A hvg.hu arra kereste a választ, hogyan lehet tömegével, az érintettek sikeres együttműködésével elavult, rossz állapotú társasházakat felújítani úgy, hogy abba nem rokkan bele se az állam, se a tulajdonos, se a bérlő. Ráadásul úgy, hogy mindezek végén ténylegesen energiahatékony épületeket kapjunk, egy sor munkahelyet teremtsünk, és még a klímacélokat is felülteljesítsük?

Franciaországban a 2009-ben elfogadott Grenelle-törvénynek és az annak nyomán megalkotott helyi klímaterveknek köszönhetően (melyek pontosan meghatározták a felújítandó lakások mennyiségét és az elérendő energetikai besorolást) óriási lendületet kaptak az energiahatékonysági beruházások.

A Grenelle-törvény 2020-ig 800.000 szociális bérlakás energiahatékony felújítását tűzte ki célul. (Franciaországban a több mint 5 millió lakásból álló szociálisbérlakás-szektor a teljes lakásállomány 18 százalékát (forrás: INSEE) teszi ki.) A felújítások finanszírozása több lábon áll: jelentős összegű – bár az elmúlt években némileg csökkenő – állami támogatás, valamint kedvező kamatozású hitelek állnak rendelkezésre az önkormányzatok és bérlakás-üzemeltetők saját forrásaik mellett. Az EU-s pénzek csak kis részét alkotják a felújítások költségvetésének.

A bérlakásokat üzemeltető szervezetek jelentős mértékben járulnak hozzá a saját lakásaik felújításához. Ebben nemcsak az erős tulajdonosi elkötelezettségük tükröződik, hanem a törvényi kötelezettségük is. Meghatározott számú bérlakást kell felújítaniuk, illetve csak akkor kapnak felújításra állami, önkormányzati forrásokat, ha tényleges energiamegtakarítást érnek el.

Hogy mennyire valósulhatna meg mindez nálunk is? A hazai bérlakásszektor energiahatékony felújításának beindulását több tényező is akadályozza. Ha a kormány a rezsicsökkentésre fordított energiáinak legalább egy részét a fent említett hiányzó keretek megalkotására fordítaná, akkor a megvalósuló felújítások révén úgy csökkenne célzottan az alacsony jövedelmű családok rezsije és javulna az energiatakarékosság, hogy közben a klímavédelmi szempontok is érvényesülnek. Arról nem is beszélve, hogy a felújítások megindulásával tényleges munkahelyek jönnének létre, írja a hvg.hu.

Az eredeti cikk itt érhető el.

Február 15-éig kellett kifüggesztenie a közös képviselőknek a társasházakban a rezsicsökkentés eredményeit, ám a somogyi lakásszövetkezetek képviselői úgy vélik – összhangban a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségével –, hogy a kötelező hirdetmény felesleges, költséges, ráadásul, mivel a szövetkezetek éves gazdasági tervvel rendelkeznek, havonta nem is tudnak valós adatokkal szolgálni, írja a sonline.hu.

Néhány vélemény a cikkből a teljesség igénye nélkül.

– A rezsicsökkentéssel, mely a lakástulajdonosok számára kedvező változásokat hozott, alapvetően egyetértünk – jelentette ki a két legnagyobb kaposvári lakásszövetkezet vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóján Bogó József, a Lakásszövetkezetek Somogy megyei Szövetségének elnöke –, ám a közös képviselőkre terhelt feladatokat feleslegesnek tartjuk.

– Szó sincs húsz százalékos költségcsökkenésről – állította Bogó József –, jó, ha ötről beszélhetünk, sőt, az sem biztos, hogy a rezsicsökkentés egyáltalán jelentkezik a közös költségben, hiszen annak más tételei nőhetnek is. Amúgy a társasházak esetében a rezsicsökkentésnél sokkal látványosabb eredményt hozott a panelprogram, ráadásul ez utóbbi tartós költségmérséklődést jelent, a rezsiárak viszont előbb-utóbb úgyis nőni fognak.

– Nevetséges, hogy győzelmi jelentésekre köteleznek bennünket – vette át a szót Ács Sándor, a kaposvári Otthon Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója –, főként, ha akad olyan épület, ahol az e havi rezsicsökkenés konkrétan nulla forint, ugyanis a víz és a szemét díját kéthavonta számlázza a szolgáltató, azaz nincs papírunk a változásokról.

Az eredeti cikk a többi hozzászólással itt tekinthető meg.

Nyolcszáznyolcvan forint plusz áfa – négyzetméterenként ekkora bérleti díjat kell majd fizetniük azoknak, akik beköltöznek a XIII. kerületi önkormányzat által építtetett 100 lakásos Jász utcai passzívházba.

A 2,3 milliárd forintba kerülő épület az ország legnagyobb passzív társasháza lesz, a technológiának köszönhetően pedig évente 15 ezres lehet a fűtésszámla az önkormányzat becslései szerint, írja a hvg.hu.

A bokrétaünnepet január végén  tartották a XIII. kerületi önkormányzat épülő 100 lakásos passzívházánál. A beruházás 20-25 százalékkal drágább egy normál társasháznál, cserébe extrém alacsony lesz a fűtésdíj, olvasható a portálon.

A teljes cikk itt érhető el.

Családi házból több is van már az országban, amelynek meglepően alacsony a rezsiköltsége függetlenül a politikai kampányoktól és a hatósági árképzéstől. De már van olyan társasház is, amiben a lakók havi négyezer forintból megússzák a rezsit. A kulcsfogalom nem az állami akarat, hanem a fenntartható építészet. A hvg.hu két budapesti ökoházban járt.

Ezen a területen a fenntarthatóság leginkább a hatékony energiafelhasználást jelenti: minőségi építőanyagokat, jó szigetelést, jól záródó ablakokat, továbbá a nap, a szél, a víz, a föld energia felhasználását a lakótérben - definiálta a portál kérésére Piros Panna enteriőr dizájner az utóbbi években sokszor hallott frázist.

Budapest egyelőre egyetlen ökotársasháza Ferencváros rehabilitációs övezetében épült 2013-ban. A négyemeletes, 36 lakásos épületben a fűtés, a hűtés és a használati melegvíz-ellátás geotermikus energiával történik. Ehhez 12 darab talajszondára van „csupán” szükség, amelyek 100 méter mélyre lefúrva 12-14 hőfokos talajvizet pumpálnak fel a hőszivattyún, és így - kis rásegítéssel - az egész fal- és padlószerkezetet behálózó csőrendszerben keringő víz télen-nyáron biztosítja a termosztáttal állítható kellemes hőérzetet.

A geotermikus megoldással egy 50 négyzetméteres lakás havonta mindössze 4000 forintot költ rezsire, legyenek kint mínuszok, vagy hőségriadó. Utóbbi alkalmával például a lakásból elvont hőt hasznosítják a használati melegvíz előállítására.

