Februárban megkezdődik a társasházak és lakásszövetkezetek alaprajzainak, alapító okiratainak digitalizálása a földhivatalokban, aminek köszönhetően felgyorsulhat az ügyintézés, olvasható a hvg.hu-n. Mintegy százezer ügyirat elektronikus átalakítása kezdődik meg. Az érdeklődők eddig kizárólag papíralapon, a földhivatalokban tudtak hozzájutni a társasházak és a lakásszövetkezetek ügyirataihoz. A fejlesztés után az interneten keresztül is hozzájuthatnak majd az ügyfelek az adatokhoz, és elektronikus úton nyomon követhetik az ügyintézést. A következő hónapokban a 2008 és 2012 közötti időszak alaprajzait, alapító okiratait és egyéb információit alakítják át elektronikusan hozzáférhető dokumentummá. A cikket itt találtuk. 
Az országban lévő mintegy 37 ezer felvonó harmadát 1990 előtt helyezték üzembe, a Magyar Felvonószövetség elnöke szerint a "százéves" bérházak és a legidősebb panelházak liftjei lesznek a legkritikusabb helyzetben, olvasható a hvg.hu-n. Egy tavaly módosított kormányrendelet szerint a ma üzemelő liftek közül több ezret teljesen fel kell újítani vagy le kell cserélni 2020-ig a megszigorított biztonságtechnikai előírások miatt. A Magyar Felvonószövetség elnöke, Apatini Kornél elmondta: azokat a lifteket, amelyeket húsz évnél régebben építettek be vagy újítottak fel teljesen, 2020-ban szabványossági felülvizsgálatnak kell alávetni. A felvonóknak az akkor – tehát öt év múlva – érvényes biztonságtechnikai előírásoknak kell megfelelniük. A szakember szerint attól még lehet biztonságos egy lift, hogy nem felel majd meg a legújabb, 2018-as szabványoknak, éppen ezért már kezdeményezték a rendelet módosítását: azt javasolták, legyen elegendő a ma érvényben lévő szabvány. Az eredeti cikk itt érhető el.
Az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást egy törvénytervezet szerint, számolt be a hvg.hu. A katasztrófavédelem a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanoknál, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéb ingatlanoknál végezné ezt a szolgáltatást. Azt a munkát, amely ezen a körön kívül esik, kéményseprő-ipari szolgáltató is végezhetné. A tervezet indoklása szerint a jelenlegi helyzet – amikor az önkormányzatok feladata ennek a szolgáltatásnak a megszervezése – az ellátásban bizonytalansággal jár, ami életveszélyes helyzeteket okozhat. Ezért a lakosság részére a kéményseprő-ipari szolgáltatást közfeladatként – a szakmai érintettség miatt – a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek indokolt a jövőben biztosítania. A tervezet előírja a szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését is ott, ahol azok felszerelése kötelező. Ilyen helyek a közösségi épületek, továbbá az új építésű épületben a belső tér levegőjét használó, nyitott égésterű tüzelőberendezések helyiségei. A Belügyminisztérium által készített törvénytervezetet január 29-ig lehet véleményezni. A teljes cikk itt olvasható.
Folytatódik az Otthon melege program, amelynek következő eleme 10 milliárd forintos kerettel egy új társasházi energiahatékonysági pályázat lesz - jelentette be ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A 4-60 lakásos panel és tégla társasházak pályázhatnak március 9-től, a támogatási intenzitás pedig 50 százalékos lesz. A pályázat nemcsak a szigetelés és a nyílászárók, hanem akár a fűtési rendszer korszerűsítéséhez, valamint a megújuló energiából álló melegvízellátásra és fűtéskorszerűsítésre is igényelhető lesz. A tízmilliárd forintos keretösszeg egy-egy lakás esetében 350 és 650 ezer forint körüli támogatást jelent majd. A minisztérium célja, hogy az érintett ingatlanok energiahatékonysága legalább két kategóriát tudjon javulni. Az odaítélt összeg folyósítása két ütemben történik majd, 95 százalékos és 5 százalékos kifizetéssel. Az 5 százalék utólagos folyósításához az energia-megtakarítást fogják ellenőrizni. A pályázat tartalma már szerdán felkerül a kormány és a tárca honlapjára, digitálisa lehet minden adatot feltölteni. A keretösszeget régiónként, a szakmai szervezetek által megadott panel és társasházi lakások arányában osztják majd le. Az NGM közölte, szakmai előkészítés alatt áll a 60 lakás feletti társasházakra vonatkozó új program is. A márciusban induló pályázat részleteit itt lehet megtekinteni.
