt korábbi pályázatok, valamint – kisebb volumenű fejlesztések esetén – az OTP Bank által minden évben kiírt Társasházi Pályázat is. Emellett a társasházak is igénybe vehetik a felújításra is fordítható, támogatott kamatozású lakástakarék-pénztári konstrukciókat.
Nyolcadjára is elindítja a lakóközösségek életminőségének javítását célzó pályázatát az OTP Bank: a 2016-os Társasházi Pályázatra várhatóan február végétől nevezhetnek az indulók, olvasható a hazforum.hu-n. A 2016-os kiírás a tervek szerint magasabb díjazással és számos további nyereménnyel igyekszik majd támogatni a társasházi fejlesztéseket. Az eddigiekhez hasonlóan idén is három kategóriában hirdet majd győzteseket a pályázat, a kategóriák azonban várhatóan módosulnak a tavalyihoz képest. A pályázat ezek mentén főként a biztonság, a közösségépítés és a praktikus, kreatív újítások elősegítését szándékozik támogatni. (forrás: hazforum.hu)