A 40 milliós többletköltség egy lakásra lebontva kicsit több mint egymillió forint, azaz ennyivel többe kerül (a minőségi alapanyagok mellett) egy lakás kivitelezése. A havi 4 ezres rezsi azonban 100-200 ezres megtakarítást jelent évente egy normál lakás fenntartásához képest, azaz 5-6 év alatt bőven megtérül a többletbefektetés.

A teljes cikk és a témával kapcsolatos további részletek itt találhatók.

A törvénybe foglalt rezsicsökkentés mellett létezik olyan gondolkodás is itthon, amely szerint a megfizethető áramszámlához az út azon keresztül is vezethet, hogy a szolgáltatási minőség megtartása (vagy emelése) mellett kevesebb energiát fogyasztunk, írta a hvg.hu.

Érden ez a közvilágítás korszerűsítése kapcsán egy beruházással mintegy 41 százalékos fogyasztáscsökkentést produkálnak. Vagyis: évente 450 család átlagos fogyasztásának megfelelő áram árát takarítják meg. A befektetés öt éven belül megtérül, még úgy is, hogy a fejlesztést nem támogatják pályázati források, olvasható a portálon.

A teljes cikk itt olvasható el.

Már javában készítjük a társasházak közüzemi díjcsökkentéséről szóló kimutatásokat, amely hirdetményeket a kormány által előírt időpontig (február 15.) kihelyezzük a faliújságokra. Munkánk során összehasonlítottuk a 2012-es számlákat 2013 rezsicsökkentett számláival, meglepő számokat találtunk.

„A számok makacs tények” – hangzott el korábban felsőbb szinteken is, hol egy elszámoltatás, de talán még a rezsicsökkentés kapcsán is. A „közös tulajdonú épületrészeket érintő közüzemi szolgáltatások díja, valamint a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi szolgáltatások díja vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében jelentkező megtakarításról” kezdetű hirdetményt ki kell függesztenünk február 15-ig minden társasházba, amelynek tartalmaznia kell a 2013-as évre vonatkozó, a rezsicsökkentésben érintett közüzemi szolgáltatások (villany, gáz, szemétszállítás) kifizetett díját és a csökkentés mértékét. (A képen az ominózus társasház rezsicsökkentett díjai szerepelnek.)

Az adatok kigyűjtésekor azonban megnéztük az előző évi közüzemi számlákat is.

Az egyik 80 lakásos társasházunknak 2013. január 1-je és december 31-e között a közös villanyfogyasztása 918.799,- forintba került, de a rezsicsökkentés miatt 831.334,- forintot kellett fizetniük. Ezzel szemben 2012-ben ugyanennek a társasháznak rezsicsökkentés nélkül is 700.847,- forint volt a villanyszámlája.

Szintén ebben a társasházban a tavalyi gázfogyasztás 10.860.195,- forintba került, amit a kormánydöntés 9.804.288,- forintra csökkentett. Ezzel szemben a lakóközösség gázfogyasztása 2012-ben 9.040.800,- forintba került.

A szemétszállítás díja 2013-ban 3.223.893,- forint volt, a rezsicsökkentés 2.547.024,- forintra faragta ezt a költséget. Ezzel szemben ugyanez a társasház 2012-ben ugyanezért a szolgáltatásért 2.486.296,- forintot fizetett.

Tehát 2013-ban 1.820.241,- forint volt a 80 lakásos társasház megtakarítása.

A rezsicsökkentés nélküli összeg: 15.002.887,- A rezsicsökkentés utáni összeg: 13.182.646,-

Ezzel szemben 2012-ben rezsicsökkentés nélkül is a fenti 3 közüzemi számla 12.227.943,- forintjába került a társasháznak.

Azaz a rezsicsökkentés ellenére is közel 1 millió forinttal fizetett többet a társasház 2013-ban 2012-höz képest. És az időközben folyamatosan emelkedő banki és biztosítási költségeket még csak bele sem számoltuk. „A számok makacs tények.” Sőt, sokszor még annál is makacsabbak.

2014. január 20. - A budapesti közműszolgáltatók bevételkiesésének egy részét több milliárd forinttal kompenzálta a fővárosi önkormányzat, míg másutt erőteljes költségvisszafogásra, elbocsátásokra, fizetéslefaragásra kényszerültek a rezsicsökkentéssel érintett társaságok – írja a Napi.hu cikke után az index.hu.

A 2013-ban megkezdett rezsicsökkentés-sorozat eddig 230-240 milliárd forintot hagyott a lakosságnál a kormány szerint – vagyis nagyjából ekkora kiesés keletkezett a szolgáltatóknál. A Napi.hu körbekérdezte a cégeket, mihez kezdenek most.

A cikkből kiderül:

Budapestnek több milliárd forintjába került az, hogy a rezsiharc a távhőt és a kéményseprést sem kímélte. A Főkétüsz Kft.-t 540 millió, a Főtáv Zrt.-t 5 milliárd forinttal kompenzálta a főváros.

A Főtáv így is elküldött több mint száz dolgozót.

A magánvállalatok számára viszont csak a költségcsökkentés maradt, beleértve az elbocsátásokat és a beruházások visszafogását.

A veszteséges Elmű munkavállalóinak több mint tíz százalékát küldte el eddig.

Az EDF Démász a korábbi beruházási keretének felét tudja csak elkölteni idén, ami a magyar beszállítóikat is érinti.

Az olasz ENI tulajdonában álló Tigáz is elbocsátásokat és a tervezett beruházások elhalasztását tervezi.

A kéményseprőcégek különösen rossz helyzetbe kerültek, több cég lehúzta a rolót, mások pedig bércsökkentéssel, elbocsátásokkal, a szakmunkásképzés beszüntetésével, a műszaki fejlesztések elhalasztásával reagáltak.

A cikket ITT találtuk.

2014. január 15. - Akár az éves energiafogyasztás 90 %-a is megtakarítható lenne a magyarországi lakásoknál korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel az FHB Bank és az ELTINGA közös kutatása szerint. A hazai piacon az elmúlt években ötről tíz cm-re nőtt a szigetelések átlagos vastagsága. A tozsdeforum.hu cikke.

A magyarországi lakóépületek többsége energetikai szempontból elavultnak mondható, 60 %-uk 1980 előtt épült és csak mindössze 15 %-uk készült az elmúlt 10 évben. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2/év körül alakul, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatti, azaz a fogyasztásnak akár a 90 %-a megtakarítható lenne korszerűbb és szakszerűbb épületszerkezettel – derül ki az Energiaklubos eredményekre épülő felmérésből.

Az elemzés szerint a tégla társasházak fajlagos energiaigénye a családi házak fogyasztásának nagyjából felét teszi ki (200-300 kWh/m2 évente). Jelentősen megváltozott ugyanakkor a panel épületek helyzete, és az is előfordulhat, hogy a házgyári elemes épületek fogyasztása alacsonyabb mint a családi házaké vagy a téglaépítésű társasházaké. Ez egyrészt az épületek méretéből és külső fal, belső fal arányából következik, másrészt pedig abból a tényből, hogy a panel épületállomány nagy részét az elmúlt évtizedben szigetelték.