Új szabályok érvényesek a szemétszállításra január elsejétől. A rendelet azt is szabályozza, hogyan kell elhelyezni a használt kartondobozokat a kukáknál, olvasható a hvg.hu-n. A hulladékot elszállító közszolgáltatónak legalább kétféle méretű gyűjtőedényt kell felajánlania az ingatlant használók részére, akik ebből a képződő hulladék mennyisége szerint választhatnak - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg. A januártól hatályos jogszabály előírja azt is, hogy a szolgáltatónak - a vegyes hulladék mellett - a háztól kell elszállítania a műanyag-, a fém- és a papír hulladékot is. A műanyag flakonokat laposan - lehetőség szerint kupak nélkül -, az újságpapír hulladékot pedig kötegelve kell a gyűjtőedényben elhelyezni. A kartonpapírból készült nagyméretű doboz nem helyezhető el a kukában, azt laposra hajtogatva és kötegelve kell a közszolgáltatónak átadni. A zöldhulladékot vagy az erre rendszeresített szabványos gyűjtőedényben, vagy pedig zsákban kell gyűjteni. A jövő év - tehát 2016 - első napjától a zsák csak lebomló anyagból készülhet. Ha a december 25-e és január 31-e között képződött fenyőfa hulladék gyűjtőedényben nem helyezhető el, akkor azt hulladékgyűjtő udvarba vagy pedig a közösségi komposztálás céljára fenntartott gyűjtőhelyre kell vinni. A társasházakban a fenyőfa hulladékot - a közszolgáltató által történő elszállításig - egy helyen kell gyűjteni. A teljes cikk itt olvasható.
Az energiahatékonyság növelése a legnagyobb magyar rezsicsökkentési potenciál – 2015-től azonban már más szabályok szerint lehet ablakot, kazánt cserélni, és szigetelni is, írja a hvg.hu. Jövőre már egyáltalán nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak-, vagy kazáncserébe, mert január 1-től (a közpénzből megvalósuló fejlesztésekre vonatkozóan) az úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások lépnek érvénybe. Összességében ez azt jelenti, hogy a maihoz képest 40 százalékkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelni. Ugyanakkor az eddig használt kazánok zömét egyszerűen el kell felejteni. Szeptembertől ugyanis szinte csak kondenzkazánok, cirkók beépítésére adnak ki engedélyt. Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energiamegtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket kell majd alkalmazni. (Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.) A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30 százalékkal kevesebb lesz. Vagyis: felújítás esetén a falakra szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabbnak kell kerülnie, mint eddig, az ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni. A szigornak komoly hatása lehet, mivel a legtöbb ház Magyarországon hagyományos téglából épült, nincs szigetelése, ami miatt igen elavult energetikai jellemzői vannak a lakásoknak, így a beruházások az eddigieknél is komolyabb energiamegtakarítást eredményeznek majd. Igaz, mindez magasabb beruházási költséggel is társul majd. A gázzal működő kazánokat érintő változás, hogy 2015. szeptember 26-a után életbe lép Magyarországon is az a közvetlenül hatályos EU-rendelet, mely szerint nem hozhatók forgalomba olyan fűtőberendezések, melyek nem érik el az előírt hatásfokot és hangteljesítményszintet. A teljes cikk itt érhető el.
A minap beköszöntött igazi télben ingatlantulajdonosként a havassá és jegessé vált járdák is plusz kötelességet jelentenek a lakók számára. A hó eltakarításáról és a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról a legtöbb esetben a társasházban élőknek kell gondoskodniuk. A penzcentrum.hu cikke. A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja - és a legtöbb helyen elő is írja -, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. Sőt, az előírás természetesen a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja. Tehát abban az esetben, ha valaki az ingatlanunk előtti, veszélyessé vált járdán a "nyakát szegi", akkor kötelesek vagyunk az "okozott" kárt megtéríteni. Arról nem is beszélve, hogy bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatnak. Egy családi ház esetében teljesen egyértelmű, kinek a kötelessége a hó- és jéghelyzetről gondoskodni, egy társasháznál azonban már sokan nincsenek tisztában ezzel. Mivel a tulajdonos kötelezettsége a csúszásmentesítés, így egy társasház albetéteseit ugyanaz a felelősség terheli, mint egy családi ház tulajdonosát. Éppen ezért tévhit például, hogy a közös képviselő feladata a hó eltakarítása és a járdák biztonságossá tétele. A társasházakról szóló törvény tartalmazza a közös képviselő működésével és a feladataival kapcsolatos rendelkezéseket. Ezek elsősorban - a teljesség igénye nélkül - a társasház képviseletére, illetve a közös költséggel kapcsolatos ügymenetre terjednek ki, nincs benne előírva a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy társasház lakóközösségének nincs joga megállapodni arról, hogy a téli munkálatokat a közös képviselő, vagy egy alvállalkozó végezze el helyettük. Érdemes azonban kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy a szerződött féllel a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelelő alvállalkozói szerződés köttessen. Ennek hiányában ugyanis szintén előtérbe kerül a felelősség áthárítása, és végül az okozott kárt a lakókkal téríthetik meg. Sózás? Akár 50 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el (a Fás növények védelméről szóló rendelet szerint csak ott tilos sózni, ahol fás növények vannak). A tiltás nem véletlenül született; a só ugyanis súlyosan károsítja környezetünket. Arról már nem is beszélve, hogy a só tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, idővel "felzabálja" az aszfaltot, a betont, és nem tesz jót a kutyák-macskák mancsának sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék. A cikket itt találtuk.