A szigetelés és az energetikai korszerűsítés hatásaira jó példa a Faluház, Magyarország legnagyobb lakóháza. A 884 lakásos épületben 2004-2005 során egy kisebb, míg 2009-ben egy átfogó energiahatékonysági felújítás történt. Utóbbi során külső hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, egyedi mérést lehetővé tevő fűtéskorszerűsítésre és napkollektorok felszerelésére is sor került. A beruházásnak köszönhetően a háztartások számára a legnagyobb terhet jelentő éves távhő-költség a 2004-es átlag nettó 220 ezer forintról 2011-re nettó 150 ezer forintra csökkent. A fejlesztés hatására nőtt a Faluházban található lakások értéke is. Egy átlagos méretű (50 m2 körüli alapterületű) lakás esetében a felújítás mintegy egymillió forinttal növelte az értéket.

A korábbi, sok esetben elavult energetikai technológiával épült hazai lakóépület-állomány megújulása nagyon lassan halad, és elsősorban a költségek határozzák meg, hogy milyen jellegű beruházásokat hajtanak végre. Így míg a fűtési rendszer korszerűsítése ritka esemény, az ablakcserék, a hőszigetelés az állomány nem elhanyagolható részén már lezajlott.

Fontos figyelembe venni azt is, hogy bár a korszerűsítés nagymértékben csökkenti a rezsiköltséget és növeli az ingatlan értékét is, jelentős terhet ró a tulajdonosokra. A Faluház esetében például lakásonként mintegy 1,3 millió forintba került a felújítás, így nem valószínű, hogy a lakók teljesen saját erőre alapozva is belekezdtek volna a projektbe. A megtérülés azonban jóval kedvezőbb, ha külső (állami, EU-s) forrás is rendelkezésre áll, ami így a felújítás megvalósítására és ezáltal jelentős megtakarítás elérésére ösztönözte a tulajdonosokat.

 „Az elmúlt években egyértelmű elmozdulás volt tapasztalható a hazai piacon a vastagabb szigetelések felé. Míg az ezredfordulón 5 cm volt a szigetelések átlagos vastagsága, addig napjainkra ez az érték 10 cm-re nőtt. A magyar fogyasztók kezdik felismerni, hogy a vastagabb szigetelés jelentette többletköltség lényegesen kisebb, mint amennyi plusz megtakarítást hozhat egy ilyen megoldás” – mondta el Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke.

Ha 5 cm-rel növelik a szigetelés vastagságát, az 8 %-kal csökkentheti az adott ingatlan fűtési költségeit. A régió egyik legnagyobb építőanyag gyártójának számító Masterplast vezetője szerint az ingatlanok állami vagy uniós támogatással megvalósuló energetikai korszerűsítése fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai építő- és építőanyagipar növekedésnek induljon, ezáltal új munkahelyek jöhetnek létre és akár újabb beruházások kezdődhetnek.

Az eredeti cikk ITT található.

2014. január 15. - Lakóházban és üdülőben kizárólag a háztartásban képződött veszélyes hulladékot és csak a közös helyiségekben lehet gyűjteni – egyebek mellett ezt tartalmazza a hulladék törvény végrehajtási rendeletének tervezete, amely a kormány honlapján jelent meg. A Napi Gazdaság cikke.

A gyűjtő – például a társasház – csak akkor gyűjthet veszélyes háztartási hulladékot, ha annak elszállítására van hulladékgazdálkodási engedélye. Amennyiben az ilyen anyag tárolására szolgáló konténer megtelik, az elszállításáról azonnal intézkedni kell. Bár a tervezet nem nevesíti, de háztartási veszélyes hulladék például a használt sütőolaj, elem, fényforrás vagy elektromos eszköz.

A veszélyes hulladék begyűjtője az elszállításra gyűjtőjáratot szervez. Amint birtokba veszi a veszélyes hulladékot, az a tulajdonává válik. Alkalmanként legfeljebb 2 tonna veszélyes hulladék adható át a gyűjtőnek, de súlyától függetlenül el kell szállítani a hulladékká vált gázüzemű-, elektromos- és elektronikus berendezéseket, továbbá az olajat, valamint az elemet és az akkumulátort is.

A hulladék gyűjtője szállítási lapot állít ki a veszélyes hulladékról, amelyet 10 évig kell megőrizni. A szállító – a lap átadása után is – csak olyan hulladékot szállíthat el, amelyre hulladékgazdálkodási engedélye van.

A hulladékkezelő nem köteles átvenni azt a veszélyes hulladékot, amely különbözik a gyűjtővel kötött szerződésben foglaltaktól, vagy a szállítás módja olyan, hogy veszélyt jelent a környezetre – például lyukas a konténer. Ilyenkor a veszélyes hulladékot vissza kell szállítani a begyűjtőnek.

Az eredeti cikket ITT találtuk.

2013. december 10. - 500 millárd forintos keretösszegből indulhat a jövő év februárjában a "Panel III." nevet viselő program. Ebből a kormányzati ígéretek szerint 2020-ig 380 ezer panellakást újítanak fel. A nem panelek, mely a hazai lakásállomány 4/5-e, és kisebb a felújítottsági mutatója, mint a paneleknek, egyelőre arra várnak, hogy stratégiájuk legyen - amit 2013 júniusára ígértek.

Nagyszabású panellakás-felújítási programot hirdetett kedden a kormány, de a kérdés, hogy az 500 milliárd forintot miért csak rájuk költenék?  Az összeg egyharmada a Magyar Energiahatékonység Intézet (MEHI) szerint "biztosan vissza nem térítendő támogatás lesz uniós forrásból", a többi pedig bizonytalan forrású, visszatérítendő támogatás. A Nonprofit Kft. szakmai szervezetént nem tartja indokoltnak, hogy csak a panelek pályázhatnak majd.

A MEHI közleményében elismeri, hogy az NFM régi adósságát törlesztette, amikor bejelentette a lakossági energiahatékonysági program indulását, mely kiszámítható módon nyújthat támogatást a szigetelni, kazánt cserélni, nyílászárót cserélni akaróknak. Az évi felújítási volument 54 ezer lakásra kalkulálva a felújítások 7 évig évi 70 milliárdba kerülnek majd. Vagyis egy  lakásra 1,3 millió forint felújítási összeg jut.

Az NFM tájékoztatásából kiderült, hogy a források egyharmada (évi kb. 23,8 milliárd forint) eu-s forrásokból, a KEHOP-ból származik. Az azonban a közlemény szerint nem egyértelmű, hogy a többihez miből termetődik meg a forrás. A tárca áltl tartott sajtótájékoztatón felmerült az MFB hitel, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer, illetve a társasházak saját vagyona, vagy a társasházak által igényelt hitelek formula, de egyelőre ezek csak ötletek.

Volna más út is

A tervezett források (feltéve, hogy a kétharmad is állami forrásokból származik, akár hitel, akár vissza nem térítendő támogatás formájában) a szakmai szervezetek által megfogalmazott lakossági energiahatékonysági beruházási forrásigényeknek megfelelnek. Az öt szakmai szervezet - köztük a MEHI - támogatásával novemberben megjelent Hazai Hatékonyság program évi 40 ezer lakás felújítását szorgalmazta évi 60 Mrd Forintból, amelyből 20 Mrd Forint származna a KEHOP-ból.

Feltűnő azonban, hogy a tervekben jelenleg csak a panellakások szerepelnek, a társasházak, illetve családi házak számára történő támogatásról nem volt szó, noha a hazai lakásállomány 82 százaléka nem panellakás. Horváth Attila Imre államtitkár elmondta, hogy a nem panellakásokra vonatkozó terveket majd az Épület- Energetikai Stratégiából ismerhető meg, ám ezt a tervet bár az idén júniusra ígérték, végül októberben sem jutott el a társadalmi egyeztetésre.

Bart István, a MEHI ügyvezető igazgatója nem érti, hogy mi indokolja a panellakássokkal való kivételezést, hisz nemcsak hogy a magyar lakások ötödéről van szó, de ebben a szegmensben a felújítási arány is magasabb siznte jutott mára, mint a családi házaknál, vagy a társasházaknál."Számos kutatás igazolja továbbá, hogy nem igaz az, amit az NFM állít, miszerint a panelekben érhető el a legnagyobb lakásonkénti energia-megtakarítás.  Fontosnak tartjuk, hogy a panelek mellett a családi és a társasházak is részesüljenek az állami forrásokban" - mondta az ügyvezető.

Az eredeti cikket itt találtuk.

2013. november 28. - A társasházkezelő cégeknek házanként több ezer forintos veszteséget okoznak a rezsihirdetmények, amelyeket kötelező lesz kitenniük a lépcsőházakba jövő évtől. Ráadásul sok esetben ez a költség arra megy majd el, hogy havi pár száz forintos spórolásokról számoljanak be a lakóknak. A hvg.hu cikke.

Meglehetősen ésszerűtlen törvényjavaslatot nyújtott be Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője még november végén. E szerint ugyanis a közös képviselőknek jövő évtől hirdetményt kell kitenniük a társasházi lépcsőházakba a házak rezsicsökkentéssel elért megtakarításáról. Az ötlet a társasházkezelő cégeknek komoly veszteségeket fog okozni, de valószínűleg politikai haszna sem sok lesz. A hirdetményeken ugyanis sok esetben sovány spórolásról kell majd beszámolniuk a közös képviselőknek. Volt olyan közös képviselő, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a kormánypárt csak kinevetteti magát a változtatással, és negatív reklámot csinál a rezsicsökkentésnek.

Egy értelmetlen pluszköltség

A törvényjavaslat szerint a társasházkezelőknek azt kellene közzétenniük, hogy tételenként, havonta összesen mekkora megtakarítása származott a háznak vagy a lakásszövetkezetnek a rezsicsökkentésből a közös tulajdonú épületrészekben. Emellett a lakókat minden évben február 15-ig írásban kell majd értesíteni, mekkora a közös megtakarítás rájuk eső része.

A legnagyobb probléma abból lesz, hogy a társasházkezelőknek ki kell tenniük a rezsihirdetményt. Ez ugyanis havonta 2-3 ezer forintba fog kerülni a közös képviselőknek, és a törvényjavaslat megtiltja nekik, hogy a többletköltséget kiszámlázzák a társasházaknak, vagyis le kell nyelniük. A többletköltség abból adódik, hogy havonta egyszer egy munkaóra elmegy majd a hirdetmény elkészítésével, kiszállításával, és a kifüggesztés dokumentációjával. További kiadás lesz a kiszállítással járó benzinköltség.

A havi 2-3 ezer forint évente 24-36 ezer forintos veszteséget jelent ezeknek a cégeknek. Ez azt jelenti, hogy az új kötelezettség miatt a kezelő cégek társasházanként hozzávetőleg egyhavi díjukat elveszítik, a közös képviselő díja ugyanis általában 20-30 ezer forint + áfa – mondta a hvg.hu-nak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Egy 10 házat kezelő cégnek ez évente elméletileg több mint 300 ezer forintos veszteséget jelent majd. Van olyan társasházkezelő cég is, amely 200 házat kezel, a veszteség ott már a 3 millió forintot is elérheti, mivel a hirdetmény kiszállítását legfeljebb minden második alkalommal tudják más tevékenységhez kapcsolni, amit eddig is végeztek. Ekkora veszteségeket a társasházkezelők elnöke szerint nem lesznek képesek lenyelni.

Ezen felül a törvényjavaslat alapján a fogyasztóvédelmi hatóság meg is bírságolhatja a társasházkezelőt, ha a lépcsőházban nem lesz kinn a rezsicsökkentéses hirdetményt. Ezt egyébként azért sem értik a társasházkezelők, mert szerintük nem is tartoznak a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá.

Sovány megtakarítások az áramszámlán és a szeméten

A törvényjavaslat ésszerűségét a kommunikációs többletköltség mellett az kérdőjelezi meg igazán, hogy a rezsihirdetmény 2-3 ezer forintos havi költsége sok esetben arra fog elmenni, hogy a pár száz forintos megtakarításról tájékoztassák a lakókat. A spórolás elsősorban a kisebb társasházak esetében lesz látványosan kevés a társasházkezelők szövetségének elnöke és a hvg.hu által megkérdezett cégek szerint.

A lépcsőházakban két hirdetmény fog biztosan szerepelni: a közös helyiségek áramszámláján és a szemétszállításon elért megtakarítás. Egy 12 lakásos társasházban kifüggesztett hirdetményen a közös áramon elért havi megtakarítás két ekkora társasház idei számlái alapján nagyjából 100-200 forint között lesz. Eszerint az egy lakásra jutó havi megtakarítás a közös terek villanyszámlájából körülbelül 8-16 forint.

Minél nagyobb azonban egy társasház, annál látványosabb lesz a közös számlákon elért megtakarítás is. Egy harminc lakásos társasház például a közös villanyszámlán havonta 469 forintot spórolt idén. Lakásokra lebontva azonban ez sem sok, kerekítve 16 forint havonta. Kaptunk adatot egy 60 lakásos ház idei számláiról is: ők havonta 5955 forintot spóroltak, ami lakásonként már 100 forintos megtakarítást jelent.

Ezen kívül a szemétszállításról is ki kell majd függeszteni egy hirdetményt, erről azonban még nehezebb általános megállapításokat tenni, mint az áramszámláról, önkormányzatonként ugyanis nagyon eltérő lehet a szemétdíj. Ezt a rezsitételt júliustól, a rezsicsökkentés második hullámában mérsékelte a kormány, mégsincs garancia arra, hogy ez a tétel mindenütt kisebb lesz. Hallottunk például olyan vidéki önkormányzatról, amely júliustól közel felével csökkentette a szemétszállítás díját, majd novembertől visszaemelte a rezsicsökkentés előtti összegre, ha a társasházak nem voltak hajlandóak áttérni a szelektív hulladékgyűjtésre, amely a korábbinál is nagyobb költséggel járna.