Az év vége felé közeledve egy kis játékkal kedveskedünk kedves Lakóinknak. A 14 képet tartalmazó tesztben vajon hány társasházat ismernek fel? :)
Noha Európa egyik legalacsonyabb lakossági áram- és gázára a magyar, az átlag magyar háztartásnak a rezsi kifizetése még mindig sokkal megterhelőbb, mint más országokban. Mindez részben azért, mert az elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások zabálják az energiát, írja a hvg.hu. Sajnos a legtöbb magyar családnak nincs pénze arra, hogy a szükséges felújításokat elvégezze, pedig igény lenne rá. Egy 2014. év eleji reprezentatív felmérés szerint a háztartások 20 százaléka tervezi, hogy 3 éven belül valamilyen energetikai célú felújításba kezd és az ezt tervező háztartások 41 százaléka a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. Állami ösztönző programok nélkül viszont önállóan csak kevesen tudnak nekikezdeni a felújításnak, mert a magyar háztartások 95 százaléka alig rendelkezik megtakarítással. Jól mutatja az állami ösztönző programokra mutatkozó igényt – és a háztartások forráséhségét - az ősz folyamán indított lakossági energetikai pályázatok népszerűsége is. Pedig a pályázati keretösszeg mindössze 2,72 milliárd forint volt, mely néhány ezer háztartásnak elég, szemben az egymillió energetikai felújításra szoruló lakással. A teljes cikk itt olvasható.
A régiónkban sincs már forrás a nemrég meghirdetett kazáncserékre. A szaktárca mától határozatlan időre felfüggesztette a pályázatok benyújtását, írja a hvg.hu. Az Otthon Melege Programban meghirdetett Fűtéskorszerűsítés alprogramban fogyott el a pénz a nyugat-dunántúli régióban, ezért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium december 3-ától határozatlan időre felfüggeszti a pályázatok benyújtását. A régióban megvalósítandó beruházásokra 2014. december 4-én 8 óráig lehet pályázatokat benyújtani. A cikket itt találtuk.
Múlt héten a Közös Képviselők Napján jártunk. Mindent sajnos nem tudunk itt megosztani, de néhány fontosabb és érdekesebb információt igen. Az egynapos rendezvényen egyebek mellett elhangzott, hogy a társasházak szigetelésének 2015-től a korábbi 5-7 cm helyett 10-15 cm vastagságúnak kell majd lenni, valamint már graffiti és vandalizmus ellen is köthetnek biztosítást a társasházak. Az idei évtől a jegyzők látják el a közös képviselők szakmai felügyeletét. Ezzel kapcsolatban elmondták, a jegyzők több évre visszamenő iratokat nem ellenőrizhetnek, csak a 2014. február 1-je utáni iratokat vizsgálhatják. A jegyzők kizárólag jogi szempontból ellenőrizhetik egy társasház működését, a ház gazdálkodását nem.