Az az általános megállapítás megkockáztatható, hogy ahol az önkormányzat nem él hasonló trükkel, a szemétszállításon látványosabb lesz a spórolás, mint az áramszámlán. Az előbb említett egyik 12 lakásos társasház esetében például július óta 2360 forintot spóroltak a szemétszállítás költségén, ami lakásonként közel 200 forint. Az említett 30 lakásos társasháznál jóval nagyobb volt a megtakarítás, havonta összesen 14 951 forint, vagyis lakásonként körülbelül 500 forint spórolásnak örülhetnek a lakók. Az egy lakásra jutó megtakarítás a 60 lakásos társasházban is körülbelül ekkora összeg volt.

Néhol a vízdíjat és a fűtést is ki kell tenni

A közös áram és a szemétszállítás díján kívül több társasházban is közös a vízdíj elszámolása, így ezt is ki kell majd függeszteni a lépcsőházakba. A vízdíjon elért spórolást még nehezebb általánosítani, hiszen attól függ, hány lakásnak nincs saját vízórája. Van olyan 12 lakásos társasház, amely 50 forintot spórolt havonta összesen a vízdíj júliusi csökkentése óta, és van olyan 30 lakásos, amely közel 1200 forintot. Lakásokra lebontva ez szintén nem nagy összeg.

Emellett a hirdetményekre néhány helyen még a fűtésdíj, és esetenként a fűtők díja is felkerülhet (például olyan házakban, amelyekben közös kazán van). Ahol ez azt jelenti, hogy a lakások gázszámlája közös (amit lakásokra arányosan lebontanak), ott ez lehet majd a leglátványosabb tétel a hirdetményeken, ebben az esetben azonban a közös használatú terek költsége és a magánköltségek összemosódnak, tartalmazza ugyanis a lakások fűtésének költségeit is. Ezen kívül vannak olyan társasházak, amelyeknél a hirdetményekre kikerülhet a hőszolgáltató díj is. Ez nem lesz nagy tétel: az említett 30 lakásos ház esetében havonta 1600 forint volt január óta, a 60 lakásos társasháznál pedig közel 15 ezer forint. Vagyis lakásonként itt is pár száz forintos megtakarításról számolhatnak be a közös képviselők.

Csökkenhet a közös költség?

A javaslatot benyújtó fideszes képviselő szerint a javaslattal jelentősen csökkenteni fogja a társasházi közös költségeket. Mint szombaton fogalmazott: "A közös költségeket ismét faragni fogjuk”, és hozzátette, kezdeményezésének húszszázalékos csökkenést kell eredményeznie a lakószövetkezeti és a társasházi lakásokban.

Komoly az esélye azonban, hogy a jövő nem a képviselő várakozása szerint alakul. Hiába mérséklődik ugyanis az áram és a szemétszállítás díja, a közös költség a társasházkezelők visszajelzése szerint szinte biztosan nem fog csökkenni. A közös költség ugyanis több tételből áll, amelyek közül néhány jelentősen emelkedett. Így, amit az egyik oldalon megnyernek a lakók, a másik oldalon elveszítik. „Visszaosztás biztosan nem lesz” – fogalmazott egy több társasházat kezelő közös képviselő cég munkatársa.

A közös költség jellemzően tartalmazza a ház felújítási alapjába történő befizetéseket, a biztosítási díjat, a szemétszállítás díját, a közös képviselő díját, a karbantartási költségeket, a banki és postaköltségeket, a hiteleket, a lépcsőházi világításra és a lift üzemeltetéséhez elhasznált áram számláját. Emellett a közös költségbe beletartozhat a már említett fűtésdíj vagy a távhő díja is.

A tranzakciós adó miatt azonban jelentősen emelkedtek idéntől a banki költségek. Egy 80 lakásos vidéki társasház tranzakciós költsége például eddig 130 ezer forint körül alakult évente, idén viszont ez a tétel eléri a 180 ezer forintot is. Emellett a társasházkezelő cégek évek óta nem emelték a közös költséget, és ugyanez a helyzet a karbantartási kiadásokkal is. A biztosítási díj is évről évre emelkedik az infláció mértékével. Ezzel szemben áll a rezsicsökkentéssel csökkentett közös áram- és szemétszámla, ez azonban valószínűleg nem lesz elegendő e költségek növekedésének ellensúlyozására.

Az eredeti cikk itt olvasható.

2013. november 26. - Újraindul az előző kormányzat által 2009-ben meghirdetett, de forráshiány miatt leállított panelprogram – jelentette be november végén a nemzeti fejlesztési miniszter.

"A hiányzó fedezetet lépésről lépésre, úgy is mondhatnám, forintról forintra sikerült előteremtenünk" – mondta Németh Lászlóné. Hozzátette: mintegy nyolcezer lakás újulhat meg a Panel II. program során a következőkben. "Számításaink szerint ez közel kilencmilliárd forintos lehetőséget fog az építőipar, a felújításban részt vevők számára jelenteni" – fogalmazott.

A miniszter kitért arra is, hogy a panellakások építésekor a gyorsaság és nem a környezetbarátság vagy a takarékos működés volt az elsődleges szempont, ezért a lakók költségeinek csökkentése és az ország nemzetközi vállalásainak teljesítése érdekében szükség van ezekre a munkákra.

Emlékeztetett: az elmúlt három évben 215 ezer hazai lakásban történt energetikai korszerűsítés, ami évente 100 ezer tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást.

Németh Lászlóné megjegyezte: ezt a programot 14 milliárdos forráshiánnyal vették át a 2010-es kormányváltáskor, ezt két év alatt sikerült 8,9 milliárdra csökkenteni. A múlt év végéig további 4,56 milliárd forintot sikerült szén-dioxid-kvótaértékesítésből erre a célra fordítani.

Hozzátette: a most előteremtett összeggel "a Panel II. program befejezéséhez szükséges összeg a rendelkezésünkre áll", így támogatni tudják az eddig tartaléklistán lévő 140 lakóközösség által igényelt támogatást, ezzel a programot "2009 óta körüllengő bizonytalanság véget ért".

A teljes cikk itt olvasható.

2013. november 25. - Beköltözik a politika a társasházakba tavasszal, ettől tart több közös képviselő is, miután a Fidesz egy új javaslatban nekik is feladatot szán a rezsicsökkentés kommunikálásában. Jövőre a közös képviselőknek kötelező lesz a házban kifüggeszteni, mennyit nyertek a lakók a rezsicsökkentéssel, különben bírságra számíthatnak. Ki lesz majd a hibás akkor, ha egy lakó letépi a hirdetményt?