Bár korábban csak a nyugdíjasok és a nagycsaládosok pályázhattak, az NFM október 27-étől megnyitja a hűtőgépek energiahatékony lecserélésére vonatkozó pályázatot minden magyar ember előtt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szeptember 25-én, az Otthon Melege Program keretében hirdette meg a Háztartási nagygépek energiamegtakarítást eredményező cseréje alprogramot. A tárca módosította a pályázati feltételeket, és minden magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély számára lehetővé tette a programban való részvételt. Az állami, vissza nem térítendő pályázati támogatással a pályázók csökkentett vételáron szerezhetik be új, magas energiahatékonyságú hűtő- vagy fagyasztó-berendezéseiket. A pályázatokat benyújtani elektronikus úton október 27-én, jövő hétfőn, 0:00 órától lehet. A pályázatokat november 30-ig, régiónként eltérő időpontokban, a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig lehet benyújtani, de kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül. Ehhez a pályázóknak ügyfélkapus regisztrációval kell rendelkezniük a www.magyarorszag.hu oldalon, továbbá a pályázathoz elektronikusan csatolt lakcímkártya-másolattal szükséges igazolniuk állandó lakcímüket vagy tartózkodási helyüket. A benyújtás régiónként és pályázói körönként eltérő időszakokban lehetséges a Pályázati Útmutatóban részletezetteknek megfelelően. A nyugdíjas és nagycsaládos pályázók előnyt élveznek azzal, hogy számukra a pályázat korábbi időpontban nyílik meg. A részletes pályázati dokumentáció a kormányzati honlapon és a pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. honlapján érhető el. A korábbi pályázati kiírás szerint csak a nagycsaládosok és a nyugdíjasok kaphattak volna támogatást a hűtőgépcserére, ezen változtatott a minisztérium. (Az eredeti cikket itt találtuk.)
A szigetelés és nyílászárócsere mellett megújuló energiaforrásokra is pályázhatnak a panel- és téglaházak. A szokásos szigetelés és nyílászárócsere mellett megújuló energiaforrásokra is igényelhetnek pénzt. A vissza nem térítendő támogatás arányát 45-50 százalékra emelné a kormány a szokásos egyharmad helyett. 5 vagy több lakásból álló társasházak energiahatékonysági korszerűsítésére lehet pályázni novembertől. A pályázatot 20 milliárd forintos keretösszeggel, uniós pénzből hirdetik meg. Az energiahatékonyságot célzó, új pályázati lehetőség panel- és téglaházak számára is nyitott lesz. A keretösszeg fele-fele arányban oszlik meg a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások között. A visszatérítendő összeget várhatóan két pénzintézet fizeti majd kedvezményes, 2,5-3 százalékos kamat mellett 4 évre folyósított kölcsön formájában. A pályázók nemcsak szigetelésre, illetve nyílászáró- és födémcserére igényelhetnek támogatást, hanem napelemes, illetve geotermikus megoldásokra is. (Az eredeti cikket a hvg.hu-n találtuk.)
Októbertől 3,3 százalékkal csökken a távhő díja. Ezt a februárban elfogadott rezsicsökkentési törvény október 1-jén hatályba lépő szabálya írja elő, olvasható a hvg.hu-n. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a lakossági felhasználó részére, a távhő szolgáltató által kibocsátott számlában, a 2014. szeptember 30-át követő időszakban igénybevett távhőszolgáltatásért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2013. november 1-jén alkalmazott díjtételek alapján számított összeg 96,7 százalékát. Az előbbi arányhoz ugyanolyan feltételek - például ugyanakkora fogyasztás és légtérfogat - tartoznak. Ugyancsak ez a törvény tartalmazza - szintén október elsejei hatállyal - a villamos-, illetve a gázvezetékhez történő csatlakozás díjának a meghatározását. Például a villanyhálózathoz való csatlakozás díja nem haladhatja meg a csatlakozások érdekében - közvetlenül - hálózati beruházásokra fordított összegek nagyságát. Az alkalmazandó díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke határozza meg. A gáz-csatlakozás díjára nincsenek részletes törvényi feltételek, azt is az előbbi hivatal elnöke jogosult meghatározni. Az elnök ezen jogkörét sarkalatosnak minősítette a törvény. A cikk eredeti forrása itt található.
Napelemes áramtermelés és LED-es világítástechnológia kialakításához szeretnek pályázni a társasházak, derül ki az origo.hu cikkéből. A társasházak környezetvédelem, közösségépítés valamint életminőség-javítás témákban indulhattak idén is az OTP pályázatán. A legnépszerűbb a környezetvédelem témakör volt: a lakóközösségek 40 százaléka ezt választotta. A legtöbben napelemes rendszerek beszerzésének finanszírozására pályáztak, de nőtt a LED technológiára alapozó világítás korszerűsítési pályaművek száma is. Sokan kértek támogatást baleset-megelőzési célú fejlesztésekre, illetve közösségi játszóterek és pihenőhelyek kialakítására. De volt olyan társasház is, amely esztétikai és energiahatékonysági célokat egyszerre szolgáló extenzív zöldtető megvalósítására igényelt pénzügyi segítséget. Évről évre egyre többen indulnak az OTP társasházaknak kiírt pályázatán, 2012-ben 972, 2013-ban 1025 pályázat érkezett be, idén pedig már 1100. A bank hatodik alkalommal hirdette meg a társasházi pályázatát. A három kategóriában összesen 8,8 millió forintot osztottak szét. Az eredeti cikket itt találtuk.