Több közös képviselőt is megdöbbentett a fideszes Németh Szilárd legújabb törvényjavaslata, amely arra kötelezi őket, hogy a lépcsőházban kommunikálják a rezsicsökkentést. A fideszes képviselő pénteken benyújtott javaslata szerint a közös képviselőknek legkésőbb 2014. február 15-ig ki kell függeszteniük lépcsőházban, hogy az egyes szolgáltatásokon mennyit spórolt a társasház vagy a lakásszövetkezet.

A javaslatban szerepel a hirdetmény sablonja is, amelynek minden magyar lépcsőházban kötelezően kint kell lennie jövőre. Igaz, helyesírási hibával, mert a hirdetményt a tervezetben hosszú í-vel írta a beterjesztő. Ha egy közös képviselő nem teszi ki ezt a hirdetményt, fogyasztóvédelmi bírságra számíthat. A javaslat indoklásából nem derül ki, hogy Németh milyen elgondolás alapján dolgoztatná meg a közös képviselőket.

Megindul a politizálás a lépcsőházakban

"Özönlenek hozzánk a megdöbbenő és értetlenkedő e-mailek" – mondta az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Szerinte a közös képviselők leginkább attól tartanak, hogy ezzel a változtatással beköltözik a lépcsőházakba a politika, mert a lakók egy része valószínűleg nem fog örülni a kormány kommunikációját erősítő hirdetménynek. "A baloldali lakó letépi, a jobboldali visszaragasztja, aztán a tavaszi közgyűléseken nyilvánosan is egymásnak esnek" – mondta Kaplonyi, aki szerint a közös képviselőknek mindenhol távol kell tartaniuk a politikát a lakóközösségek mindennapjaitól.

A kormány szerint a lakóknak tudniuk kell, mennyivel csökkent a ház rezsije

Egy közös képviselő, aki több budapesti, XIII. kerületi társasházért is felel, azt mondta: jelenleg is előfordul, hogy aktuálpolitikai megjegyzéseket tesz egy lakó, és szerinte elkerülhetetlen, hogy a kötelező hirdetmények miatt a közgyűléseken is "záporoznak majd a politikai kritikák". Legutóbb lekommunistázta őt egy lakó, amikor a házakban kifüggesztette a polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzati képviselő elérhetőségeit (a XIII. kerületben MSZP-s a polgármester), és a lépcsőházban kirakott tábla pár nap múlva eltűnt.

Egy másik, II. kerületben dolgozó közös képviselő szintén megdöbbent a javaslaton, mert szerinte nem a közös képviselő feladata, hogy a házban hirdesse a kormány intézkedését. Szerinte a lakóknak csak az számít, hogy mennyi a rezsi végösszege, amelyet az év végi elszámoláson fel is fog tüntetni. Azt mondta, nem számít "lázadásra vagy beszólásokra", ha kiteszi a hirdetményt, szerinte a lakók többségét nem fogja érdekelni, a külföldi lakók pedig nem is fogják érteni.

Mi van, ha másnapra eltűnik?

Kaplonyi György szerint a közös képviselők a fogyasztóvédelmi bírságot sem értik, mert a közös képviselő nem egy szolgáltató szervezet, hanem a lakók által választott tisztségviselő, így az elnök nem érti, miért vonatkozik rá a fogyasztóvédelmi törvény. "Ráadásul, mi történik, ha egyik nap kiragasztjuk, majd másnap eltűnik?" – magyarázta Kaplonyi. A szervezet ezért azt javasolja, hogy a képviselők majd fényképpel dokumentálják és esetleg tanúkkal is bizonyítsák, hogy rendben kiragasztották a hirdetményt.

A II. kerületi közös képviselő azt mondta, hogy az is megfordult a fejében, hogy ha ilyen esetben (rejtélyes módon eltűnik a hirdetmény) bírságot kap, akkor a közgyűlésen megszavaztatja, hogy a társasház fizesse ki a büntetés összegét. A jelenlegi javaslat alapján ennek nincs akadálya, ha a közgyűlésen a lakók többsége megszavazza.

Eddig sem bízták a véletlenre

A kormány tavaly döntött arról, hogy mérsékli a közüzemi díjak árát: először az idén januártól tíz százalékkal csökkentették a lakossági gáz, villamos energia és távhő árát, majd novembertől újabb 11,1 százalékos mérséklés következett. Júniusban pedig a szemétszállítási, valamint a víz- és csatornadíjak ára csökkent. A Fidesz nem bízta a véletlenre, hogy a fogyasztók értesülnek-e az intézkedésről: gondoskodott arról, hogy a számlákon is látszódjon, mennyivel csökkent a rezsi.

Az év elején először egyszerűsítették a közüzemi számlákat, mégpedig úgy, hogy narancssárga színnel külön sorban kellett feltüntetni, hogy a fogyasztók hány forintos megtakarítást értek el a rezsicsökkentéssel, külön kiemelve, hogy mindez a kormány döntésének köszönhető. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság folyamatosan vizsgálta, teljesítik-e a szolgáltatók az előírásokat, és a nyári ellenőrzéskor tíz távhőszolgáltatónál összesen 56 ezer hibás számlát talált. A közműcégeknek emiatt számlánként tízezer forint kötbért kellett fizetniük a fogyasztóknak.

Talán a több tízezer hibás számla is közrejátszott abban, hogy október végén Németh Szilárd újabb javaslatot nyújtott be arról, hogyan kell kinézniük a számláknak. Ebben a javaslatban a fideszes képviselő előírta, milyen betűmérettel (11-es) és milyen háttérszínnel (például az áram esetében #FF7F50 kódszámú coral, földgáz esetében #FF8C00 kódszámú darkorange) kell nyomtatni a számlákat. Az elfogadott törvény szerint mindezt Times New Roman betűtípussal kell írni, de Németh Szilárd, úgy tűnik, meggondolta magát, és a mostani javaslatban Arialra módosítaná a betűtípust.

A javaslatával kapcsolatban kerestük Németh Szilárdot, de egyelőre nem értük el. A Fidesz sajtóosztálya azt írta, hogy a párt támogatja a javaslatot, "hiszen a társasházban élő és közös költséget fizető emberek jogos elvárása, hogy hiteles és átlátható tájékoztatást kapjanak a rezsicsökkentés hatásáról és arról, hogy jelentkezik mindez a közös költségekben, amelyet ők fizetnek". A párt szerint "ez alapvető fogyasztói jog, nem politikai kérdés".

Az eredeti cikk itt található.

2013. november 18. - A hazai lakóingatlanok 70 százaléka elavult, minden tizedik – azaz több százezer lakás – pedig annyira rossz állapotban van, hogy már felújítani sem lenne érdemes – derül ki egy felmérésből. A legelterjedtebb lakástípus brutális mennyiségű energiát használ el. A cikket a hvg.hu-n találtuk.

A több mint 2,5 millió magyarországi családi ház legelterjedtebb típusa átlagosan több mint kétszer annyi energiát használ el, mint a nyolcvanas években épült panelek – írja a Napi.hu egy nemrégiben készült felmérés alapján. Manapság elképzelhetetlen lenne, de a nyolcvanas években csak panellakásból évente több mint 25 ezer épült.

A felmérés egyebek mellett energetikai szempontból is vizsgálta a hazai ingatlanokat, ezek szerint a hazai lakóingatlan-állomány 70 százaléka elavult, minden tizedik – azaz több százezer lakás – pedig annyira rossz állapotban van, hogy már felújítani sem érdemes. Összességében több mint 2,5 millió családi ház és lakás, 925 ezer társasház 84 ezer lakással, és 703 ezer lakást tartalmazó több mint 31 ezer iparosított társasház (nagyrészt panel) került a statisztikába.

A 15 típus közül a legtöbb épület az 1945 és 1979 között létesült családi ház (több mint 672 ezer), ugyanekkora lakásszámmal, átlagosan 140 négyzetméteres alapterülettel. A panelek többsége (több mint 324 ezer lakás) 1979 előtt épült, időarányosan viszont a nyolcvanas években pörgött föl igazán a "házgyár", ugyanis ekkor évente több mint 25 ezer lakás épült. A leggyakoribb családiház-típus jelenlegi átlagos primer energiafelhasználása (405 kilowattóra/négyzetméter/év) közel kétszerese a '79 előtti iparosított technológiájú épületekének (218-244), és több mint kétszerese a nyolcvanas évek paneljeiének (200 kilowattóra/négyzetméter/év).

Az eredeti cikk itt érhető el.

2013. október 30. - Tízmilliárdokat vesz ki a jövő évi költségvetésből a rezsicsökkentés, de a kormány nem számol ezzel. Így hamar elérhetünk arra a pontra, amikor megszorításokat kell bevezetni a kiesett összegek pótlására – írja a hvg.hu.

November 1-jétől újra jelentősen mérséklődnek a lakossági gáz- és villamosenergia-árak. Az eddigi, összesen 20 százalékos csökkentéssel kapcsolatban a kormánypártok azt kommunikálják, hogy a jövő évi költségvetés a rezsicsökkentés költségvetése lesz. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a büdzsé tervezésekor valóban számoltak-e a csökkenő energiaárakkal.

A gazdaságkutató intézet szerint a tények azt mutatják, hogy a jövő évi költségvetés csak a szavak szintjén a rezsicsökkentés költségvetése, és nem a számokén. Az is látszik, hogy a büdzsé tervezetének betarthatóságát a rezsiköltségek leszorítása éppenhogy csökkenti. Más szavakkal tehát a rezsicsökkentés következményeként a nem kellően magalapozott költségvetés miatt jövőre újabb költségvetési megszorítás valószínűsíthető.

Nagy bevételkiesést okoz a rezsicsökkentés

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban általában arról van szó, hogy ennek a legnagyobb vesztesei a szolgáltatók, amely cégek úgy kénytelenek az energiát a lakosságnak szolgáltatni, hogy annak a beszerzési ára nem, csak az értékesítési ára csökken. Arról azonban nem esik szó, – és ez igaz a kormányra is – hogy a csökkenő rezsi egyúttal csökkenő költségvetési bevételeket is jelent. Ennek pedig leglátványosabb eleme az áfa, hiszen a gáz- és a villamos energiát ugyanúgy terheli, és meg is kell fizetni, mint például az élelmiszerek után.

A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai szerint 2012-ben a lakosság áramszámlája 470 milliárd forint volt, amelyből 100 milliárd forint, mint áfabevétel a költségvetésbe folyt be. Ez a földgáz esetében 485 milliárd forintot tett ki, amelynek mintegy 103 milliárd forint volt az adója. A januári 10 százalékos rezsicsökkentés hatására a kormány kb. 20 milliárd forint áfabevételről volt kénytelen lemondani.

A mostani 11,1 százalékos csökkentésnek is van az idei évi költségvetésre hatása, de leginkább a jövő évet terheli. A csökkentés további kb. 18-19 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Azaz 2012-höz képest a rezsicsökkentés csak a villamos energia és a földgáz esetében mintegy 40 milliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket.

Ezenkívül további két tényező is van, ahol megjelenik a rezsicsökkentés hatása. Egyrészt a társasági adó, amely esetében az energiaellátók alacsonyabb bevételei miatt kisebb adófizetési kötelezettségük lesz. Másrészt az ún. energiaellátók jövedelemadója, ahol a 2013-as előirányzathoz képest 19 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a kormány a jövő évi költségvetésben. A költségvetés indoklásában az is szerepel, hogy ez a csökkenés jelentős részben a rezsicsökkentés miatt következik be.

Ezen három tételt összeadva 2012-hez képest 60 milliárd forinttal csökken az állam bevétele a rezsicsökkentés miatt.

Mivel számolt a kormány?

Amennyiben a rezsicsökkentés költségvetése a jövő évi, akkor ennek markánsan meg kellene jelennie a büdzsé tervezetében. A törvényjavaslatban valójában 10 alkalommal kerül elő a rezsicsökkentés és ebből 6 esetben arról az oldalról, hogy milyen bevételkiesést is okoz, és ezt miképpen kell kompenzálni. Két alkalommal arra való hivatkozásként található meg a szövegben, hogy ezáltal fog növekedni a lakossági kereslet, majd még további két alkalommal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság érvel a rezsicsökkentés ellenőrzésével, mint kiemelt feladattal.

A kabinet az áfabevétel kiesésével kapcsolatban láthatóan nem számolt a rezsicsökkentés hatásával. Továbbra is irreális terveket fogalmaz meg, és olyan bevétellel számol, amely nem fog összejönni – állítja a Policy Agenda. A 3000 milliárd forintos bevételi terv az idei előirányzathoz képest ugyan csak 1,6 százalékkal magasabb, de a várható idei teljesüléshez képest a Policy Agenda számításai szerint már 11százalékkal. Ehhez képest további bevételek kiengedése a költségvetésből könnyen tűnhet felelőtlenségnek.

Természetesen számolhat azzal a kormány, hogy a rezsicsökkentés során a lakosságnál maradó megtakarítás megjelenik a gazdaságban. Gondolhatnak arra, hogy a lakosság ezen összeget elkölti majd valamilyen fogyasztásra és ez szintén növeli az állam adóbevételeit. Ennek lehet ugyan realitása is, de az eddigi adatok utalnak arra, hogy a lakossági kiadások ennek függvényében egyéb területeken emelkednének. Azaz akár növelhetnék is a háztartások a megtakarításaikat, de reálisabb azt feltételezni, hogy olyan kiadásaik vannak (pl. törlesztőrészletek), amelyekhez nem társul költségvetési adóbevétel.

Az eredeti cikk itt található.

2013. október 28. - Csupán néhány tízezer forintos pénzbírságot kockáztat, aki saját kezűleg köti be otthon a gáztűzhelyét. Miközben ha kihívunk egy gázszerelőt, aki a szabályoknak megfelelően jár el, költséges pluszberuházásokra kényszerülhetünk. Egy abszurd példa arra, hogy egy jónak gondolt fogyasztóvédelmi szabály miképp keserítheti meg a gyanútlan felhasználó életét. A bonyodalmak a hőszigetelő ablakok és az új tűzhely megvásárlásával kezdődnek – olvasható a hvg.hu-n.