Szeptember elsejétől életbe lép a rezsicsökkentés egy újabb lépcsőfoka, írja a hvg.hu. Az egy évvel ezelőtti árakhoz képest 5,7 százalékkal kevesebb összeg szerepelhet (legfeljebb) szeptember 1-jétől a villanyszámlán, mert a rezsicsökkentés újabb lépcsőfokáról még februárban hozott törvények ekkortól lépnek hatályba. A jogszabály szerint az áramszolgáltató lakossági fogyasztónak kibocsátott számlán az augusztus 31-e után igénybe vett villamos energia ára egységenként nem haladhatja meg a 2013. november 1-jén alkalmazott díjak 94,3 százalékát. Az erről szóló jogszabálycsomag értelmében először a gáz ára csökkent, októbertől azonban a távhőé is fog, újabb 3,3 százalékkal. Az eredeti cikket itt találja.
Itt van az első helyi, egészen az utca, a környék szintjére építkező oldal, a Miutcánk.hu. A fejlesztők szerint a szolgáltatás célja felpezsdíteni a magyar online közösségek állóvizét, összehozni a szomszédokat és spórolni az embereknek, írja a hvg.hu. A Miutcánk.hu arra az egyszerű ötletre épül, hogy az emberek, ha a környezetükben élőkkel összeszervezik életüket, közös programokat találhatnak ki és csökkenthetik a pazarlást. A Miutcánk.hu fejlesztőcsapata egy olyan világot vizionál, ahol a környékbeliek garázsvásárokkal, közös munkábajárással, grillpartikkal, társadalmi felelősségvállalással színesítik a környéküket, miközben kölcsönadással és megosztással pénzt és időt spórolnak meg. A Miutcánk.hu jelenleg kilenc budapesti tesztkörnyéken működik, ahol napról napra növekszik a felhasználók száma, azonban Keszthelyről is ugyanúgy lehet regisztrálni, és közösséget építeni. A teljes cikk itt található.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban korábban az is elhangzott a bírálók részéről, hogy a költségek csökkentése nélküli lakossági árcsökkentés az ellátások minőségének romlásával is járhat, és végső soron a lakosság is veszthet a változásokon, írja a tenytar.blog.hu. Ezek a lehetséges negatív hatások nemcsak rémhírek voltak: a bajba jutott területek a kevésbé tőkegazdag hazai vállalkozások voltak, amelyek nem bírták ellátni a szolgáltatást a csökkentett árakon. Így az év elején számos kéményseprő vállalkozás fejezte be tevékenységét a jelentős, 50 százalékos lakossági árcsökkentés eredményeként. A Ténytár blog szerint a hulladékgazdálkodás terén is súlyos kockázatokkal járt a rezsicsökkentés, és komoly ellátási nehézségekkel fenyegetett. Az aggodalom szerintük nem volt ok nélküli: a földművelésügyi miniszter tájékoztatása szerint 252 településen (az összes település 7,99 százalékában) kényszerszolgáltató kijelölésére került sor. A témával foglalkozó teljes írás itt olvasható el.
Úszómedence a tetőn, szauna, játszószoba, közösségi tér, mosókonyha, veteményeskert, kerékpártároló és akad vendégeknek apartman is. Bécsben, egy lakótelepen. A „Bécsi fekete” blog mutatja meg, hogyan lehet máshogyan élni egy lakótelepen. Egy tavaly végzett kutatás szerint a bécsiek 97 százaléka szívesen vagy nagyon szívesen él a városában. Nem is csoda, ha a fentebb említett kényelemmel, luxussal felszereltek a lakóépületek, írja a blog. Ott ugyanis minden arról szól, hogy az ember jól érezze magát az otthonában, hogy szívesen térjen haza és találjon elfoglaltságot a szabadidejében. A közösségformáló terek, az ismerkedésre, közös tevékenységre módot adó elfoglaltságok már a ’70-es évek óta kiemelt szerepet játszanak Bécsben a lakótelepek, lakóparkok tervezésénél, építésénél. Egy-két ötletet egyébként akár itthon is kipróbálhatnánk, ha már Bécsben bevált. További részletek és képek itt találhatók.