Egy tavaly óta érvényben lévő szabály előírja, hogy az úgynevezett „A” kategóriás gázkészülékek fölé (amilyen a gáztűzhely is) égéstermék-elvezető készüléket (szagelszívót) kell telepíteni, valamint a helység átszellőztetését is meg kell oldani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a helyiségben biztosítani kell a megfelelő mennyiségű levegő-utánpótlást. Magyarán, ha a lakásban a felújítás során légmentes nyílászárókat szereltettünk fel, akkor egy vagy akár két lyukat kell fúrni a falba, hogy a külső levegővel az "átöblítés" megoldhatóvá válhasson – ami nyilvánvalóan a fűtési költségek csökkentése érdekében beépített modern ablakok hatásfokát teszi zárójelbe.

Az, hogy végül mennyire kell mélyen a tárcába nyúlni, attól is függ, hogy mekkora helyiségről vagy milyen teljesítményű tűzhelyről van szó. Az általános ökölszabály, hogy egy köbméter gáz elégetésekor legalább 10-11 köbméter égéstermékkel kell számolni, aminek a távozásához kell az elszívó. Ezt légtechnikai méréssel kell bizonyítani, mi több, erről kötelező jegyzőkönyvet is felvenni. Ez azonban a költségeknek csak nagyjából 20-50 ezer forintos szelete.

A már elfogadható minőségű és teljesítményű szagelszívó ára 15-20 ezer forinttól indul, a szabványnak megfelelő, középárfolyamú mágnesszelep 18-30 ezer forintba kerül. A szagelszívót kiszolgáló légcsatorna kialakításáért méterenként 3-5 ezer forintot kérnek a szakik. A tervezés nem biztos, hogy kijön 40 ezer forintnál kevesebből – igaz, ez nem új elem, hiszen korábban is kötelezően el kellett készíttetni. Ezenfelül be kell szerezni a villanyszerelőtől egy nyilatkozatot, aki általában 20-25 ezer forintért jegyzőkönyvezi, hogy a gázvezeték mágneskapcsolója és a szagelszívó bekapcsológombja az elvárásoknak megfelelően van összekötve. Maga a rákötés gyakran a szagelszívó burkolatának megbontásával jár, ami párhuzamosan a készülék garanciájának a végét jelenti. Pluszköltségként számolható fel a villanyszerelés. Ahogy egy gyakorló gázszerelő összegezte: „a komplett csomag százezer forint alatt még nem jött ki".

Szabályzat és tervkötelesség

Azt, hogy mitől tekinthető szakmailag biztonságosnak a gázszolgáltatás, az úgynevezett gáz műszaki biztonsági szabályzat (gmbsz) írja le.

Az itt található előírások elvileg az összes lakossági fogyasztói hálózatra (illetve a lakossági használatban lévő gázvezetékekre) is érvényesek. A szabályzatot néhány évente, csomagban módosítva frissítik, de az éppen érvényes passzusoknak való szakadatlan megfelelés nem jellemző, igaz, arra kár is lenne törekedni. A társasházak esetében egy tavalyi módosítás következtében öt évente kötelező a műszaki felülvizsgálat, de legtöbbször ez sem érvényesül. S mindez rendre csak akkor derül ki, ha a rendszerben hibát (például gázszivárgást) jelentenek a lakók, és a gázszolgáltató emberei a helyszínen vizsgálódni kezdenek.

A gázhálózat belső átalakítása minden ingatlan esetében tervköteles, és minden készülék beépítésénél, cseréjénél és áthelyezésnél kérni kell a szakmai kontrollt, de erre meglehetősen kevés példa akad. Pedig a lakossági fogyasztónak a rendszert ilyenkor a szolgáltató ingyen ellenőrzi. Az emberek azonban a tapasztalatok szerint erről nem vesznek tudomást, és az átalakításokat inkább fű alatt végeztetik el, fittyet hányva a tervkötelességre is.

Ezért a szolgáltatónak a gyakorlatban igazából nincs máskor esélye a gmbsz betartásának ellenőrzésére, mint amikor a fogyasztó belép (vagy ha korábban kikapcsolták, visszalép) a gázhálózati szolgáltatásba. Mert ha már a gáz a csövekben van, és a fogyasztónak van valamilyen engedélye a gáz használatára, nagyon nehéz bármit is számon kérni

Tigáz, E.On: nincs ellenőrzési kampány

A két legnagyobb hazai lakossági gázszolgáltatónál nincs kihegyezett kampány a lakóházak belső hálózatának ellenőrzésére, sőt, az E.On csak kérésre megy a mérőóráknál tovább. A legtöbb lakossági fogyasztót kiszolgáló Tigáznál az ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó kérdésünkre azt közölték, hogy eddig is évekre előre lebontva, tervszerűen végezték el a műszaki felülvizsgálattal kapcsolatos tevékenységeiket. „A törvényi előírások maximális figyelembe vétele mellett ez a gyakorlat az elmúlt időszakban sem változott. Hasonló tevékenységre tervezetten (például tervszerű ellenőrzés, illetve a belső fogyasztói hálózat átalakítását követő műszaki átvétel során) kerülhet sor” – írta a Tigáz Zrt. központi kommunikációs részlege. Az E.On viszont évek óta azt a gyakorlatot követi, hogy alapesetben csak a gázóráig ellenőriznek, és csak akkor folytatnak rendes felülvizsgálatot, amikor bejelentett átépítésről van szó. De ugyancsak ellenőrizhetnek, amikor visszakötik a fogyasztót a hálózatba, vagy ha a lakásban ellenőrzést végző kéményseprők visszajeleznek, mert valamilyen hibát észleltek.

A lakosság feltehetően akkor lenne közreműködőbb, ha a kormány valamilyen módon azt ösztönözné. Például ha valóban elkészülne az a végrehajtási rendelet, melyben az ötévenkénti felülvizsgálatot kötelezővé teszik, de amellett azt is rögzítik, hogy a kontroll költségeit a szolgáltatónak kell viselnie. Ez hosszú távon kétségtelenül előidézheti, hogy a lakossági hálózat az előírásoknak jobban megfeleljen. Az más kérdés – hívták fel rá a figyelmet az egyik gázszolgáltatónál –, hogy a fogyasztók a kötelező vizsgálatok miatt előálló kellemetlenségeket (átépítési kötelezettségek, esetleges bírságok) a szolgáltatók bosszújának tulajdoníthatják majd. Még akkor is, ha az ügy leginkább a fogyasztók biztonságáról és az érvényben lévő rendelet betartásáról szól.

A teljes cikk elolvasásához kattintson ide.

Megjegyzés: társasházaink közül a keszthelyi Szent Miklós utca 2-es számú felel meg a pályázat feltételeinek, így azzal pályázni is fogunk az igényelhető támogatásra.